január 14., 12:50 Balássy Betty tavaly januárban kezdte a saját maga által kialakított diétás étrendet, amelynek eredménye nagyon látványos. január 5., 19:10 Sári Évi a Mokka szilveszteri adásának vendégeként irtó dögös szettben mutatkozott, nagy sikert aratott vele az Instagramon. január 4., 17:11 Mindeközben 2021. december 31., 10:06 Nyertes Zsuzsa lánya nem szeret szerepelni, már kislányként tudta, nem fog anyja nyomdokaiba lépni. 2021. december 27., 10:06 Fenyő Milkós egyik legnagyobb slágeréről vallott. A Sztárban sztár leszek! első kiesője híres magyar szülők gyermeke: Vincze Liza édesanyja énekesnő, édesapja sportoló. 2021. december 24., 06:00 Bayer Ilona mindkét lánya külföldön telepedett le, és alapított családot. 2021. december 22., 12:50 Nagy Feró három gyermek büszke nagypapája: Patrik öt-, Alíz három-, Nimród pedig márciusban lesz egyéves. 2021. december 21., 13:40 Tóth Gabin sok frizurát láthattunk már pályafutása során, azonban 2018 óta nem váltott a szőkéről, most újra más színt kért a fodrászától. 2021. december 21., 11:50 2021. december 19., 11:36 Keleti Andrea eredeti szakmáját remekül tudta hasznosítani táncosként.
Kecskemét), Czudar Ferencné (Kocka Mária Katalin-1942. Ladánybene), Berta Mihály Károlyné (Kis Erzsébet-1954. Kecskemét), Domahidi Lászlóné (Uj Róza-1943. Halásztelek), Kálmán István (1934. Jászszentlászló), Halmainé Tóth Gabriella Julianna (Tóth Gabriella Julianna-1950. Tárnok), Kovács Gyula (1947. Kecskemét), Behány Ambrus Antalné (Szepesi Erzsébet-1942. Nyárlőrinc), Horváth Dávid (1942. Szentkirály), Somodi Béla Lajos (1940. Balatonalmádi), Tóth Mihály (1935. Tiszakécske), Hegedűs Zoltán (1968. Kecskemét), Varga József (1942. Tiszakécske), Farkas József (1938. Kecskemét), Tenkéné Csernák Anikó (Csernák Anikó-1972. Helvécia), Kovács Árpád Csabáné (Szöböllidi Éva-1950. Kecskemét), Orbán Istvánné (Feldman Juliánna Ilona-1938. Helvécia), Vásárhelyi Ferenc (1952. A Sztárban sztár leszek! első kiesője híres magyar szülők gyermeke: Vincze Liza édesanyja énekesnő, édesapja sportoló – GWL. Kerekegyháza), Komonyi Mónika Erika (1973. Pér), Danicz Józsefné (Lichfusz Eberhardt Gertrúd-1923. Kecskemét), Farkas Gáborné (László Erzsébet-1938. Kecskemét), Czingel Andrásné (Molnár Mária Rozália-1930. Kerekegyháza), Bóta Jánosné (Ujvári Mária-1936.
Sztár / hétfő, október 4th, 2021 Vincze Lizát gyerekkora óta magyar hírességek vették körül. Forrás
Kerekegyháza), Takács Károlyné (Kállai Judit-1928. Kecskemét), Pigniczki Zoltán (1947. Kecskemét), Varjú István (1949. Kiskunfélegyháza), Varga Béla Nándorné (Darányi Erzsébet Katalin-1935. Kecskemét), Bábiczki György Istvánné (Szebelédi Julianna-1954. Orgovány), Nagy Sándorné (Kecskés Zsuzsanna-1922. Kecskemét), Bábiczki István László (1950. Nagykőrös), Szekrényesi Kálmán Gyuláné (Györfi Vilma-1935. Sárrétudvari), Dorcsák Margit Irén (1945. Kerekegyháza), Börönte Károlyné (Mák Mária-1934. Nyárlőrinc), Túri István Józsefné (Kertész-Farkas Tünde-1969. Kecskemét), Nagy Sarolta Mária (1944. Nagykőrös), Somodi Imre (1959. Kecskemét), Kara Balázs (1939. Kecskemét), Kiss Gyuláné (Dabi Margit-1930. Tiszakécske), Miklós Anna Mária (1946. Kecskemét), Strázsi Ferencné (Berényi Mária-1937. Vincze liza anyja death. Kecskemét) Utoljára frissítve: 2018-01-26 18:34:10
Kecskemét), Hegyi-Füstös Gergő Máté (1978. Kecskemét), Virág József (1935. Városföld), Somogyi Péter Pál (1977. Kecskemét), Csák Mártonné (Nemes Zsófia-1928. Kecskemét), Kovács Lajos (1948. Kecskemét), Kulcsár János (1959. Kecskemét), dr. Bogárdi Jánosné (Perl Magdolna Ilona-1921. Kecskemét), Gilicze Katalin (1985. Kecskemét), Mihalik Lászlóné (Kardos Katalin-1933. Hauzinger Gézáné (Pálfalvi Ilona-1925. Vincze liza anyja baby. Kecskemét), Balogh István (1965. Kecskemét), Harkai János (1944. Kecskemét), Szappanos Zsigmond (1935. Kunszentmiklós).
Izsák), Turós Sándor (1949. Bugac), Kanalas László (1955. Tiszaalpár), Dúl László (1927. Kerekegyháza), Varga Jánosné (Juhász Erzsébet-1934. Nagykőrös), Németh Gyuláné (Kovács Ilona Katalin-1951. Szentkirály), Ferenci Péterné (Somogyi Margit-1968. Fülöpszállás Matuska Istvánné (Szűcs Rozália-1922. Nagykőrös), Fazekas Mihály (1925. Kerekegyháza), Gyenes Lászlóné (Reibl Rozália-1960. Kecskemét), Bozó Istvánné (Baksai Veronika-1922. Bugac), Tajti Sándorné (Fekete Anna-1946. Bugac), Teleki Antal Gyula (1933. Csökmő), Dorcsák Lászlóné (Csontos Margit-1952. Eljegyezték Dér Henit. Fülöpháza), Patai Sándor József (1966. Kecskemét), Fritz Antalné (Hulicsár Emma-1941. Kerekegyháza), Maczonkai Mihály (1930. Kecskemét), Rácz Miklósné (Kis Rózsa-1935. Kecskemét), Trifont Pálné (Rácz Mária Terézia-1954. Kecskemét), Horvát József (1931. Kecskemét), Horváth Zoltán Kálmán (1946. Kecskemét), Gilly László Gyuláné (Szappanos Emma Erzsébet-1933. Kecskemét), Virág Imre (1940. Kecskemét), Bartha Csaba (1926. Kecskemét)
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: 2017. március 9. csütörtök 22:35 Huszonöt művész alkotásait mutatja be az a kiállítás, amely Most töredékes az ismeretünk... – A Biblia a 20. századi magyar képzőművészetben címmel nyílt meg csütörtökön Budapesten, a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Gyűjteményének Bibliamúzeumában. "Aki olvassa a mai Bibliát, szeretné meg is érteni, keresi az üzenetét, aztán engedi, hogy hasson az életére, hogy formálja azt" – hangoztatta a kiállítás csütörtöki megnyitóján Timár Gabriella, a Bibliamúzeum vezetője. Felhívta a figyelmet arra, hogy több művész a Szentírás megértését úgy próbálta elmondani, hogy kezébe vette a ceruzát, tust, ecsetet és a festéket, hogy létrehozzon egy művet. "Az a jó festmény, amit nem kell magyarázni" – hangsúlyozta Bogárdi Szabó István református püspök, hozzátéve, hogy a festmény, rajz, a szobor nem szorul magyarázta, ha maga mutat meg valamit. Nagyböjt idején a Bibliamúzemban huszonöt neves magyar alkotótól grafikákat, festményeket és kis plasztikákat láthat a közönség június 3-ig.
Képzőművészeti interpretációiban a Biblia a közös kultúrkincs egyetemes forrása, ismert és mégis számtalan jelentésrétegben értelmezhető. Történeteit a művészek kezdettől fogva aktualizálták, jelenidejűvé tették. A 20. századi modern művészetben megőrződött a Biblia minden korábbi felhasználási módja, de a súlypont a közösségi szempontok felől az individuális megközelítések felé tolódott: a bibliai szereplők az alkotó szubjektív világának megfelelően sorskérdésekkel és drámai léthelyzetekkel szembenéző személyiségek. A képeken ritkán jelenik meg a művész, mivel az egész kép a művész önkifejezése. Ezzel összefüggésben felértékelődtek az olyan bibliai témák, amelyek egzisztenciális problémák felvetésére adtak lehetőséget: így például a Bűnbeesésben a tudás, Káin gyilkosságában az erkölcs, Jákob alakjában a hit, Jónás történetében a kötelesség, Krisztus passiójában az áldozat, az apostolok személyében a hűség dilemmái. Ezen felül korunk minden bibliai témájú alkotása egyben Isten kereséséről, a hit felé törekvésről és az emberlét mélységeiről is szól.
A középkori templomi faliképektől a gótikus szárnyas oltárakon át a barokk, klasszicizmus, romantika és az azután következő stílusirányzatok alkotásaiig számtalan mű áll rendelkezésünkre amely a Biblia útját a magyar képzőművészetben megmutatja. Ez akönyv az első nagyobb szabású kísérlet arra, hogy ezt az örökséget számba vegye. 245 x 342 mm, kemény kötés, 220 oldal Oltalom Alapítvány, Budapest, 2008
A Kovács Gábor Művészeti Alapítvány a Debreceni Református Hittudományi Egyetemmel együttműködésben kiállítás-sorozattal emlékezik a Reformáció 500. évfordulójára. A sorozat végső állomása Budapest, ahol az október 15-étől látogatható kiállítás tematikájában és szellemiségében összefoglalása és betetőzése lesz a korábbi három, Debrecenben, Győrben és Kolozsváron megvalósult kiállításnak. A kultúrtörténeti szempontból is kiemelkedő esemény évfordulójának a budapesti kiállítás azzal kíván emléket állítani, hogy a Biblia világával, a hittel és az emberi sorskérdésekkel foglalkozó képzőművészeti alkotásokból egy olyan művészettörténeti szempontból rendhagyó válogatást nyújt, amely a Római iskola (pl. Aba-Novák Vilmos, Kontuly Béla, Molnár C. Pál), Szalay Lajos, Kondor Béla, Borsos Miklós, Tóth Menyhért, Csernus Tibor, valamint Péreli Zsuzsa és az elmúlt évtizedek számos más kortárs alkotójának műveit mutatja be. Borsos Miklós Vízparti találkozás, 1982, tus, diópác, papír A Biblia az európai kultúrában mindig többet jelentett egy könyvnél: az európai művészet történetében közel kétezer éven át a Biblia eseményeinek, szereplőinek vagy a hozzájuk kapcsolódó morális tartalmaknak az ábrázolása állt a középpontban.
A megértés folyamatát most kibővítjük azzal, hogy Bibliai történetek tájait keressük meg, s alkotjuk újra őket a kiállítás anyagának segítségével. Ajánlott korosztály: 4-8 éveseknek Időpontok: November 11., szombat 15. 00 November 25., szombat 15. 00 A foglalkozások kb. 100 percesek. Jegyár: 1500 Ft, a foglalkozás ideje alatt családonként 1 kísérő felnőtt 500 Ft-os jeggyel tekintheti meg az Ég és Föld között című kiállítást. Jegyek megválthatók a helyszínen vagy online itt >>> A kultúrtörténeti szempontból is kiemelkedő esemény évfordulójának a budapesti kiállítás azzal kíván emléket állítani, hogy a Biblia világával, a hittel és az emberi sorskérdésekkel foglalkozó képzőművészeti alkotásokból egy olyan művészettörténeti szempontból rendhagyó válogatást nyújt, amely a Római iskola (pl. Aba-Novák Vilmos, Kontuly Béla, Molnár C. Pál), Szalay Lajos, Kondor Béla, Borsos Miklós, Tóth Menyhért, Csernus Tibor, valamint Péreli Zsuzsa és az elmúlt évtizedek számos más kortárs alkotójának műveit mutatja be.
Júdás Pentelei Molnár János: A harminc ezüstpénz, 1909, olaj, vászon, 160, 5x205, 5 cm, Budapest, Magyar Nemzeti Galéria Júdást vissza akarta tartani Jézus a tanítványságtól. "A rókáknak van barlangjuk, és az égi madaraknak fészkük, de az ember Fiának nincs hová fejét lehajtania. " ( Mt 8:20) Ezek a szavak csak Júdásnak, senki másnak nem szóltak. Jézus mindenkit követőiül hívott, még a gazdag ifjút vagy a szüleit ápolni akaró fiatalembert is. Júdást nagyra törő vágyai sodorták Jézushoz és tanítványaihoz, akiket ő, a júdeabeli (Iskarioth településéről való), a farizeusok neveltje le is nézett mint egyszerű galileai, tanulatlan, zömükben halászembereket. János, András, Péter, Nátánael, Fülöp, Máté elhívása szerepel az evangéliumokban, Júdásé nem, azonban mivel nagy akarattal akart tanítvány lenni, s mint értelmiségi a többiek között, folyamatosan növelte tekintélyét, Jézus erőnek erejével nem utasította el. Vállalta mint egész működésének állandóan mellette settenkedő sötét árnyékát. Júdás valódi jelleme az egyik kenyérszaporításnál villant elő.
A 20. századi modern művészetben megőrződött a Biblia minden korábbi felhasználási módja, de a súlypont a közösségi szempontok felől az individuális megközelítések felé tolódott: a bibliai szereplők az alkotó szubjektív világának megfelelően sorskérdésekkel és drámai léthelyzetekkel szembenéző személyiségek. A képeken ritkán jelenik meg a művész, mivel az egész kép a művész önkifejezése. Ezzel összefüggésben felértékelődtek az olyan bibliai témák, amelyek egzisztenciális problémák felvetésére adtak lehetőséget: így például a Bűnbeesésben a tudás, Káin gyilkosságában az erkölcs, Jákob alakjában a hit, Jónás történetében a kötelesség, Krisztus passiójában az áldozat, az apostolok személyében a hűség dilemmái. Ezen felül korunk minden bibliai témájú alkotása egyben Isten kereséséről, a hit felé törekvésről és az emberlét mélységeiről is szól. A magyar képzőművészet elmúlt száz évében rendre születtek (és születnek ma is) olyan alkotók, akik képesek a Bibliát úgy interpretálni, hogy az több legyen puszta illusztrációnál.