Rengeteg gyár termel rengeteg féle dolgot kicsiny bolygónkon, s ezen termelési folyamatok során rengeteg vegyi, veszélyes, mérgező anyag keletkezik – vagy épp maga a végtermék az, ami nem túl környe zetbarát. A folyékony halmazállapotú anyagok szállítására az IBC tartályok a legideálisabbak, mivel ezek direkt veszélyesanyag szállításra tervezett tartályok, és a hagyományos fémhordókkal ellentétben rozsdaállóak. Az IBC műanyag tartályokat időről-időre hitelesíteni kell, ilyenkor teljes ellenőrzésen esnek át és ha megfelelnek, megkapják a további minősítést.
Szintén lényeges az is, hogy a konstrukció a lehető legkevesebb vizet és/vagy oldószert használja. Ez azért fontos, mert ezeknek a folyadékoknak van egy bizonyos egységára, és minél kevesebb szükséges egy használathoz, annál költséghatékonyabb a tisztítás. Egyéb fontos dolgok A fentieken kívül az IBC tartálymosó konstrukció kialakításakor arra is célszerű odafigyelni, hogy gyorsan történjen a tisztítás, azaz minimális, percekben mérhető legyen a tisztítási ciklusidő. Szintén előnyös, ha könnyű kezelni az eszközt, és nem igényel speciális szaktudást, hiszen ha minden használatnál szakemberre lenne szükség, vagy esetleg hosszú betanulási folyamatot igényelne a készülék működésének elsajátítása, akkor már nem biztos, hogy jó ötlet. Végül, de nem utolsósorban az sem árt, ha a konstrukciónak alacsony a karbantartásigénye. Budapesti bloggerek gondolatai: IBC műanyag tartály mindenkinek!. Ez azért fontos, mert ez egy speciális feladat, ami megfelelő tudást igényel, ezt pedig pénzbe kerül, és nem lenne túlságosan gazdaságos, ha minden második használat után fizetni kellene a karbantartásért.
13. Egy régi TV szekrény A régi, gyakran könyvespolcokkal és/vagy ajtókkal felszerelt TV szekrényeknek csupán némi kreativitásra és kézügyességre van szükségük, hogy pazar tyúkkeltetőkké válhassanak. Egyébként is – kinek kell TV, ha egész nap cseperedő csibéidben gyönyörködhetsz?
Fő kutatási területeim az információs aszimmetria, az oktatás-gazdaságtan, a munkaerőpiac, a felsőoktatás (valamint e kettő kapcsolata), továbbá az emberi erőforrás menedzsment (ezen belül különösen a toborzás-kiválasztás és a szervezeti kultúra) területeihez kapcsolódnak. Jelenleg egyetemi docensként dolgozom a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának Emberi Erőforrás Menedzsment Tanszékén. Alap-, mester és PhD képzésen a következő területekhez kapcsolódó tárgyakat oktatom magyar, illetve angol nyelven: emberei erőforrás menedzsment, kutatásmódszertan, munkaerő-piaci ismeretek, a korábbi években ezen kívül részt vettem szervezeti magatartáshoz, tevékenység- és projektmenedzsmenthez kötődő kurzusok kialakításában, tanításában is. Debreceni egyetem közgazdaságtudományi kar baitha. Prof. Dr. Polónyi István A Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karán, a Nevelés-és Művelődéstudományi Intézetben vagyok oktató. Oktatóként és témavezetőként is szerepet vállalok a Pécsi Tudományegyetem Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskolában, illetve törzstag vagyok a Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskolában is.
Kutatásomban arra keresem a választ, hogy milyen szocio-kulturális, környezeti és egyéni tényezők befolyásoljak a hallgatók sportolási szokásait. Mestertanárok | Debreceni Egyetem. A sport szerepének, jelentőségének vizsgálata során a sport és egészségmagatartás, szubjektív jóllét, illetve eredményesség között fennálló kapcsolatot kívánom felderíteni: hogyan járul hozzá a rendszeres sport a hallgatók jóllétéhez és akadémiai/nem akadémiai eredményességéhez mint társadalmi védőfaktor. Kutatásom célja, hogy feltárjam, milyen szerepe és jelentősége van a sportnak a magyar, szlovák, ukrán, szerb és román határ menti régió felsőoktatási intézményeiben, kisebbségi magyar hallgatók közösségeinek életében. Összehasonlító vizsgálatom során egyrészt arra keresem a választ, hogy milyen jellemzői és formái vannak a sportnak ezen intézményekben, milyen hasonlóságok és különbségek vannak a sport szerepében, hatásaiban és intézményrendszerében a vizsgált régió egyetemein és főiskoláin. Kun András Okleveles közgazdászként végeztem 2002-ben a Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Karán, és 2009-ben szereztem meg doktori fokozatomat a Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Doktori Iskola.
Fokozatomat 1994-ben szereztem közgazdaságtudományokból. Kutatásaimat az oktatás-gazdaságtan és –politika, oktatás- és kutatás-finanszírozás, humánerőforrás fejlesztés és gazdálkodás és a felnőttképzés területein végzem. Teperics Károly Az 1990-es évek elejétől foglalkozok oktatáskutatással. Az oktatás területi kapcsolatrendszerének vizsgálatába a földrajz területéről a vonzáskörzet vizsgálatokat emeltem át. Kutatásom kiterjedt a nemzetközi kapcsolatok (külföldiek a magyar köz-, és felsőoktatásban) kérdéseire és az emberi erőforrások fejlesztésének intézményrendszerrel, területfejlesztéssel való összefüggéseire. A felsőoktatás-kutatásban az intézményi vonzáskörzetekkel párhuzamosan a diplomások munkaerő-piaci viszonyait kutatom. Debreceni egyetem közgazdaságtudományi kar 98k. Közoktatási gyakorlattal és kapcsolattal (érettségi elnök és közoktatási szakértő) rendelkező, szakmódszertannal foglalkozó oktatóként a tanárképzés gondjait is ismerem, keresem a természettudományos tanárképzés megújításának lehetőségeit. Témavezetett doktoranduszaim a felsőoktatás területi kapcsolatait és a roma integráció kérdéseit vizsgálják.
pénzügyi szakügyintéző, számviteli szakügyintéző, gazdálkodási és menedzsment, közszolgálati, nemzetközi gazdaság és gazdálkodás, vezetés és szervezés, Master of Business Administration, Közgazdaságtudományok doktori iskola
egyetemi docens Várnay Ernő tszv.