Az új királynak már módjában állt enyhíteni a szigorú törvényeken, ami azt bizonyítja, hogy a rend helyreállt. Szent Lászlót az általa alapított püspökség székhelyén, Váradon (ma Nagyvárad, Erdély) helyezték örök nyugalomra. 1192-ben avatták szentté III. Béla király kezdeményezésére. Képek forrása: Wikipédia Weninger Endre
Rólunk A Békéscsabai Médiacentrum egy több média-egységet egymás mellett működtető, száz százalékban önkormányzati tulajdonú médium. A médiacentrum része a huszonnyolc éve működő, kéthetente megjelenő városi újság, a Csabai Mérleg, amely 28. Szent lászló a lovagkirály 5. 000 háztartásba jut el, a közszolgálati tartalommal működő, és a hírportál. E három média egységes, integrált szervezetet képez. A Médiacentrum kiemelten foglalkozik a békéscsabai és a Békés megyei eseményekkel, mind a három platformján exkluzív, friss hírekkel, információkkal látja el a nézőket, olvasókat.
Idő mérése, mértékegységváltás 1. KERESÉS Információ ehhez a munkalaphoz Szükséges előismeret Időmérése. Az idő mértékegységei, váltószámok. Módszertani célkitűzés A tananyagegység célja az, hogy a tanulók legyenek jártasak az idő mértékegységeinek átváltásában. Az alkalmazás nehézségi szintje, tanárként Könnyű, nem igényel külön készülést. Felhasználói leírás Az önállóság egyik jele, hogy ismered az órát, és adott időpontra el tudod végezni tennivalóidat. Ebben a feladatban a pontos idő beállítását gyakorolhatod. A rajzlapon egy olyan órát látsz, amelyik késik. Állítsd be az órán a pontos időt! A mutatók a Lejátszás gomb () megnyomásával automatikusan indulnak, az Állj gomb () megnyomásakor megállnak. Érdemes a mutatókat a pontos időpont elérése előtt megállítani, és a "+ 1 perc" feliratú gomb segítségével, egyesével lépegetni a kívánt időpontig. Tanácsok az interaktív alkalmazás használatához A rajzlapon egy óra látható, egész, negyed, fél, háromnegyed óra és perces beosztással. Számok nem jelzik a beosztásokat.
Hora septima VIII. Hora octava IX. Hora nona X. Hora decima XI. Hora undecima XII. Hora duodecima Ebből a táblázatból is kiderül, hogy az órák időtartama nem azonos, hanem változó, az egyetlen állandó jellegű időpont a deli, vagy hetedik óra (hora septima). Percekkel, másodpercekkel Rómában nem törődtek, az idő senkit sem hajszolt, semmi sem volt sürgős. Ez az inkább tapasztalatokon, semmint természettudományos megfigyelésen alapuló időbeosztás a naptári év számításánál is megmutatkozott.
Az idő megfoghatatlan dolog. Érezzük a múlását, de ezt nehéz láthatóvá tenni. Lássuk, hogyan mérték a régiek az időt! A nap, a hold és a csillagok Az idő múlását leglátványosabban az égitestek látszólagos mozgása mutatja be. Megalkotta Isten a két nagy világító testet – a nagyobbik világító testet, hogy uralkodjék nappal, és a kisebbik világító testet, hogy uralkodjék éjszaka – és a csillagokat. Az égboltra helyezte őket Isten, hogy világítsanak a földre, és uralkodjanak a nappalon és az éjszakán, és válasszák el a világosságot a sötétségtől. És látta Isten, hogy ez jó. Így lett este, és lett reggel. 1 Mózes 1, 16–19 A régi idők embereinek nem kellett óra ahhoz, hogy megállapítsák, mennyi az idő. Csak felnéztek az égre, és a nap vagy a hold és a csillagok állásából meg tudták mondani, hogy mennyi lehet az idő. Persze nem percre vagy másodpercre pontosan, csak nagyjából. De nekik nem is kellett sehová rohanniuk, hiszen a munkaidő napkeltétől napnyugtáig tartott. Így elég volt, ha a nap járáshoz igazították a lépteiket.