A karácsony után eltelt egy hónapos időszakban meglehetősen száraz idő uralkodott a Kárpát-medence nagy részén, a 30 napos csapadékösszeg a legtöbb helyen az 1 mm-t sem érte el, csak a Kisalföldön esett 10 mm-t meghaladó mennyiség, és alakult ki összefüggő hóréteg ( 1. ábra). A változás kedden kezdődött, amikor egy markáns hidegfronthoz kötődően több hullámban esett többféle halmazállapotú csapadék, eső, fagyott eső, havas eső, hó, és este néhol zivatarok is előfordultak. Az ország délnyugat-északkeleti tengelyében 15-20 mm volt a jellemző csapadékmennyiség, a Dunántúl északi felén és délkeleten esett ennél kevesebb ( 2. ábra), de ezeken a tájakon a megelőző időszakban is hullott némi eső illetve hó. Kedden a napi csapadékrekord is megdőlt Pécsett, ahol az egyik csapadékmérő állomásunk 48, 2 mm-t detektált. Havas tájak az Északi-középhegységben és a Dunántúl délnyugati részén fordultak elő a hét közepén. Enyhül a szárazság - Agrometeorológiai elemzés - met.hu. A nagyrészt száraz január során az alacsony párolgásnak köszönhetően nem száradtak ki számottevően a talajok, így a hét első felében hullott csapadék az ország nagy részén telítette a talajok felső 20 cm-es rétegét ( 3. ábra), és ennél mélyebben is csak délkeleten van vízhiány.
A Janssen-vakcina tárolása és szállítása is jóval egyszerűbb, mint az extrém körülményeket igénylő mRNS-vakcináké (a Modernáét -25 és -15 °C, a Pfizer-BioNTech oltóanyagát pedig -90 és -60 °C közötti hőmérsékleten kell tárolni), így sokkal könnyebb felhasználni és egyszerűbb megszervezni vele az oltást. Astrazeneca hol gyártják 9. Minimum három hónapig hűtőszekrényben tárolható - írja a Ami a hatékonyságot illeti, nehéz összehasonlítani az mRNS-alapú vakcinákéval a klinikai vizsgálatok körülményeinek különbségei miatt. Míg a Moderna- és a Pfizer-vakcina hatékonyságát körülbelül 95 százalékra teszik, az ezt alátámasztó klinikai vizsgálatokat viszont még 2020 nyarán és őszén végezték, mielőtt az újabb, fertőzőbb vírusváltozatok elkezdtek volna terjedni. A kutatók jelenleg is keresik rá a választ, hogy ezek az oltóanyagok mennyire védenek hatékonyan az azóta dominánssá vált vírusváltozatok ellen. A Johnson&Johnson nemrégiben fejezte be a harmadik fázisú klinikai vizsgálatot 45 ezer résztvevővel, melynek során már tesztelni tudták az oltóanyag hatékonyságát is az új változatokkal szemben.
Melyiket válasszuk? Bár a Moderna és a Pfizer-BioNTech oltásának általános hatékonysága magasabb, mint a Janssené, utóbbit pusztán ezért nem érdemes mellőzni, mert közel olyan jó a súlyos megbetegedés megelőzésében, mint az mRNS-alapúak, és ez fontos - hangsúlyozzák a szakemberek az Egyesült Államokban. Közegészségügyi szempontból lényeges, hogy minél több COVID-19 elleni oltóanyag legyen és ezeket - ha már az egészségügyi hatóságok engedélyezték - használjuk is. A Johnson&Johnson közvetlenül az engedélyezés után négymillió adag vakcina leszállítását ígérte. Világ: Nem csak a kínait, az orosz vakcinát is gyártják majd Szerbiában | hvg.hu. Magyarországon jelenleg ötféle vakcinával zajlik az oltás, ezek közül mindenki azt kapja, ami éppen jut neki, ha rákerül az oltási sor (a krónikus betegséggel élőket különféle módon rangsorolva). Az elsőként engedélyezett Pfizer-BioNTech-oltóanyag mellett a Moderna, az AstraZeneca, a Szputnyik V és Sinopham oltóanyagával is oltanak. Utóbbit múlt szerdán kezdték használni a háziorvosok.
Emellett a kormány a kínai Sinopharm vakcina használatát is belengette, ezt azonban egyelőre nem hagyta jóvá az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) és a magyar hatóságok sem. De vajon ki melyik vakcina mellett döntene, ha választhatna a különböző oltóanyagok közül? Mindjárt jön a szavazás, de előtte lássuk, melyik vakcina mit tud, és mennyi az esély arra, hogy Magyarországra is jut belőle. Jól állunk átoltottságban, vannak korlátozások, mégis egyre több az áldozat - Privátbankár.hu. AstraZeneca/ Oxfordi Egyetem (AZD1222) Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) szerdán engedélyezte az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem együttműködésével kifejlesztett, AZD1222 jelű vakcinát. A virálisvektor-alapú oltóanyag fejlesztői november 23-án jelentették be, hogy koronavírus-vakcinájuk a klinikai tesztek harmadik fázisában átlagosan 70 százalékos hatékonyságot mutatott, később mindenesetre kiderült, hogy az AstraZeneca néhány részletet elhallgatott eredményeiről. A hírek ellenére néhány héttel később Nagy-Britannia adta meg a világon elsőként az engedélyt a vakcinára tavaly év végén.