A fent soroltak közül nem lehet KATA adóalany az a vállalkozás: melynek adószámát a tárgyévben vagy az azt megelőző évben törölték melynek vállalkozói tevékenysége ingatlan bérbeadás amely felszámolás, végelszámolás, kényszertörlés alatt áll melynek a tárgyévben vagy az azt megelőző évben szűnt meg a KATA alanyisága Adózás a gyakorlatban. Az alanyi adómentes kisadózó vállalkozásoknak csupán 3 féle rendszeres fizetni valójuk van: - A KATA tételes adója minden hónapról a következő hónap 12-éig fizetendő a NAV részére. - Teljes naptári év esetén 2 részletben, március 15-én és szeptember 15-én esedékes a települési önkormányzatnak fizetendő helyi iparűzési adó. - Évente március 31-ig kell befizetni a kötelező kamarai hozzájárulást (regisztrációs díjat). Ha többet szeretne tudni a kamarai hozzájárulásról, keresse a témáról szóló videót a BKIK tudástárban! A kisadózó tételes adójának havi összege attól függ, hogy főállásúnak minősül-e vagy sem. A főállású biztosított, a nem főállású vállalkozóként nem az.
A kisadózó vállalkozásnak a főállású kisadózó után havi 50 ezer, a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer forint tételes adót kell fizetnie. Abban az esetben, ha a vállalkozás több kisadózót jelent be, akkor minden személy után külön-külön kell megfizetni az adót. A tárgyhónap bármely napján a kisadózó főállású adózónak minősül, akkor a fizetendő adó mértéke 50 ezer forint. Fontos, hogy a bejelentett kisadózók után a bejelntés hatly alatt megkezdett minden naptári hónap a tételes adó egészét kell megfizetni. A főállású kisadózó esetében választható az emelet összegű tételes adó megfizetése is. Nem kötelező, de a magasabb ellátási alap elérése és a szolgálati idő kedvezőbb figyelembevétele miatt meggondolandó. A kisadózó válallkozás magasabb, 75 ezer forint összegű tételesadó-fizetése kötelezettséget választ a főállású kisadózó után, a nyilatkozat az adóalanyiság választásának bejelentésekor és a bejelentést követően is megtehető. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló törvény meghatározza azt is, hogy mely időpontig áll fenn a magasabb összegű fizetési kötelezettség.
A kisadózó vállalkozó saját döntése alapján kérheti, hogy iparűzési adóalapját úgy állapítsák meg, hogy az székhelye és fióktelepe szerinti önkormányzatonként 2, 5-2, 5 millió forint legyen. Ezt a módszert választó adóalanyoknak nem kell iparűzési bevallást benyújtani. Mit jelent a tételes adóalap a gyakorlatban? Ha egy kisadózó, akinek pl. 6 000 000 Ft éves árbevétele van, székhelye budapesti és nincs fióktelepe, tételes adózóként évi 50 000 Ft iparűzési adót fizet szemben a 120 000 Ft-tal, ami 2%-os adómérték mellett lenne fizetendő, vagy a 240 000 Ft-tal, ha a teljes KATA bevételi értékhatárt kihasználja. Amennyiben ugyanez a vállalkozó fiókteleppel is rendelkezik egy szintén 2%-os adómértékű településen, úgy éves iparűzési adója 100 000 Ft lesz, így ebben az esetben is megéri a tételes elszámolás alkalmazása. Ugyanakkor kisadózóként jól gondoljuk meg, szükségünk van-e fióktelepre, amivel az iparűzési adó fizetési kötelezettségünk meg is duplázódhat. A telephely és fióktelep közötti különbségről korábbi egypercesünkben olvashat.
A főállású, választhat, hogy havonta 50 vagy 75 ezer forintos tételes adót fizet, ha nem főállású, akkor a havi adótétel 25 ezer forint. A főállású kisadózónak minden TB ellátás jár. A pénzbeli ellátások alapja 50 ezer forintos KATA esetén havi 98. 100 forint, 75 ezer forintot fizetve pedig 164. 000 forint. Az 50 ezer forintos adó fizetése esetén azonban a kisadózó a nyugdíjához egy év alatt csak alig több mint 7 hónap szolgálati időt szerez. Ha a katás ezt választja, a helyi iparűzési adó alapja a tényleges bevételtől függetlenül 2 és fél millió forint, az adó ennek 2%-a, tehát 50 ezer forint, illetve annak a naptári éven belüli működés napjaival arányos része. Ha azonban egy teljes évi működés ténylegesen elért árbevétele nem éri el a 3 millió 125 ezer forintot, célszerűbb a tényleges bevétel 80%-a utáni adófizetési módot választani, mert ekkor az adó kevesebb lesz 50 ezer forintnál is. Szünetelés A tevékenységét szüneteltető kisadózó egyéni vállalkozó nem fizet tételes adót azok után a hónapok után, melyek minden napján szünetel a tevékenysége, de ekkor a főállású kisadózónak a biztosítása is szünetel, és szolgálati időt sem szerez.
Ha az adóalanyiság év közben megszűnik, akkor az adóalanyiság megszűnését követő 30 naptári napon belül kell nyilatkozni a bevételről. A 40 százalék adót ezen időpontig be is kell fizetni, amennyiben a bevételi értékhatár átlépése miatt, kötelezettségi állapítható meg. Az évi 12 millió forint bevételi határ nem duplázódik akkor sem, ha a tagok közül például két kisadózó vesz részt a vállalkozásban
Ľudovít Jakubove műsorvezető következett, akinek a Sninához közeli Príslopban élő Katarína cetlije akadt a kezébe. A hölgy időben felvette a telefont és a jelszót is tudta, övé lett hát a 101 ezer euró. Az eset negyedik vendége Janais énekesnő volt, aki a bényi (Érsekújvári járás) Jurajt sorsolta ki, ő viszont nem vette a telefont, így a nyeremény 201 ezerre nőtt. Véget ért a vakcinalottó, a Dunaszerdahelyi járásba vándorol az utolsó főnyeremény | Paraméter. Viszont az utolsó körben jött csak az igazi izgalom: Ján Danko orvos és tudós a Čirč községben (Stará Ľubovňa-i járás) élő Ladislavot húzta ki, néhány telefoncsengés után viszont megszólalt a hang: "A hívott szám átmenetileg nem kapcsolható". Viszont az utolsó nyereményt mégiscsak oda kell valakinek adni, így a rendezők úgy döntöttek, hogy húzzanak még egyet. Danko a vörösmajori (Hviezdoslavov – Dunaszerdahelyi járás) Rudolfot sorsolta ki, ő pedig a hívásra fel is vette a telefont, és a jelszót is tudta, így tehát 201 ezer euróval gazdagodott. Arra a kérdésre, hogy hogyan ünnepli meg a nyereményt, azt felelte, hogy köszönetet mond az elhunyt édesanyjának, akit a Covid miatt veszített el.
Akkor a Rádió1 reggeli műsorában is a milliárdos nyeremény volt a téme: bár Sebestyén Balázsék magát a szerencsést nem érték el, de bejelentkezett egy korábbi lottónyertes. Andraschek Lászlóné és férje elég nehéz anyagi helyzetben volt, amikor 2013-ban 626 millió forintot nyertek a Skandináv lottón. A lottónyertes a rádióban elmondta, ők az első pillanattól kezdve vállalták a nyilvánosságot, ez azonban később hibának bizonyult. 28 nap után rajta volt a pénz a bankszámlán, de azt a 28 napot nem tudja elképzelni senki, ahogy az nekem telt... - mesélte Anikó a műsorban, aki végig azon izgult, hogy tényleg megérkezik-e a pénzük. Persze, azonnal megjelentek a kölcsönt, szívességet kérők: "Nagyon sokan kértek, később akkora probléma is lett belőle, amit nehezebb volt kezelni mint magát a nyereményt" - tette hozzá a korábbi lottónyertes, aki szerint a férjével még mindig tanulják, "hogyan kell nemet mondani". Volt olyan, aki sosem adta meg a kölcsönkért pénzt. Mint mondta, rögtön pszichológushoz fordultak, hogy ő mit tanácsol nekik, hogyan dolgozzák fel a giganyereményt: "azt mondta, az értékrendemmel nincsen baj, gratulál a nyereményhez, csak maradjak ugyanolyan ember, mint voltam" - mesélte Anikó, aki viszont pánikbetegségét azóta sem tudta teljesen legyőzni, hídon nem mer átmenni, és repülőre sem ül.
21 hét halmozódás után újra volt 5 találatos szelvény az ötös lottón, a telitalálat összege 3 959 964 415 forint. Az 51. játékhéten megtartott ötöslottó sorsoláson a 2, 19, 27, 29, 86-os számokat húzták ki, a szelvény tulajdonosa 3 959 964 415 forintot nyert. A szerencsésnek a sorsolás másnapjától számított 90 napon belül kell jelentkeznie a Szerencsejáték Zrt. -nél. A 100 millió forintot meghaladó nyeremények esetére a társaság külön telefonszámot, nagynyertes-vonalat tart fenn... Kedves Olvasónk! Az Ön által keresett cikk a hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Cikkarchívum előfizetés 1 943 Ft / hónap teljes cikkarchívum Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái