Leírás Görögország autótérkép úti információkkal, többnyelvű jelmagyarázattal (GR, D, GB, F, I, E, CZ, PL), látnivalókkal és névjegyzékkel. _x000D_ _x000D_ Tartalmaz:_x000D_ - Fő térkép: 1:800 000_x000D_ - 3 agglomeráció térkép: - Athina (Athén) - Pátra - Thessaloniki_x000D_ - 7 várostérkép: Athína (Athén), Ioánnina, Iráklio, Pátra, Pireás, Rhodes, Thesszaloniki
Amennyiben a szállásuk közelében erdőtűz alakulna ki minden esetben, kövessék a szállásadó által javasolt evakuálási tervet, valamint a katasztrófavédelem utasításait. A katasztrófavédelem telefonszáma: 199. Hasznos honlapok: – a Katasztrófavédelem központi honlapja, minden fontos értesítéssel, felhívással és letölthető anyagokkal. Görögország Tűz / Hatalmas erdőtűz pusztít Görögország második legnagyobb .... (pl. napi tűzveszély térképek, tájékoztató kiskönyvek, stb. ) – Attika régió kormányzósága, amelynek honlapján többek között a földrengés és egyéb katasztrófák esetén bejelentett gyülekező- és óvóhelyek listáját publikálják. Július 10-én az alábbi tájékoztatást adta közre a konzuli szolgálat: Felhívjuk Görögországba utazó honfitársaink figyelmét, hogy az utóbbi időben megszaporodtak a járattörlések, illetve jelentős (több órás) késések egyes Budapest és Szaloniki, illetve Budapest és Athén között közlekedő menetrendszerű légijáratokon. Többször előfordult, hogy a légitársaság erről nem tájékoztatta előre az utasokat. Javasoljuk ezért, hogy utazása előtt gondoskodjon biztonsági pénztartalékról, valamint tájékozódjon az adott járat státuszáról az utazásszervezőnél, valamint tekintse át a légi utasok jogairól szóló tájékoztatót a Konzuli Szolgálat honlapján >>
(Borítókép: Tűzoltók próbálják eloltani az erdőtüzet Görögországban 2021. augusztus 10-én. Fotó: Stelios Misinas / Index)
Az Európai Ügyészség (EPPO) felállítása meggyorsítja az információcserét, összehangolja a rendőrségi nyomozásokat. A székhelye Luxembourg, a legfőbb ügyészből és a minden résztvevő ország által delegált egy ügyészből áll. Az EP 2017 októberében szavazta meg az intézmény felállítását. A megerősített együttműködésben jelenleg 22 tagállam vesz részt, Magyarország nincs közöttük.
Elindult az Európai Ügyészség, az első olyan független uniós intézmény, amely önállóan nyomozhat korrupciós és csalási ügyekben a tagállamok területén – kivéve például Magyarországot; az Orbán-kormány ugyanis végig a leghatározottabban ellenezte az ötletet. Rendkívül hosszú szervezés után június elsején elindult az önálló, független Európai Ügyészség (EPPO – European Public Prosecutor's Office). A szervezet gazdasági bűncselekményekkel fog csak foglalkozni; pontosabban az uniós költségvetést érintő csalások, a korrupció és a komolyabb áfacsalások tartoznak a hatáskörükbe. Az OLAF nem kapott elég hatáskört A szervezet attól igazán új, hogy önállóan is nyomozhat a csatlakozó tagállamok területén, nem kell kizárólag a helyi hatóságokra támaszkodnia. Eddig az EU legfontosabb csalás elleni szerve az OLAF volt, de ők csak javasolhatták a tagállamok nemzeti hatóságainak a nyomozást. Ezt az eljárást azonban sokan kritizálták amiatt, hogy lassú és nem is eredményes. Az Európai Számvevőszék szerint az OLAF vizsgálatai csak az esetek kevesebb mint felében vezettek a csalásgyanús esetek elkövetői elleni vádemeléshez, és a jogosulatlanul kifizetett uniós pénzek kevesebb mint egyharmadát tudták visszafizettetni.
Az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrzési Bizottsága előtt Laura Codruta Kövesi, az uniós nyomozóhatóság elnöke azt mondta, hogy Szlovénia beavatkozik az EU igazságszolgáltatásának működésébe és így az eredeti célt, az Unió költségvetésének megvédését a csalástól és a korrupciótól, nem lehet teljesíteni. Az a tény, hogy egy tagállam beavatkozik egy uniós igazságügyi intézmény megfelelő működésébe, nagyon veszélyes precedenst teremt – mondta Kövesi, aki azt is hozzátette, hogy ügyészek nélkül jelenleg szlovén ügyekkel nem foglalkozhatnak, vagyis a szervezet Szlovéniában nem létezik. Az idén június óta működő Európai Ügyészségnek 22 tagja van. Magyarország, Lengyelország és Svédország úgy döntött, hogy nem csatlakozik, Dánia és Írország pedig uniós csatlakozásukkor jelezték, hogy kimaradnak az EU igazságügyi együttműködéséből. A magyar–lengyel–svéd hármas közül csak az első két ország az, amely jelentős uniós forrást használ fel és ahol lenne létjogosultsága az ügyészségnek. Arról nem is beszélve, hogy az EU-s alapok felhasználásának átláthatatlansága miatt a magyar kormányt folyamatos bíráltatok érik, s ezeket alátámasztják az uniós korrupcióellenes ügynökség, az OLAF megállapításai.
Véleménye alapján Kövesi mandátuma csak arra lenne jó, hogy végrehajtsa Brüsszel utasításait, a legfőbb feladata pedig az lenne, hogy megakadályozza Románia hozzáférését az európai uniós pénzügyi forrásokhoz. Laura Codruţa Kövesi neve egyébként 17 korrupciós aktában szerepel. Korábban 19 ügyben volt érintett, de a közelmúltban két esetben felmentették. Kövesit többek között hivatali visszaéléssel, vesztegetés elfogadásával és hamis tanúzással vádolják Romániában, amelyeket akkor követhetett el, amikor 2013–2018 közötti időszakban vezette a Nemzeti Korrupcióellenes Ügyészséget.