A központi díszítő elemeket egyszerűbb geometriai mintákkal építkező vagy díszítés nélküli párkányok, egészítik ki. Ezeket a motívumokat a francia barokk már teljesen száműzi, egyenes bútortesteket ívekben gazdag váltja fel, melyeket levél- virág motívumok faragásával díszít. A bútortestek egyértelműen szerkezeti elemekre tagoltak, egyes elemeket párkányok elválasztják egymástól. Gazdagon faragott bútorokat vélhetően nagyobb értékük miatt jobban megőrizték, vélhetően puritánabb volt a reneszánsz korban készült bútorok többsége. A reneszánsz stíluselemei a historizmus korában a neoreneszánsz bútorokon újból életre keltek. Reneszánsz stílusú bútoraink a XIX. század második feléből származnak. Irodalom - 9. osztály | Sulinet Tudásbázis. képre kattint nagyobb, hd felbontású kép
Elsősorban a mű képi világa, metaforái, illetve leírásai voltak nagy hatással a korabeli európai irodalomra. Rajta kívül említést érdemel még Don Luís de Gongora (1561–1627), akinek Soledares című töredékben maradt "hőskölteménye" szintén a mesterkélt és bizarr stílus remek példája. Manierizmus: maniera = "mód, stílus, modor (ol. ) szóból; XVI—XVII. A reneszánsz. - ppt letölteni. századi stílusirányzat a reneszánsz és a barokk között, a túlfinomult késő-reneszánsz udvari kultúra szélsőséges hajtása, az irodalomban és a képzőművészetben egyaránt megtalálható. Jellegzetessége a túldíszítettség, a pompakedvelés, az előkelőség, a hanyatlásélmény (dekadencia), a "modoros" előadásmód és stílus. Az irodalomban Tasso A minta című regénye, Sidney Arcadia című műve és költészete, Rimay János és Csokonai költészetének néhány darabja, a képzőművészetben Michelangelo és Raffaello műveinek egy része sorolható ide. marinizmus: a manierizmussal párhuzamosan létező - szintén a barokk irányába mutató – irodalmi stílusirányzat; Giambattista Marino (vagy Marini; 1569-1625) olasz költő nevéből
A város életében vezető szerepet játszó, mérhetetlen gazdagsággal és befolyással bíró bankárok, a Medici-család megtehette, hogy maga köré gyűjtse a kor legkiválóbb tudósait és művészeit. A reneszánsz gondolatok széles körű terjedését elősegítették a híres itáliai egyetemek, de nagy érdemei vannak ebben egy korszakos találmánynak, a Gutenberg által feltalált könyvnyomtatásnak. A humanizmus jellemzői A reneszánsz eszmei háttere a humanizmus avagy emberközpontúság, ami az antik értékekre és embereszményekre épült. Ez magában foglalta a természet követését éppúgy, mint a kiművelt, sokoldalúan képzett emberek, azaz a polihisztorok képzését. Reneszánsz stílus jellemzői. Keresték a harmóniát az emberben és az ember környezetében, s azt gondolták, ennek eléréséhez jobban meg kell ismerni magát az embert és azt a bizonyos környezetet. Ez a felfogás lehetett a tudományos fejlődés alapja is. Az előbbiekből következik, hogy a reneszánsz idején az egyház befolyása folyamatosan csökkent, illetve átalakult, hiszen az evilági élet, a környezeti és az emberi szépség hangsúlyosabbá vált.
A művészettörténet nagy korszakait áttekintő sorozat tizenhetedik része arra hivatott, hogy átfogó képet adjon a reneszánsz kultúrájáról. Az egyes művészeti ágak bemutatása a második részben olvasható majd. Tér és idő A reneszánsz kora a XIV-XVI. század, de Európa egyes régióiban – pl. Magyarországon – a XVII. században is készültek e stílus jegyeit mutató alkotások. Észak-Itáliából, egészen pontosan Toscanából és Németalföldről kiindulva terjedt el. Általános jellemzői mellett országonként meglehetősen sok speciális vonást talál a téma iránt érdeklődő. Sokkal jelentősebbek ezek az eltérések mint pl. az egyetemes gótika esetén. Bútorstílus, antik bútor - Reneszánsz. Elég, ha csak a németalföldi vagy az angol reneszánsz egyediségére, illetve a reformáció miatt sajátos úton elinduló német irányra gondolunk. A reneszánsz időszak sem szűkölködött európai szemmel sorsfordítónak ítélt történelmi eseményekben. Európa keleti és déli részének életét alapvetően meghatározta a törökök előrenyomulás a Balkán térségében, s azzal, hogy 1453-ban török kézre került Konstantinápoly, és megszűnt Bizánc, eltűnt az ókori örökségeket hordozó, a keleti kereszténység politikai központját jelentő államalakulat.
Ráadásul a törökök elől sok görög tudós menekült nyugatra, ők hozták Itáliába a római mellé az antik görög kultúra ismeretét, és így jelentős szerepük volt a reneszánsz eszmerendszer alakulásában. 1492-ben Kolumbusz felfedezi Amerikát, és ezzel kezdetét veszi az új kontinens gyarmatosítása, ami alapvetően rajzolta át a hatalmi viszonyokat. Kialakult a Habsburg világbirodalom, s bár különvált a dinasztia spanyol és osztrák ága, befolyásuk megmaradt. Anglia a XVI. század végére megalapozta tengeri hatalmát és hozzákezdett gyarmatbirodalma kialakításához. Az 1517-ben elinduló reformáció pedig alapvetően változtatta meg a vallási mellett a társadalmi, gazdasági és politikai viszonyokat, ezzel hatást gyakorolva a művészetekre is. A reneszánsz kialakulásának körülményei A reneszánsz kialakulását több tényezőre vezethetjük vissza. Ezek közül csak a legfontosabbakat emeli ki a cikk. Egyrészt a XIII-XIV. században Észak-Itália gazdag kereskedővárosaiban nagyon megerősödött a polgárság, ami a középkori társadalmi viszonyok bomlásához vezetett.
A gondolkodók között terjedt a panteizmus eszméje, aminek a lényege, hogy az isteni erő voltaképpen a természetben állandóan jelenlévő erő, s törvény. Mindez nem azt jelentette, hogy az emberek ne lette volna vallásosak, csak a művelt körökben ennek a tartalma megváltozott, sokkal erőteljesebbé vált a személyes hit, mint az intézményes egyházi szertartások. De sosem szabad elfeledni, hogy a reneszánsz az elit kultúrája, hiszen olyan alapműveltséget feltételez, aminek nagyon kevesek lehettek birtokában. A humanisták hittek az emberben lakozó hatalmas alkotóerőben, az egyéniségben, a művészi lét sajátságos voltában, így a kor embereszményének megfelelően a legtöbb reneszánsz művész sokoldalúan képzett alkotó festő, szobrász, ötvös és építész egy személyben, sőt van közöttük aki emellett kiváló verseket is írt vagy tudós tevékenységet is folytatott (pl. Leonardo da Vinci). A reneszánsz korszakai Az alábbi felosztás az általánosan elfogadott: korai (1420-1500) érett (1500-1540) késő (1540-1580) Az itáliai reneszánsz esetében azonban az előbbitől némiképp eltérő szakaszolás a használatos: trecento (1300-as évek) quattrocento (1400-as évek) cinquecento (1500-as évek) További érdekes oldalak: Tudásbázis - Bevezető óra: a reneszánsz művészet keretei Tudásbázis - Témák és formák.
Széchényi György püspök festménye 1697-ből. A püspök alapozta meg a Széchényi család vagyonát. Államilag védett. Emlékérem Gróf Széchenyi István halálára – 1860 – Bécs – Wenzel Seidan munkája. Egy példányban ismert. Széchenyi istván élete és munkássága. Gróf Széchenyi István – Hans Gasser szobra után – Bronz, 15 cm, 1880 körül Széchenyi (és Kossuth) porcelán mellszobrok Gróf Széchenyi István – Haranghy Miklós festménye Ditrói Siklódy Lőrinc – Gróf Széchenyi István – bronz, 40 cm, 1925 – Herczeg Ferenc író kapta A Híd című munkája miatt. Egy példányban ismert, államilag védett. Gróf Széchenyi István – Buday Mihály festménye Gróf Széchenyi István kitöltetlen tagsági lapja az Országos Védegyletben. A gróf veszélyesnek tartotta a Védegylet működését, ezért bár Védegyleti Bálon részt vett, de nem lépett be.
Rendhagyó előadásnak lehettek részesei az 1848-as szabadságharc és forradalom előtt tisztelgő ünnepi műsor résztvevői a művelődési házban. Berky Béláné csaknem két évtizede alapította meg a faluban a színjátszó kört, annak tagjai pedig évről-évre hihetetlen lelkesedéssel készülnek az ünnepi előadásokra. Cseh Korina érettségi előtt álló színjátszó készítette el a forgatókönyvet. A darab témájának ötlete Pető Dávidtól származott, aki a műsorban szereplő táncos koreográfiákat is betanította. Az ünnepi műsor résztvevőit is ő köszöntötte, a témaválasztást így indokolva: Széchenyi István munkássága ritkán kerül középpontba, pedig megelőzte 1848/49-et, március 15-ét. S nem esik szó arról sem, hogy mi történt vele utána. Ezért gondolták úgy, hogy feldolgozzák példaértékűnek tekinthető munkásságát, amelyet békeszeretete is jellemezte – olvasható a település honlapján. Pécsi Polgári Szalon Egyesület. Széchenyi szemével – a darab gyermekkorától az 1860. április 8-án elkövetett öngyilkosságig követte a reformer életútját, a Kossuth Lajossal markánsan eltérő véleményüket, vitáikat, annak ellenére, hogy mindketten ugyanazt akarták: Magyarország felemelését, modernizálását, bizonyos fokú önrendelkezésének kialakítását és a feudális viszonyok eltörlését.
A koronázási palást kiterítve, amelyet Gizella és udvarhölgyei hímeztek Forrás: Wikimedia Commons Latorcai Csaba közigazgatási államtitkár a sajtóeseményen bemutatta a Magyar Nemzeti Múzeum ünnepi alkalmakra készült történeti portás díszöltözetét. KEMMA - Széchenyi szemével - ünnepi előadást szerveztek. Mint elmondta, a Magyar Nemzeti Múzeum első portása Kovács Péter volt, őt 1845-ben vették fel, amikor a mai épület munkálatai már a végéhez közeledtek. "A kapus a látogatókat is megtisztelte díszes öltözetével, kifejezve az intézmény mély humánummal átitatott szellemiségét". A Magyar Nemzeti Múzeum épülettömje a Múzeum-kertben Fotó: Polyák Attila/ Az államtitkár szólt arról, hogy a múzeumkert rekonstrukciója 1, 9 milliárd forintos, az Arany János szobor 50 milliós kormányzati támogatással valósult meg, és felújították az épület közönségforgalmi tereit is. A közönség ezentúl megtekintheti a Magyar Nemzeti Múzeum látványtárát is, amelyben mintegy 4500 darab üveg, kerámia és patikaedény szerepel, köztük Batthyány Lajos kerámia íróasztalkészlete és József nádor bécsi porcelán büsztje.
- A Széchenyi-díj rangos elismerése S. Varga Pál munkásságának, ugyanakkor sikere a Bölcsészettudományi Karnak és a BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének is, és amely gyarapítja azt a sort, amelyben a karon végzett oktató- és kutatómunkát elismerik Kossuth-, vagy Csokonai-díjjal, és most egy újabb Széchenyi-díjjal is – fogalmazott köszöntőjében Keményfi Róbert dékán. Széchenyi-díjas professzorát köszöntötte a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kara - Debrecen hírei, debreceni hírek | Debrecen és Hajdú-Bihar megye hírei - Dehir.hu. Hozzátette: a professzor munkássága nem csupán az intézet, a kar, hanem az egész város szellemiségében is jelen van, képviselve Debrecen református értékeit, hagyományait. S. Varga Pál az ünnepség keretében vehette át Keményfi Róberttől a kar érdekében kifejtett tevékenységéért a Bölcsészettudományi Kar Emlékérme kitüntetést, a BTK legrangosabb elismerését. A professzor munkásságát intézeti és akadémiai kollégái, Fazakas Gergely, a DE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének vezetője, és az ugyancsak Széchenyi-díjas akadémikus, Kertész András méltatta, majd a professzor mondott köszönetet. - 42 éven át ez az intézmény és az intézet volt a szellemi otthonom, amely komoly hagyományok letéteményese, és amely mindig arra biztatott, hogy merjek kérdezni, és a feltett kérdésekre válaszokat is adni – mondta az ünnepelt.
2022. április 2., 17:28 Csukás István munkássága és szellemi öröksége előtt tisztelegve emléktáblát avattunk. Az író családja és önkormányzatunk szeretettel várta az eseményre az óbudai kötődésű költő, író, ifjúsági szerző egykori harmadik kerületi otthonánál az emlékezőket. "Amikor a gyerekeknek elkezdtem írni, elhatároztam, hogy csak vidám és optimista dolgokat fogok írni. Annyi örömöt kell belegyömöszölni a gyerekekbe, hogy kitartson életük végéig" – írta Csukás István. Dr. Kiss László, Óbuda-Békásmegyer polgármestere ünnepi beszédében az író, meseszerző tiszteletére állított emléktábla-avató ünnepségén kiemelte: "Valóban nemzedékek nőttek és nőnek fel az ő mesefiguráin – Süsüért, Mirr-Murrért, Sün Balázsért, Pom Pomért és társaikért rajongva. " A polgármester arra kérte a jelenlévőket, hogy az eseményről hazaérve vegyenek elő egy Csukás-könyvet, és olvassák el a gyerekeikkel, unokáikkal. Csukás István zsenijét dicséri, hogy a felnőttek nyelvén is szólt, óbudai kötődéséről is számot adva műveiben.