Kortárs irodalom 2019. 04. 01. 09:25 Április 1-jén született A lét elviselhetetlen könnyűségének szerzője. Milan Kundera cseh író, költő, esszéista Brnóban született, apja zenetudós, zongorista, 1948 és 1961 között a Brnói Egyetem professzora volt. Kundera besúgott | 24.hu. Milan is vonzódott a zenéhez, zongorázni tanult, diákként dzsesszegyüttesben játszott, a prágai Károly Egyetemen az irodalom, a filmművészet és az esztétika mellett zenetudományt is hallgatott. Két szemeszter után átiratkozott az Előadóművészeti Akadémia Filmművészeti Karára, ahol 1952-ben diplomázott. Ezt követően az intézményben világirodalmat tanított, tagja volt a Literarni Noviny, valamint a Listy irodalmi folyóiratok szerkesztőségének. Már tizennyolc évesen belépett a kommunista pártba, de 1950-ben – miután tiltakozott a pártban kialakult személyi kultusz ellen – "pártellenes tevékenység" miatt kizárták, majd 1956-ban visszavették. Irodalmi pályafutását költőként kezdte, nemzedékéből elsőként emelte fel a szavát az irodalmi sematizmus ellen, az ismertséget az ötvenes években megjelent három verseskötete hozta meg számára.
Az emberarcú szocializmus eszméjében hívő Kundera jelentős szerepet vállalt az 1968-as "prágai tavasz" eseményeiben, ami miatt a Varsói Szerződés intervenciója után eltiltották a tanítástól, és a tiltott írók listájára került. Következő regénye, Az élet máshol van már Franciaországban jelent meg 1973-ban, s elnyerte a Prix Médicis étranger díjat. A mű tipikus kelet-közép-európai történet, főhősének élete és halála egy szerencsétlen sorsú, hazugságban felnövő nemzedék életét szimbolizálja. Az egyre szorongatottabb helyzetbe került író 1975-ben emigrált Franciaországba, 1978-ig a rennes-i egyetem vendégprofesszoraként összehasonlító nyelvtudományt tanított, majd a párizsi Társadalomtudományi Főiskola tanára volt. Búcsúkeringő című regénye 1976-ban jelent meg, ezt három év múlva követte A nevetés és felejtés könyve című regénye. Kundera cseh iro quotes. E műve miatt megfosztották csehszlovák állampolgárságától, a francia állampolgárságot 1981-ben kapta meg. 1985-ben világsikert aratott A lét elviselhetetlen könnyűsége című regénye, amelyből Philip Kaufman rendezett filmet.
Milan Kundera, a Párizsban élő cseh származású világhírű író a szülővárosában Brünnben (Brno) működő Morva Tartományi Könyvtárnak (MZK) adományozza kiadott könyveit, cikkei, levelei archívumát és más dokumentumokat – közölte Radoslav Pospíchal, a könyvtár munkatársa a CTK hírügynökséggel. "A könyveket és a dokumentumokat az ősz folyamán szállítjuk át Kunderáék párizsi lakásából Brünnbe. A könyvtár azt tervezi, hogy a 91 éves brünni születésű író könyveit és archívumát a nyilvántartásba vétel után hozzáférhetővé teszi a kutatók és más érdeklődők számára" – mondta Pospíchal. Milan Kundera személyes könyvtárában a szerző csehül és a világ több mint negyven nyelvén megjelent művei találhatóak. A könyvtár részét képezik tovább az író különféle cikkeinek eredeti kéziratai, az író rajzai, illetve a róla írt cikekk, tanulmányok, fényképek, amelyeket az író csehországi és franciaországi élete során rendszeresen gyűjtött. Az élet máshol van (könyv) - Milan Kundera | Rukkola.hu. Ezt az anyagot az MZK digitalizálja, majd Milan Kundera Könyvtár néven egy külön részlegben hozzáférhetővé teszi az érdeklődőknek.
1990-ben adták ki utolsó cseh nyelven írt regényét, a Halhatatlanságot, azóta franciául alkot (Lassúság, Azonosság, Nemtudás, A jelentéktelenség ünnepe). Több esszékötetet is közreadott: 1986-ban A regény művészete címűt, "egy gyakorló regényíró vallomását", 1992-ben az Elárult testamentumokat, amelyben azt vizsgálja, hogyan árulják el a művészek jogait az irodalmi hagyatékok gondozói, a kiadók és az ideológusok. Kunderát hosszabb ideje az irodalmi Nobel-díj egyik esélyeseként emlegetik. Munkásságát 1985-ben Jeruzsálem-díjjal jutalmazták. 1987-ben Nelly Sachs-, 1994-ben Csehországban Jaroslav Seifert-, 2000-ben Herder-díjat, 2001-ben Paul Morand-díjat kapott. 2009-ben életműve elismeréséül a Francia Akadémia Simone és Cino del Duca Alapítványának díjával tüntették ki. Kundera cseh iron man. Az író csak az 1989-es rendszerváltás után látogathatott újra szülőhazájába, ám mindig inkognitóban utazott, soha semmiféle nyilvános rendezvényen nem jelent meg. 2008-ban a Respekt című cseh lap publikált egy cikket, amely szerint Kundera 1950-ben feljelentést tett egy kémgyanús ismerőse ellen.
Jerry Seinfeld kultikus szériája műfajt teremtett, a fináléra 76 millió (! ) néző kapcsolt oda. A híres definíció szerint a Seinfeld egy "sorozat a semmiről", de valójában nagyon is szólt valamiről: azokról a hétköznapi apróságokról, amelyek mindenkit felidegesítenek, de amik nagyító alá téve nagyon viccesek tudnak lenni. Egy rém rendes család Miről szól? A cipőboltban dolgozó Al Bundy (Ed O'Neill), háztartásbeli felesége, Peggy Bundy (Katey Sagal) és közös gyermekeik története a külvárosi Chicagóban zajlik. Együtt egy igazi diszfunkcionális családot alkotnak. Miért fontos? 90es évek vígjáték magyarul. Egyetlen olyan amerikai sorozatról tudunk csak, amelyik óriási hazai népszerűsége miatt még egy magyar remake-et is kapott, ez pedig az 1987 és 1997 között 259 epizódot megért Egy rém rendes család. A széria prosztó humorára a nézők vevők voltak, a kritika és a szakma kevésbé, így máig az Egy rém rendes család a leghosszabban futó tévésorozat, ami sosem kapott Emmy-díjat. Érdekesség: a széria sokáig szerény sikerrel futott, még a harmadik évadra sem szerzett magának komolyabb rajongótábort, de az egyik epizód miatt akkora botrányt csapott egy aktivista néző, hogy utána a nézettségi adatok megugrottak.
Csak úgy gördülnek az események, és az egymás gerjesztő szituációk. A fő humor forrás azonban ismételten a karakterekben bújik meg, akik halmozottan fel lettek díszítve megannyi emberi erénytelenséggel. Egy rakás buggyant, akik nem festenek jó képet az amerikai társadalomról, de akik nagyon is a való világból lettek kikeverve. Magas színvonalú humorával a film különlegességnek számít a jelenlegi piacon. Régóta nem nevettem ennyit filmen, és ennek okán komoly gondolkozóba estem, azt illetően hogy mikor is élveztem utoljára úgy igazán vígjátékot. Konkrétan ami eszembe jut az a Kecskebűvölők, amit nagyon élveztem, főként a színészi játéknak köszönhetően. Aztán eszembe jutott a Zombieland című film is, amin mint nagy zombifilm fanatikus borzasztó sokat nevettem. És végül talán az Égetendő Bizonyíték. Az igazán Coen humor volt - amire mindig is vevő voltam - annak is a kiélezet fekete fajtája. Valamikor a 90es évek közepén volt az m1en egy 4-5 részböl álló francia (? ).... Ez nem sok film, főleg azon tekintetből, hogy milyen sok vígjáték készül egy évben. Vegyük alapul az elmúlt évtizedet.
Figyelt kérdés kinek melyik vígjáték teszett a legjobban a 90-es években amin a legtöbbet röhögött vagy esetleg sírt a röhögéstől? :D 1/10 anonim válasza: 100% Nekem a Maffia és az Airplane a "fetrengős-sírós" röhögős, na meg a Csupasz pisztolyok, Haláli fegyver, A szomszéd nője mindig zöldebb 1-2, Tengerre tata. Ezek a NAGYok, aztán még ott vannak a kevésbé viccesek, de nekem kellemes emlékek a gyerekkoromból, pl. a Drágám, a kölykök összementek, Elvált nők klubbja, Hajasza a kék tapír zafírért (de lehet, h az 80-as évek vége). 2011. okt. 20. 90es évek vígjáték filmek. 12:33 Hasznos számodra ez a válasz? 2/10 A kérdező kommentje: Igen az airplane tényleg nagyon jó! 3/10 A kérdező kommentje: meg a nagydurranás ami kicsit eröltetett itt-ott de azon iszonyat sokat lehet röhögni és elég jó poénok vannak benne 4/10 anonim válasza: Első vagyok. Tééényleg, a Nagy durranást kifelejtettem, pedig alap mind a 2 része:) 2011. 20:02 Hasznos számodra ez a válasz? 5/10 anonim válasza: Idétlen időkig. Remekmű. Vicces, elgondolkodtató, nem megy le alpáriba, kiválóak a színészek, vagyis csupa olyan tulajdonsága van, ami egyetlen mostani vígjátékról sem mondható el.