A MÁV ennek nyomán írt ki tervpályázatot 1909-ben, amire a kilenc ajánlat közül a legolcsóbbat választották, ez a Fischer Henrik és Fia nevű cég ajánlata volt. A munka 1910 végéig tartott, közben Kölber Ernő MÁV-főtanácsos irányításával a híd vasszerkezetét "házon belül" megtervezték, majd le is gyártatták. A szerelési munkálatok 1911 elején elkezdődtek, de csak 1913 novemberében került sor az új híd próbaterhelésére, amit már igazi mozdonyokkal és teherkocsikkal végeztek. A híd egyik vágányát november 18-án, a másikat egy héttel később adták át a forgalomnak. Északi összekötő hid xenon. A MÁV azt tervezte, hogy a régi híd helyére is egy hasonlót építenek, a vasútvonalat pedig négy vágányúra bővítik, sőt az is felmerült, hogy a régi hídon beindul a villamosközlekedés, de ezeket az elképzeléseket meghiúsította a világháború, és az 1877-ben átadott hidat inkább lebontották. Ideiglenes, állandó A másodjára épült összekötő vasúti híd ugyanúgy a következő világháború áldozatává vált, mint az összes budapesti Duna-híd, a visszavonuló németek 1944 szilveszterén robbantották fel.
A Vörös Hadsereg már 1945. április 26-án a megépített roncsok mellett egy szükséghidat, amit 1946 októberében váltottak fel egy kevésbé veszélyes, immár vasszerkezetű ún. félállandó híddal – ezt már magyar szakemberek építették, de hamarosan elkészült az új – immár harmadik – hídszerkezet terve is, ami valójában két egymás melletti szorosan álló hidat jelentett egy-egy vágánnyal. Ez azzal az előnnyel járt, hogy esetleges kisiklás esetén egy vágány továbbra is alkalmas marad a forgalomra. A híd (vagy hidak) északi vágányát 1948. szeptember 6-án adták át, míg a délit csak 1953 nyarán, a korábbi ideiglenes hidat is csak ekkor bontották le. De ez nem azt jelentette, hogy a hídépítők 5 évig dolgoztak volna. Index - Belföld - Légibomba miatt lezárják az északi összekötő hidat. Az északi híd átadása után a Lánchíd újjáépítésével folytatták munkájukat. Jellemző azonban, hogy míg 1948-ban hatalmas csinnadrattával adták át a (fél) hidat, 1953-ban már sokkal visszafogottabb volt az avató. Érdekesség, hogy már 1945-ben tervbe vették, hogy a vasúti híddal párhuzamosan egy közúti hidat is felépítenek, ám ez csak 50 évvel később, 1995-ben valósult meg a Lágymányosi (ma: Rákóczi) híd átadásával.
Noha elmondható, hogy a jelenlegi összekötő vasúti híd az eddigi leghosszabb életű, hiszen immár 70 éve szolgálja a vasúti forgalmat, az is tudvalevő, hogy már ez sem tart sokáig. Tavaly tavasszal elkezdődtek felújításának és bővítésének munkálatai, melynek során a meglévő szerkezeteket elbontják, és három új, egyvágányos szerkezetet építenek a helyére. A tervek szerint a munkálatok 2022-ig tartanak.
Itt figyelt fel rá Nagy Bandó András, aki mentorként segítette a fiatal Maksa pályáját. A következő, 1990-es Humorfesztiválon már humorista előadóként indult és elnyerte az egyik fődíjat. A Maksa Híradó című televíziós műsorát 1991-ben indította el a Magyar Televízióban, amely országos ismertséget és népszerűséget hozott neki. A műsornak 13 éven át volt az írója-szerkesztője és főszereplője. 2020-ban a Rádiókabaréban Varga Ferenc Józseffel és Aradi Tiborral újraindította a Maksa Híradót. A néhai a Mikroszkóp Színpadon két és fél évig volt műsoron a "Maksaméta" című műsora, majd "Konyhashow" című estjével aratott nagy sikert egy évadon át. Hobbija a zenélés, 1977 óta dobol, 1994 óta szintetizátorozik. 1994-ben Erzsébet-díjat, 2006-ban Karinthy-gyűrűt nyert. Két lánya van. Az első házasságából született Tímea, aki 2007 óta Mexikóban él, egy helyi fogorvoshoz ment férjhez. A második házasságából született tinédzser lánya, Boglárka. Maksa Zoltán 2022. február 16-án ünnepelte a 60. születésnapját, amelyre egy humoros videót is készített: Maksa Zoltán kabaré előadásban is szerepel, a " Harmadik típusú tréfálkozások " konferansziéjaként és fellépőjeként nevetteti a nézőket.
A közigazgatási tudós a piarista rendház épületében is gyakran megfordult, együttműködve a piarista atyákkal, akik részt vállaltak a városfejlesztés kidolgozásában. Tata rengeteget köszönhet Magyarynak, akinek a nevét viselő tatai tudásközpont létrehozása megkezdődött már az egykori tiszti klub helyén. A koszorúzást követően a piarista rendház épületében folytatódott a találkozó. Bencsik János országgyűlési képviselő köszöntőjében hangsúlyozta: Magyary Zoltán munkásságát a hagyomány és a megújulás gondolata vezérelte. Múltunk ismerete és hagyományaink ápolása adja közösségi életünk alapját, de az új lehetőségeket is meg kell látni és alkalmazni. Magyary szerint a közigazgatásnak az itt élők céljait kell szolgálnia, ehhez pedig meg kellett újítani a kor gondolkodásmódját, igazodva az igényekhez és a változásokhoz. Popovics György, a Megyei Közgyűlés elnöke úgy vélte: a Magyary Zoltán által felkarolt ügyek fontosak, hiszen a közigazgatás kiszolgálja az állampolgárokat, és ha jól működik, akkor az emberek is jobban élnek.