A GKI az egészségügy helyzetéről szóló idei tanulmánya azt írja, hogy a halálozási statisztikában vezető keringési rendszeri betegségeket tekintve a visegrádi országok közül Magyarország mutatója a legrosszabb. Bár jóval kisebbek az országok közti különbségek, de a daganatos betegségeknél is a magyar érték a legmagasabb, sőt az emésztőrendszeri betegségeknél és az öngyilkosságnál is Magyarország vezet. A százezer lakosra számított megelőzhető halálozás szintén nálunk a legtöbb: 385. A 9, 7 milliós lélekszámra vetítve ez azt jelenti, hogy mostanában évente mintegy 37 ezren halnak meg úgy Magyarországon, hogy megelőzhető lett volna a haláluk. Frissítette halálozási statisztikáit a KSH (frissítve) - Napi.hu. A magyar érték 14 százalékkal rosszabb, mint a szlovák, 39-cel, mint a cseh, és 43 százalékkal, mint a lengyel, míg az EU-átlagot 89 százalékkal haladja meg. Igaz ugyanakkor, hogy az ezredforduló utáni 16 évben a 100 ezer főre vetített potenciálisan elvesztett életévek száma minden vizsgált országban csökkent, és a csökkenés mértéke Magyarországon volt a legnagyobb mértékű, összesen 42 százalékos.
Budapesten élhetünk a legtovább Magyarországon – a 2014-es adatok szerint – a Budapesten élők számíthatnak a leghosszabb életre. Az alapfokú végzettséggel rendelkező férfiak esetében a születéskor várható átlagos élettartam 65, 3, a nők esetében 75, 7 év, a felsőfokú végzettségűeknél a várható átlagos élettartam magasabb mind férfiaknál, mind a nőknél. Előbbi csoportnál 77, 2, míg utóbbinál 81, 3 év. A budapesti férfiak az átlagnál két évvel, a nők egy évvel, az Észak-Magyarországon élőknél pedig 4, 4, illetve 2, 5 évvel élnek tovább. Hasonló különbség van a falusi – különösen az ezernél kisebb lélekszámú települések esetében – és a fővárosi életkilátások között. Az élet várható hosszát a lakóhelynél is sokkal erősebben befolyásolja azonban a legmagasabb iskolai végzettség. Index - Gazdaság - Nézze meg a saját szemével a magyar halálozási adatokat!. 2013-ban az alapfokú és a felsőfokú végzettségűek várható élettartamának különbsége átlagosan 8, 4 év volt: a férfiak esetében 11, 9, míg a nőknél 5, 6 év. Az olló valamelyest zárult 2007 óta a férfiaknál, hiszen akkor a különbség még elérte a 14 évet.
A koronavírus járvány következtében március 16-a óta országszerte szüneteltetik a kórházak a halasztható műtéteket és vizsgálatokat, csak a sürgősségi beavatkozásokat végzik el. Miután az ország a csoportos megbetegedések szakaszába lépett, a szakértők szerint a tényleges koronavírus-fertőzöttek száma akár a többszöröse is lehet a beazonosított koronavírus-fertőzötteknek. Ebben a helyzetben nagyon sokan nagyon komolyan veszik a kijárási korlátozást és igyekeznek elkerülni, hogy igénybe kelljen venniük az állami egészségügyi ellátást. Országszerte szünetelnek a kivizsgálások, szűrővizsgálatok, és a halasztható műtéteket sem végzik el. Kizárólag sürgősségi beavatkozásokat vállalják. Egyenlőre a sürgősségi járóbeteg és házi vizit ellátás még zavartalanul működik, a légúti panaszos betegeket viszont csak a páciens otthonában vizsgálják. E mellett az orvosok sok olyan beteget is háznál látnak el Budapesten, akikhez nem indokolt a mentő, de sem a körzeti orvosa, sem a központi kerületi orvosi ügyelet nem megy ki.
A lakosságszám arányában többen halnak meg rákban Magyarországon, mint bármelyik más európai országban – derült ki az Eurostat adataiból. Az országon belül a Közép-Dunántúlon a legmagasabb a halálozási ráta: itt 100 ezer főre 364 daganatos betegség miatti haláleset jutott. Az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatala szombaton tette közzé regionális évkönyvét (amit a Portfolio ismertetett), amelyben többek között egészségügyi mutatók, például az egyes betegségek gyakoriságainak statisztikái is szerepelnek. Ezek egyikében Magyarország a legrosszabb adatokat mutatja az egész Unióban: a nyolc magyar régió közül a legmagasabb kategóriába került a rákos betegségekkel kapcsolatos mutatókban. Budapesten kicsivel jobb a helyzet, a Közép-Dunántúlon rosszabb Az évkönyv a 2016-os adatok alapján készített térképet, ahol az egyes régiókat aszerint kategorizálták, hogy mennyi volt az évben a 100 ezer főre jutó, daganatos betegség okozta halálozások száma. Magyarország régiói, Budapest kivételével mind a piros, azaz a legsúlyosabb kategóriába kerültek.
Társszerzők, társszerkesztők: Pataki Márta, Polyák Kamilla. Nyomtatásban megjelent: Szeged: JATEPress, 2009. 302 p. XIII. fejezet 289-290. XIII. fejezet A kötet összeállításához használt legfontosabb források válogatott jegyzéke szerkesztése [ szerkesztés] Ágoston György, Duró Lajos, Nagy József, Zakar András (szerk. ) (1988). Várkonyi (Hildebrand) Dezső emlékkötet. Szeged, JATE Kiadó Bibó István életművének aktualitása (1992). Szeged, Konferencia a Friedrich Ebert Stiftung támogatásával Csaplár Ferenc (1967). A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma. Budapest, Akadémiai Kiadó Devich Andor (1990). Ki volt horthy miklós. A Szegedi Tudományegyetem története 1921-1944. Szeged, JATE Kiadó. Gaal György (2002). Egyetem a Farkas utcában: A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem előzményei, korszakai és vonzatai. Kolozsvár, Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Gácser József. és Pukánszky Béla (1992). Egy nagy szegedi neveléstudós: Tettamanti Béla élete és pedagógiai munkássága. Szeged, Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Imre Sándor (1944).
Az öröm nem más, mint egy igény kielégítése, és nagy igények nélkül nagy örömök sem létezhetnek. A képességekkel együtt jár a képességek felhasználására való igény. Róla mondták [ szerkesztés] Tudós volt és humanista, páratlan és feledhetetlen. John T. Edsall amerikai biokémikus nekrológjában, aki a Harvard Egyetem professzoraként ismerte Szent-Györgyi Albertet; 1986. október 22. Amikor 1941-ben a "hóbortos liberális"-nak tartott Szent-Györgyi Albert lett az immáron Horthy Miklós Tudományegyetem rektora, ideiglenesen (a Ferenc Józsefről elnevezett visszament Kolozsvárra), jó volt diáknak lenni Porlódon. Horthy Miklós katonája vagyok : FostTalicska. A tudós, aki valósággal újra fölfedezte a paprikát..., és aki nadrágján egy fehér cérnával varrott sárga folttal, igen különös apacsként jelent meg egy diákbálon, igazán a "hallgatóság apja" volt, hite szerint. "Shakespeare-t úgy lehet a legjobban megérteni, ha eljátssza az ember", mondogatta. Temesi Ferenc: Por - romantika Források [ szerkesztés] Kassai Tibor: Szemenszedett bölcsességek, Calibra Kiadó, Budapest, 1997, ISBN 963564468X ↑ Szent-Györgyi Albert: Az élő állapot (Válogatott írások) Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1973.
A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből. Horthy Miklós (1868. – 1957. ) 1920. március 1-től 1944. Teleki Pál – Wikidézet. október 15-éig a Magyar Királyság kormányzója. Neki tulajdonított idézetek [ szerkesztés] Horthy Miklós gyermekkori kézirata Polgármester Úr! Szívből köszönöm szíves üdvözlő szavait. Mondhatom, nem vagyok abban a lelkiállapotban, hogy e percben megszokott frázisokat használjak, igazságérzetem azt parancsolja, hogy minden kertelés nélkül azt mondjam, amit e percben érzek. Mikor még távol voltunk innen, és csak a remény sugara pislogott lelkünkben, akkor — kimondom — gyűlöltük és átkoztuk Budapestet, mert nem azokat láttuk benne, akik szenvedtek, akik mártírok lettek, hanem az országnak itt összefolyt piszkát. Szerettük, becéztük ezt a várost, amely az elmúlt évben a nemzet megrontója lett. Tetemre hívom itt a Duna partján a magyar fővárost: ez a város megtagadta ezeréves múltját, ez a város sárba tiporta koronáját, nemzeti színeit és vörös rongyokba öltözött. Ez a város börtönre vetette, kiüldözte a hazából annak legjobbjait és egy év alatt elprédálta összes javainkat.
A Ferenc József Tudományegyetem a századforduló táján. Kolozsvár, Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Katona Szabó István (szerk. ) (1997). Emlékkönyv a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem (1872-1944) létesítésének 125. évfordulója alkalmából. Budapest: Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete; Bolyai Egyetemért Alapítvány. Kiss Tamás (2002). Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége Szeged – 1956. Szeged, Belvedere A Magyar Királyi Ferencz József Tudományegyetem Almanachja az MCMXXXI-XXXII. Tanévről (1932). Szeged, Szeged városi nyomda és könyvkiadó részvénytársaság A Magyar Királyi Horthy Miklós Tudományegyetem Tanrendje az 1941/42—1944/45. Horthy Miklós státusz : FostTalicska. (1941-1944). Szeged, A Magyar Királyi Horthy Miklós Tudományegyetem Kiadása Márki Sándor (1922). A M. Kir. Ferencz József Tudományegyetem története. Szeged, Szeged Városi Nyomda és Könyvkiadó Rt. Márta Ferenc, Martonyi János (szerk. és kiad. ) (1968). A József Attila Tudományegyetem beszámolója: 1948-1967. Szeged, Szegedi Nyomda.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Hawel Pál, éremművész.
Ha rendkívül tetszett ez a fost, adományozhatsz egy-két piros aranyat u/Leho993 felhasználónak, ha ide írod, hogy +pirosarany. Ki volt horthy mikros image. Erre a fostra eddig 1 piros arany érkezett, és u/Leho993 felhasználónak összesen 4 darabja van. Én csak egy kicsi robot vagyok, ha többet akarsz megtudni rólam, vagy valami problémát észlelsz velem kapcsolatban, ezt itt teheted meg. Ha nem működnék próbáld meg megnyitni ezt a linket.