A konferencia közönsége a Magyar Nemzeti Múzeumban (Fotó: Szinek János/Felvidé) A konferencia nyomán a 300 éve született Mária Terézia uralkodásáról kirajzolódó kép tanulságát Schmidt Mária előadásának zárógondolatai fejezték ki a legpontosabban: A biztonság iránti igény, a gazdasági és kulturális felzárkózás akarása az egyik oldalon, a függetlenség megtartása a másikon – nem ismeretlen ma sem. III. Károly és Mária Terézia megértette a kuruc harcok üzenetét, Ferenc József tanult 1848-49-ből, Kádárt és a szovjet vezetőket kompromisszumra szorította 1956. Ebben a régióban nyugtalan népek laknak. Jól és tisztelettel kell velük bánni, s akkor megbízható partnerek lesznek. Ezt a tapasztalatot szűrte le a nagy királynő, és tette kormányzása alapelvévé. Kelet és Nyugat metszéspontján élünk, Keletről jöttünk, de a Nyugatot választottuk. Különböző történelmi tapasztalatok alapján gondolkodunk érdekeinkről, értékeinkről, és az ezekből következő stratégiai döntésekről, például az iszlám hitű új honfoglalók jelezte vészhelyzetről.
Károly, s még inkább az 1740-ben trónra lépő királynő idején megkezdődhetett a békés építkezés korszaka. Égető szükség volt arra a stabilitásra és fontolva haladásra, amit Mária Terézia képviselt – hangsúlyozta a történész, kiemelve azt a tényt, hogy Magyarország mindig megőrizhette nemzeti különállását a Habsburg birodalmon belül. Igaz, uralmát a magyar rendek mentették meg. (1741-ben a pozsonyi Várban került sor arra az ismert jelenetre, amikor "életüket és vérüket" ajánlották fel a magyar rendek a porosz-francia szövetségtől szorongatott királynőnek, aki csak a magyar csapatok győzelmével szilárdíthatta meg apja örökségét. ) Mária Terézia viszont, amint tehette, visszavásárolta a Zsigmond által elzálogosított 16 szepesi várost, és számos tekintetben figyelmet fordított Magyarországra. Schmidt Mária nagy királynőnk uralkodását mutatta be, háromszáz év távlatából (Fotó: Szinek János/Felvidé) "Uralkodása idején a Magyar Királyság területét elkerülik a pusztítások, az ország a csendes erőgyűjtésre, a mindennapi munkára, századok kényszerű pótlására koncentrál" – mondta Schmidt Mária.
Ismét egy megosztó témát kínált a történészeknek az évfordulónaptár: 300 éve született Mária Terézia, akinek 1740-1780 közti uralkodását négy évtizedes gyarapodás és a barokk pompa fénye vonja be, amelyre azért némi árnyékot vethet a madéfalvi székelymészárlás vagy az életfogytig bujdosásra ítélt Mikes Kelemennek szóló üzenet: Törökországból nincs visszatérés. Mindent összevetve, mindenki egyetért abban, hogy a Mária Terézia-korszak a Habsburg-magyar viszony legpozitívabb fejezete volt. Ezt világították meg különböző szempontok szerint a konferencia előadói. Gerő András, a Habsburg Történeti Intézet igazgatója köszöntőjében utalt arra, hogy Ausztriában emlékévet szenteltek a 300. évfordulónak, Magyarországon eddig ez az egyetlen esemény, illetve a budapesti Szlovák Kulturális Intézetben szép kiállítást rendeztek tiszteletére. Ez a konferencia módot ad arra, hogy a Habsburg-magyar viszonyban sztereotípiák helyett az érdekellentétek és érdekazonosságok rendszerét lássuk, amelynek mércéje, hogy melyik uralkodó alatt mennyit fejlődött a nemzet.
Annak ellenére, hogy bátyja már az ő születése előtt meghalt és ő számított a trón örökösének, Mária Terézia a korban megszokott nevelést kapta, ami sokkal inkább a családi, mintsem az uralkodói szerepre készítette fel, mivel apja fiú utódban reménykedett. Mivel a Német-római Birodalom élén csak férfi állhatott, erre Mária Teréziának nem lehetett esélye, de apja birtokait örökölhette, férje viszont nagy eséllyel pályázhatott a már jórészt kiüresedett, de azért még mindig komoly presztízst jelentő császári címre. Komoly diplomáciai sikerként értékelhetjük, hogy Lotaringiai Ferenc István személyében sikerült megtalálni az alkalmas jelöltet, aki nem volt elég erős és gazdag, hogy veszélyt jelenthessen a választófejedelmek hatalmára, viszont elég patinás családból származott, hogy egy Habsburg főhercegnő a kezét nyújtsa számára, de a férj "hozománya", Toscana is megelégedésre adhatott okot. A jóképű, bohém hercegbe a szemérmes és roppant vallásos főhercegnő azonnal fülig szerelmes lett. A frigy a boldogság mellett gazdag gyermekáldásban is részesült, Mária Terézia 19 éves házasságuk alatt 16 gyermeket szült.
A Habsburg család tagjai 1703-ban, még III. Károly trónra lépését megelőzően szerződést kötöttek a trónöröklés rendjéről, külön kitérve a nőági örökösödésre. (Az I. cikkely kimondta, hogy a Habsburg-ház férfiágának kihalása esetén a magyar rendek nem élhetnek szabad királyválasztó jogukkal, a trónt a Habsburg nőág örökli. ) A Pragmatica Sanctiót 1713-ban hozták nyilvánosságra, s az osztrák tartományok még abban az évben elfogadták, 1722-ben az erdélyi, majd 1723-ban a magyar országgyűlés is rábólintott. Ily módon Mária Terézia számára elvileg biztosítva voltak az uralkodás feltételei, a gyakorlat azonban másként festett. Mária Terézia, aki 1736-ban ment feleségül Lotharingiai Ferenchez, a Habsburg családban (és a korban is) szokatlan igazi szerelmi házasságot kötött. III. Károly 1740-ben bekövetkezett halálát követően Ferencet császárrá koronázták, az innentől datálódó Habsburg-Lotharingiai ház és birodalom tényleges irányítása azonban mindvégig a társuralkodóként regnáló Mária Terézia kezében volt.
("Életünket és vérünket királyunkért! ") A belügyek tekintetében Mária Terézia sohasem felejtette el a magyaroknak, hogy a végveszélyben kiálltak mellette. Ez azonban nem jelenti azt, hogy végig harmonikus lett volna a kapcsolat a magyar rendekkel. Maga a királynő személyében nem nevezhető a felvilágosodás hívének, de miniszterei és tanácsadói között sok újító gondolkodású államférfit találunk, akik segítségével az ideális kormányzási formát szerette volna megtalálni. A közigazgatási és a pénzügyek egyesítése Haugwitz reformjai révén azonban nem bizonyult sikeresnek, így rövid időn belül visszatért a hagyományos igazgatási forma. (... ) Mária Terézia hosszú uralkodása lassú, de megalapozott fejlődést hozott országai számára. Amikor 1780. november 29-én örökre lehunyta szemeit, mégsem lehetett maradéktalanul boldog, mivel ismerte fia, és utóda, II. József türelmetlen természetét. Azt azonban nem sejthette, hogy alig egy évtizednyi uralkodása alatt József alapjaiban rengeti meg a Habsburg Monarchiát.
Azonban itt nem statisztikai adatok elkészüléséhez járul hozzá az adatok megadásával, hanem minden egyes rubrika helyes kitöltésének valós adatokkal, hatalmas tétje van. Ne feledje el, hogy az ikszelgetéseket szorgalmasan végző felek közül nem csak Ön húzza be a számára megfelelőt. De a másik fél is. Így amennyiben a rovat utolsó részében nem ad információt arra vonatkozóan, hogy összesen hány helyre tett X-et, utólag- a másik fél jóvoltából- az Ön tudta nélkül néhány rubrika adata módosulhat. Egy-két újabb x-et behúzni az Ön nevében ugyanis csak egy kézmozdulat a másik fél részéről. Érvényes mindez a megjegyzések rovat esetében is. Kék-sárga baleseti bejelentő – D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt.. Megjegyzés hiányában érdemes átlós vonallal áthúzva jelezni a tényállást, az utólagos módosítások lehetőségének elkerülése végett. Kézírást hamisítani manapság már ugyanis nem olyan nehéz kivitelezni. A baleseti bejelentő tisztázhatja a felelősséget, de csak abban az esetben, ha szabályosan, olvashatóan és a tipikusság hibáit elkerülve kerül kitöltésre.
A közúti forgalomban lévő gépjárművek száma a KSH adatai szerint 2000-2017 között folyamatosan emelkedett, 2013 óta pedig gyorsulva nő. 2018. június 30-án meghaladta a 4, 4 millió darabot. Így jelenthetsz be balesetet a „kék-sárga” applikáción keresztül - K&H direktbiztosítás - K&H bank és biztosítás. Ami a baleseteket illeti, hazánkban és az EU28 átlagát tekintve is jelentősen kevesebb történik napjainkban, mint a 1990-es években, azonban 2013 óta a balesetek száma is emelkedni kezdett. 2017-ben összesen 16 489 személyi sérüléses közúti baleset történt hazánkban. Mindezek következtében a bejelentett kgfb-károk száma, és az egy kárra jutó kárfelhasználás is folyamatosan emelkedik 2013 óta. Kevesen tudják, hogy amennyiben nem történik személyi sérülés, akkor nem feltétlenül kell rendőri intézkedés, elég a baleseti bejelentést megtenni az alkalmazás segítségével – hangsúlyozta a keddi tájékoztatón Berzai Zsolt rendőr alezredes. A cél az lenne, hogy csak akkor értesítsék a rendőrséget, amikor valóban indokolt – mondta az ORFK Balesetmegelőzési Osztályának vezetője, külön kiemelve, hogy a rendőrnek intézkedési kötelezettsége van, akár helyszíni bírságot is kiszabhat.
Az új, online applikáció gyorsabb és átláthatóbb kárbejelentési folyamatot tesz lehetővé a károsultaknak. Az alkalmazás könnyen használható szerkesztőmodulja segítségével a felhasználók egyszerűen és jól feldolgozhatóan készíthetik el a baleseti ábrát. A baleset típusának kiválasztása, a lokáció GPS-es meghatározása, továbbá a szerződéses adatok QR-kódos bevitele, amit a társaságok mától belátható időn belül lehetővé tesznek ügyfeleik számára, mind hozzájárulnak a gyors és egyszerű adatfelvételhez. A baleseti bejelentőn megadott adatok, esetleírás és vázlatrajz alapján próbálnak tisztán látni a biztosítók a baleset ügyében, ezért nagyon fontos, hogy minden szükséges sor pontosan ki legyen töltve. Papír alapú kitöltésnél gyakori hiba, hogy egyes rovatokat a felek üresen hagynak, ami akár több évig elhúzódó kárrendezési eljárást vonhat maga után. Ez az applikáció használatával elkerülhető, hiszen az alkalmazás figyelmeztet az üresen hagyott sorokra. Szintén sokan elmulasztják lerajzolni az autók helyzetét, a baleset lezajlását attól tartva, hogy nem tudnak megfelelően rajzolni és a vázlat alapján téves tájékoztatást adnak.