Mindezt mondta ahhoz kacsolódóan, hogy kiállt a korábbi Színház- és Filmművészeti Egyetem mellett, ahol az oktatás "okos, értékes, érzéki, európai" volt. Megfogalmazása szerint "kell a változás, de csak olyan, ami velünk átbeszélve, a mi egyetértésünkkel történik, minden más történés nemcsak hasonlít az erőszakra, hanem maga az erőszak, mégpedig a leggonoszabb időket idézi. Ne menjünk ebbe bele, ez egy rossz út rossz állomása, amely nemcsak a jövőnkre hoz szégyent, hanem a múltunkra is, a jelent pedig elviselhetetlenné teszi. " Megkérdeztük Cserhalmi Györgyöt, hogy valóban nem kívánja-e nyilvánossá tenni székfoglaló beszédének teljes szövegét, és megerősítette, hogy ez az igazság. Mint fogalmazott, a beszéd egy kulturális eseményen, akadémiai székfoglalón hangzott el, és nem szeretné, ha bárki politikai szövegként használná. Ma már szinte minden politika – talán a politikán kívül. Azt mondta a kollégámnak, hogy Sára Sándor kérésére vállalta az MMA-tagságot. Bent voltam Sanyinál a kórházban, amikor már nagyon rossz állapotban volt.
Magyar Művészeti Akadémia tagja lett Cserhalmi György színész, rendező. Székfoglalójának kritikus hangneme több jelenlévőt vitára sarkallt, végül az MMA a szöveget sem adta ki. A Népszava beszámolója szerint a székfoglaló előadója a pulpitus szélén ült. Mosolygott, úgy cserhalmisan. Aztán belekezdett az "Állj ki vagy" címet viselő székfoglaló dolgozatának felolvasásába. Előtte elmondta, egy éve kellett volna, hogy elhangozzon ez a szöveg, de a járvány miatt erre nem volt mód. Már az elején veszélyesnek titulálta magát, és ezt minél tovább olvasott, a mondandója nyíltságával meg is erősítette. Szó esett a rendszerváltás előtti kulturális fénykorról, amely "kiforgatta a létminimum neszeszereket és megtöltötte igénnyel", illetve Cserhalmi szerint humorral sokkal többet tehettünk a rendszer kritikájához, mint az árvalányhajas székely himnusszal. Aztán Cserhalmi hosszas szubjektív színháztörténeti értekezésbe bocsátkozott. Elmondta, hogy Szolnokot és Kaposvárt a "szülőszobájának" tekintette, felelevenítette, hogy az akkori színházvezetők miként viszonyultak a hatalomhoz.
A Népszava tudósítása szerint a legendás színművész művészeti akadémiai székfoglaló beszéde eléggé megdöbbentette a jelenlévőket. A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) nemrég elhunyt elnökségi tagjának, Sára Sándor rendezőnek végakaratát tiszteletben tartva az MMA tagja lett Cserhalmi György színész, rendező. Cserhalmi az "Állj ki vagy" című székfoglaló beszédét már egy évvel ezelőtt el szerette volna mondani, de a járvány miatt csak most volt erre lehetősége. A színművész szenvedélyes, őszinte, megalkuvást nem ismerő beszéde szembesítette a jelenlévő, az Orbány-kormányhoz lojális, a Nemzeti Együttműködés Rendszeréhez simuló művészeket a 2010 óta egyeduralkodó kultúrpolitika visszásságaival. Cserhalmi többek között kiállt a korábbi Színház-és Filmművészeti Egyetem mellett, élesen bírálta a magát mindenhatónak képzelő, a másságot, a sokféleséget elnyomó, irtó kormányzatot: "Isten ne adja, hogy ebben a hazában újra bizonyítani kelljen, hogy ki a jó hazafi. (…) Kell a változás, de csak olyan, ami velünk átbeszélve, a mi egyetértésünkkel történik, minden más történés, nem csak hasonlít az erőszakra, hanem maga az erőszak, mégpedig a leggonoszabb időket idézi. "
2022. márc 2. 15:22 #Cserhalmi György #üzen #egészség #betegség Cserhalmi György üzent Fotó: Blikk Tegnap derült fény rá. Tegnap közölte a Radnóti Színház, hogy a március elejére tervezett Antigoné bemutatójukat át kellett időzíteni, a sorozatos koronavírus-megbetegedések miatt. Hozzátették, azzal is számolni kell, hogy Cserhalmi György egészségügyi okokból a március 12-ére átrakott előadáson sem tud fellépni. Radnóti Színház közleményében a rendező, Porogi Dorka így kommentálta az eseményeket: "Teiresziasz, a jós az Antigonéban, ő a város közösségének igényét, véleményét fogalmazza meg. Szava nem söpörhető félre, mert szakmája legjobbjai közé tartozik: vitathatatlanul többet tud. Cserhalmi kiállása a régi SZFE mellett, valamint a szépséges, szemtelen, nagylelkű székfoglaló beszéde a szakmáról való etikus és árnyalt gondolkodás és a felelősség legmagasabbrendű példája. (Hiszen a színház-szakmai össztudás, tapasztalat az örökségünk, és nem kinevezett vezetőről kinevezett vezetőre száll, hanem színészek, színházi emberek adják egymásnak tovább. )
A Magyar Művészeti Akadémia tagja lett Cserhalmi György színész, rendező. Székfoglalójának nyílt hangneme több jelenlévőt vitára sarkallt, végül a szöveget sem bocsátották a rendelkezésünkre. A székfoglaló előadója a pulpitus szélén ült. Mosolygott, úgy cserhalmisan. Aztán belekezdett az "Állj ki vagy" címet viselő székfoglaló dolgozatának felolvasásába. Előtte elmondta, egy éve kellett volna, hogy elhangozzon ez a szöveg, de a járvány miatt erre nem volt mód. Már az elején veszélyesnek titulálta magát, és ezt minél tovább olvasott, a mondandója nyíltságával meg is erősítette. Szó esett a rendszerváltás előtti kulturális fénykorról, amely " kiforgatta a létminimum neszeszereket és megtöltötte igénnyel", illetve Cserhalmi szerint humorral sokkal többet tehettünk a rendszer kritikájához, mint az árvalányhajas székely himnusszal. Aztán Cserhalmi hosszas szubjektív színháztörténeti értekezésbe bocsátkozott. Elmondta, hogy Szolnokot és Kaposvárt a "szülőszobájának" tekintette, felelevenítette, hogy az akkori színházvezetők miként viszonyultak a hatalomhoz.
Telefonon megkérdeztem a színész-rendezőt még a szövegküldési incidens előtt, hogy miért lépett be az MMA-ba, azt válaszolta, hogy mert ide hívták, másrészt ez volt a korábbi elnökségi tag, Sára Sándor rendező végakarata.
Az Ígérem, hogy visszatérek Eva Green jutalomjátéka. A nemzetközi hírű, Golden Globe-jelölt színésznő olyan sikerfilmekben szerepelt korábban, mint a Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei, az Éjsötét árnyék, a Casino Royale és Fliegauf Bence Méh című alkotása. Green mellett az Oscar-jelölt Matt Dillon (Ütközések, A ház, amit Jack épített, Keresd a nőt!, Én, a nő és plusz egy fő, Vad vágyak, Majd' megdöglik érte) és Sandra Hüller (Toni Erdmann) a film másik két sztárja.
Hiszen közben van egy nyolcéves lánya (Zélie Boulant), akit ráadásul egyedül nevel, és akit ugyan rá tud bízni a volt férjére (Lars Eidinger), de egy egész évre távol kell majd lennie tőle, és egy egész év alatt annyi minden történhet. Sőt, annyi minden történhet már az alatt a pár hét-hónap alatt is, amit a kiképzés és a karantén miatt külön kell tölteniük. Ígérem hogy visszatérek teljes film. (Egyedül talán azt sajnálhatjuk, hogy nem indított a cs elekmény kicsit korábbról: megnéztük volna a főszereplő most adottnak vett döntése pillanatát, annak homályban hagyott lelki hátterét. Miért döntött az út vállalása mellett, és ha ennyire egyértelmű a döntése, miért volt az? ) A film sztorija így a főhősnő érzelmi útjának története, ahogyan egyszerre próbál megfelelni a szakmájában és egyszerre próbál megfelelni anyaként – miközben pontosan tudja, hogy a kettő együtt ezúttal lehetetlen, és különben sincs olyan, hogy tökéletes űrhajós, ahogyan tökéletes anya sincs. A "hogyan egyeztethető össze az anyaság a munkával? " látszólag elcsépelt és egyszerű, valójában nagyon-nagyon nehéz és bonyolult kérdését többszörösen körbejárja a film, de a válaszokat nem okfejtések, hanem érzelmek között keresi.
Olyannyira, hogy ebből egy erősen megkérdőjelezhető dramaturgiai húzása is következik. Ígérem hogy visszatérek port. A főhősnő egyik tette ugyanis simán értelmezhető úgy, hogy némi személyes lelki megingás miatt kockára teszi az emberiség nagy vállalkozását, és ez a női mivoltából következik, mert a film többször is hangsúlyosan bemutatja, hogy a körülötte lévő férfiak mennyiben másként élik meg a szülői szerepüket. Így bármennyire is feminista filmről van szó, paradox módon tulajdonképpen azt is állítja egy ponton: hiba volt ebben a melóba egy nőt bevenni. Ettől a kritikus, félreérthető húzástól eltekintve viszont nagyon szépen építi fel a filmje dramaturgiai és érzelmi ívét is Alice Winocour, akinek eddigi nagyfilmes rendezései ( Augustine, Maryland) elkerülték a hazai mozikat, ellentétben a remek, szintén női sors(ok)ról mesélő Mustang gal, amit társíróként jegyzett. Az Ígérem, hogy visszatérek minden űrutazásos kulisszája ellenére egy csendes, nagyon földközeli kamaradráma, ami ráérős érzékenységgel koncentrál az emberi pillanatokra, sőt, igazából azokból építi fel az egész cselekményét.
163 Ígérem, hogy visszatérek (Proxima), rendező: Alice Winocour, szereplők: Eva Green, Matt Dillon, Zélie Boulant, Aleksey Fateev, Lars Eidinger, Sandra Hüller, Trond-Erik Vassal, francia dráma, 107 perc, 2019 (12) Az ígéret szép szó… Aki a nyolcvanas évek elején-közepén volt gyerek, tudhatja, milyen izgalmas érzés összerakni az NDK-s Astro-Cabinet távcsövet, aztán a Hold felszínét vagy a Farkas Bercit kutatni a csillagos égen – és arra emlékezni, hogy anno milyen sokkoló is volt látni a Challenger utolsó kilövését és katasztrófáját! Persze, csak az álmodozók kis részéből válik ezek után csillagász, pláne kozmonauta – a Szovjetunió Hőséről nem is beszélve! – de az űr és a galaxisok szeretete valahogy mindig elkíséri az embert, ha már egyszer mégis kénytelen két lábbal a Földön maradni!
Már említettem, de meg kell ismételjem, hogy mind Green, mind az őt körülvevő színészek remekelnek, de mégiscsak ő az, akin áll vagy bukik a produkció. Nos, véleményem szerint egyértelműen áll. Get away from her, you bitch… elnézést, rossz filmkocka Az pedig, hogy a Proxima felemelkedik vele, vagy az űrhajós édesanya a földön ragad, derüljön ki a moziban. Ígérem, hogy visszatérek - Szinkronos Előzetes - YouTube. A felemelő szót így is, úgy is megérdemli a film, csak ne a csillagos ég látványát várjuk tőle: ez az utazás a belsőnkről szól. Aki pedig arra kíváncsi, hogy hogyan oldottam fel a bevezetőben taglalt saját dilemmámat, olvasson sokat a filmről (a nyomtatott sajtó meg fogja hálálni), vagy még inkább nézze meg. Sajnos az ART-mozik nem tudják megígérni, hogy visszatérnek. A cikk eredetije elolvasható az Ekulturán: Még több bemutató Vissza a főoldalra