2019. 10. 05. Egyéb, Kaposvár Középkori projekt Ettől a tanévtől projektekben gondolkozunk és dolgozunk. A legjobb az, hogy mi döntjük el melyik részt visszük a projektből. Sok mindenből választhattunk. Ezért is szeretünk projektekben dolgozni, hiszen abban tudunk kiteljesedni, amiben a legjobbak vagyunk és a közös munka hozza meg a kívánt eredményt. A ráhangolás már szeptemberben megkezdődött. Ekkor egy Családi Nap keretében Bikal ra látogattunk. Itt csapatokban dolgoztunk előzetesen kiosztott feladatok alapján. Már nagyon vártuk a folytatást és ez ma el is érkezett (október 5). Az egyik csoport címert és pajzsot készített, míg egy másik öltöztetős babákat rajzolt ruhákkal. Gyöngyfűzéssel ékszereket is készítettek, készült még ékszeres doboz is. Ezekre a feladatokra már Bikalon felkészültünk, sokat fotóztunk, jól megfigyeltük a korabeli viseleteket a szabóműhelyben. Sőt, az egyik csoporttársam anyukájának köszönhetően én is felpróbálhattam egy ruhát, amelyet ő maga varrt. Csányi Alapítvány | Középkori projekt. Egy középkori város, Pécs fejlődéséről is sokat megtudhattunk.
A vár kiállítása hagyományos jellegű, azaz statikus, alapvetően egy enteriőrsort végigjárva ismerkedhet a látogató a középkori életmóddal. A pályázati támogatásnak köszönhetően, a bekerült interaktív elemek segítségével azonban jelentősen korszerűsödött az élményszerzés. Az összegből készült egy dioráma, amelynek alapja egy háromszor másfél méteres makett a 16. századi várról. Fontos tisztázni, hogy a most látható téglavár eredetileg nem hadi szempontok szerint épült, a többszörös védelmi vonalakból álló teljes erődítésrendszere csak a 16. Makett Archives - Készülj fel a töriórára!. században készült el, ami az oszmán támadások időszakában a gyulai várat a térség legjelentősebb végvárai közé emelte. A gyulai szakemberek kiemelten fontosnak tartják, hogy ez a tény minél szélesebb körben legyen ismert. A dioráma alapjául szolgáló makett a legújabb, 2015-2016-os ásatások során a 16. századi erődítmény elhelyezkedéséről, felépítéséről szerzett ismeretek alapján készült. Ezen kutatásokat Gyula város saját forrásból finanszírozta. A makett az 1566-os ostrom heteinek idejére viszi vissza a látogatókat, az erőd részeinek és a katonai mozdulatoknak a bemutatásában fényfestés segíti a látogatókat.
A Mangó Mediterrán Étterem é... 2 Mangó Étterem & Bár 3 Szász és Szász Kft. A Szász Optika, optikai szaküzlete és szalon. Szemvizsgálat, szemüvegkészítés, kontaktl...
Bemutatás Várak maketten, gyerekoldalak, várak bemutatása fotókon, légifotókon. Hollókő, Visegrádi vár, Segesd vára makettből. Külföldi oldalak vármakettjei, vár egyesület, 3D-s fotók magyar várainkról.
Az ország akkori 3 millió lakosa közül 300 000 pusztult el a betegségben, polgári egyének, katonák egyaránt ( Vak Bottyán). A kurucok anyagi és katonai helyzete egyre romlott, az ellátási nehézségek mind inkább növekedtek, és az egyre reménytelenebb helyzetbe jutott alakulatok katonái a pestistôl való félelmükben sorra elszökdöstek. Ez vezetett végül elôbb Érsekújvár elestéhez, majd a katonai összeomláshoz, Nagymajtényhoz. Rákóczi fejedelem huséges kísérôje, a magyar irodalom kiemelkedô személyisége, Mikes Kelemen szintén pestisben halt meg, 1722-ben Rodostóban. Egy további, hazai vonatkozású epidemiológiai adat bizonytalan és lehetséges, hogy a legendák világába tartozik csupán. Ismeretes, hogy 1849-ben, az ekkor zajló 2. nagy kolera világjárvány idején, az orosz intervenciós csapatok a betegséget hazánkba is behurcolták (l. Jókai: A kôszívu ember fiai). Az a hír járta, hogy az orosz katonák közötti tömeges megbetegedések miatt Paszkievics herceg a csapatok visszavonását javasolta volna a cárnak, erre azonban Világos után már nem volt szükség.
Nem sikerült felszámolni Míg Európából a 19. századot követően eltűnt a pestis, addig a világ többi részén a mai napig újra és újra kitör egy-egy járvány: 2013-ban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az egész világon 800 esetet jelentett, ebből 126 volt halálos. Kelet-Afrikában a mezőgazdasági terjeszkedés miatt amerikai kutatók szerint mára fokozódott a pestisjárvány kockázata: az American Journal of Tropical Medicine and Hygiene szaklap 2015-ben megjelent tanulmánya szerint a mezőgazdasági területek növekedése kedvezett a rágcsálópopulációk növekedésének, ezzel pedig a pestis terjedésének is – írta korábban az Origo. Forrás: MTI/Kovács Attila Legutóbb Madagaszkárban pusztított Legutóbb, nagyobb esetszámot Madagaszkárban jelentettek: 2014 augusztusa és 2014 novembere közt 119 megbetegedés fordult elő, ebből 40 végződött halállal - mondta el Dr. Kienle Zsuzsa, az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal orvosszakértője. Mindezt a járványtani szakemberek szerint a zsúfoltság, a nem megfelelő higiénés viszonyok, a gyenge színvonalú egészségügyi ellátás, a gyógyszerhiány és a szemétszállítás elégtelensége okozhatta.
A tudósok azóta találtak olyan DNS-bizonyítékokat, amelyek szerint mintha a pestis már sokkal régebben is létezett, mint azt korábban gondolták – vannak olyan bizonyítékok amelyek szerint, Európában mintegy 5000 évvel ezelőtt létezett.
Periodikusság is jellemezte őket: amint egy bizonyos betegség kapcsán immunitást szerzett egy közösség, a kór 20-30 évre el is tűnt, viszont ahogy megjelent egy védettséget már nem élvező generáció, újra fellángoltak az adott kórokozóhoz köthető járványok – a pestis például 20-30 éves periódusokban támadta a lakosokat. A 18. században dúló pestisjárványok emlékére emelt Szentháromság szobor a Mátyás templomnál Fotó: Csudai Sándor - WLB A bakterorológiai kutatások és a vakcinák előtti időkben tehát a nagyobb járványok ellen a karantén hozott megoldást. A pestis terjedését viszont érdekes módon még az antibiotikumok feltalálása előtt sikerült tartósan megfékezni, ugyanis a harmincéves háború során Európában lecserélődött a patkánypopuláció: a norvég patkány kiszorította a házipatkányt, a pestisbaktériumot hordozó bolha így már nem tudott min megtelepedni. De nemcsak a járványügyi szabályozás, hanem a 19. században meginduló urbanizációs fejlődés, a (kolerajárvány miatt is szükségessé vált) csatornázás, az angolvécék megjelenése, a higiénia javulása is hozzájárult a nagy történelmi járványok eltűnéséhez, legalábbis radikális mérséklődéséhez.
Az emberiség történetének legpusztítóbb pestisjárványa a 14. század derekán alig öt év alatt 20-50 millió emberrel végzett Európában, a kontinens lakosságának mintegy felét elpusztítva, teljes vidékeket téve néptelenné. De vajon hogyan védekeztek a korabeli emberek a járvány ellen, mit tehettél, hogy megúszd a biztos halállal járó megfertőződést? A fekete halálnak nevezett tömegjárványt a Yersinia pestis nek nevezett baktérium okozta, amely a vérszívó bolhákon keresztül terjedt át az állatokra (főként a patkányokra), tőlük pedig az emberekre. A kórokozó Közép-Ázsiából, a selyemút mentén került Európába 1347-ben, ahol a korabeli városok zsúfoltsága és borzalmas higiéniai körülményei igazi paradicsomi állapotot jelentettek számára: napok alatt teljes közösségek pusztultak el, az emberek állandó rettegésben éltek, sokan Isten büntetésének vélték a halálos kórt. Az orvostudomány fejletlensége ellenére a középkori doktorok – józan paraszti ésszel és logikával – felismerték, milyen óvintézkedésekkel lehet hátráltatni a betegség terjedését – a legalapvetőbb jó tanácsok ugyanazok volt, ami napjainkban, a Covid-pandémia idején: szociális távolságtartás, karantén és maszkviselés.
Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 9 990 Ft