Magyarország május 21-e óta tölti be az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának soros elnökségét. A főbb prioritásokról már korábbi cikkünkben [1] írtunk, amelyek között kiemelt célkitűzésként megjelenik a nemzeti kisebbségek védelme. Hazánk nagy figyelmet fordít a határon túli magyar nemzeti kisebbség támogatására, azonban felmerül a kérdés, hogy vajon a Magyarországon élő nemzetiségek helyzetéről hogyan tudunk beszámolni, kiemelt figyelmet fordítva e közösségek anyanyelvű oktatáshoz való jogára. A 2011. évi CLXXIX. a nemzetiségek jogairól szóló törvény értelmében, nemzetiség minden olyan – Magyarország területén legalább egy évszázada honos – népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, a lakosság többi részétől saját nyelve, kultúrája és hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul. Magyarország ezen meghatározás alapján 13 nemzetiséget ismer el hivatalosan, amelyek a következők: bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán.
A tizenkilencedik-huszadik század fordulóján Magyarországon többen voltak a nemzetiségekhez tartozók, mint a magyarok. Több volt az ebből fakadó feszültség, ellentét, egymásnak feszülés is, amelyek következményeit ismerjük. Most jóval kevesebben vannak, de ami fontosabb, senki sem kérdőjelezi meg, hogy joguk van saját identitásuk megőrzéséhez, és ahhoz, hogy ők dönthessenek a rájuk vonatkozó kérdésekben. Hulej Emese írása. "A Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők. Minden valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad vállalásához és megőrzéséhez" – olvasható az Alaptörvényben. A magyar alkotmány tehát garantálja, hogy a velünk élő nemzetiségeknek nem kell beolvadniuk az érvényesüléshez, és hátrányokat sem kell szenvedniük, ellentétben sajnos több környező országgal. A külhoni magyarokhoz mégsem érdemes hasonlítani a helyzetüket, tekintve, hogy jóval kevesebben vannak, számban és arányban egyaránt. KÖZÖSSÉGEK, SZÓSZÓLÓK A tizenhárom, törvényileg elismert nemzetiség együttesen a lakosság 6, 5 százalékát teszi ki, legalábbis a legutóbbi, a 2011-es népszámlálás alapján.
A nemzetiségek ezen jogai olyan külön jogok, melyeknek biztosítása a kisebbség sérülékenysége, a többséggel szembeni kiszolgáltatott helyzete miatt szükséges, s mely jogokra a többséghez tartozóknak nincs szükségük. A nemzetiségek jogairól szóló törvény általános jellegű rendelkezése szerint minden nemzetiség jogosult arra, hogy nemzetiségi közösségként létezzen és fennmaradjon. Ezen kívül minden nemzetiségi közösségnek és nemzetiséghez tartozó személynek joga van a szülőföldjén való zavartalan boldoguláshoz, a saját, a szülők, ősök születési vagy lakhelyének kultúrájához, hagyományaihoz való kötődés szabadságához és oltalmához; az óhazával való zavartalan kapcsolattartáshoz. A nemzetiséghez tartozó személynek joga van az óhaza állami és közösségi intézményeivel, mind a más országokban élő nemzetiségekkel való kapcsolattartásra is. A fentieken túl a nemzetiségi jogokat aszerint csoportosíthatjuk, hogy azok a nemzetiség körébe tartozó egyént, vagy a teljes közösséget illetik meg. E szerint megkülönböztetünk egyéni és kollektív nemzetiségi jogokat.
A nemzetiségekről szóló törvény szerint az egyéni jogok körébe soroljuk a nemzetiségi önazonosság szabad megvallását, őrzését vagy elhagyását. Amennyiben az egyén önmagát a nemzetiséghez tartozónak tekinti, úgy a nemzetiséghez tartozó személy joga, hogy nemzetiséghez tartozását önkéntesen és névtelenül megvallhassa. Ezen kívül joga van anyanyelvének szabad használatához szóban és írásban, történelmének, kultúrájának, hagyományainak megismeréséhez, ápolásához, gyarapításához és továbbadásához; megtanulni anyanyelvét, részt venni anyanyelvű köznevelésben, oktatásban és művelődésben, valamint oktatási esélyegyenlőséghez és kulturális szolgáltatásokhoz. A nemzetiséghez tartozó személyeknek joguk van a családra vonatkozó nemzetiségi hagyományok tiszteletben tartására, családi kapcsolataik ápolására, családi ünnepeiknek anyanyelven történő megtartására és az ezekhez kapcsolódó, vallási közösség által végzett szertartások anyanyelven való lebonyolítására. A nemzetiséghez tartozó személynek joga továbbá, hogy anyanyelvén használja a családi és utónevét, és joga van családi és utónevének hivatalos elismeréséhez, saját és gyermeke utónevének saját nemzetiségének megfelelő megválasztásához és nemzetisége nyelvének szabályai szerinti anyakönyveztetéséhez.
Ehhez az ún. hungarus-tudathoz hozzájárult, hogy a hivatalos ügyintézés nyelve mindenki számára a latin volt, szintén a latint használták az egyházi alkalmakon és a művelődésben, a mindennapi életben, és az ehhez kapcsolódó közigazgatásban, az egyházközösségekben és az iskolákban is minden kisebbség használhatta anyanyelvét. Gyakorlatilag nem volt különbség ebből a szempontból a magyar és bármely más nyelv között. A nemzetiségek önállósodási törekvései a 18. század végén elsősorban a saját irodalmi nyelvek létrehozását, elfogadtatását és használatát célozták meg, természetesen ezek hivatalossá tételével a többségében kisebbségek lakta területeken. Ez csak a hivatalosan használt latin, illetve a többségi magyar nyelv háttérbeszorításával történhetett volna meg. A nyelvi önállósodási törekvéseket a gazdasági és politikai követelések követték, például a román, a szerb és a szlovák kisebbségek területi autonómiát is el akartak érni, 1848-49-bem, illetve 1861-ben. Részben ezekre a követeléseknek következményeként jött létre a kiegyezés (1867).
Beszédében elmondta, hogy Magyarországon tíz szegmense ismert a nemzetiségek javát szolgáló tevékenységeknek, amelyek az Alaptörvény, a parlamenti jelenlét, az önkormányzatok, a nemzetiségi intézmények, az egyházi jelenlét, a közösségi élet, a kapcsolat az anyaországgal, az oktatás, a politikai jelenlét és a finanszírozás. Mindez összefoglalva arról tesz tanúbizonyságot, hogy a magyar állam számára elsődleges cél a nemzetiségek jóléte, vagyis érték lett nemzetiséghez tartozni Magyarországon. Langerné Victor Katalin ismertette a szegénység felszámolásának – amelynek kiemelt szereplői a romák – két alapelvét, amelyek a megfelelő oktatás és a munkahely. Az elmúlt tíz év eredményességét mutatja, hogy a roma gyerekek 90%-a bölcsődébe és óvodába jár, a nagyobb korosztály számára pedig beás és oláh nyelven is elérhető az oktatás Magyarország több pontján is, külön ösztöndíjakkal támogatva a kiemelkedő tanulókat. Továbbá az is említésre méltó, hogy közel egymillió ember kiemelését sikerült elérni 2010 óta, valamint kétszer annyi roma dolgozik ma, mint akkor.
Szellemi vezetőik az ortodox pópák és a határőrvidéki katonatisztek voltak. Ők is a délszláv nép vezetését érezték hivatásuknak. Bár még kisebbségben volt a török fennhatóság alatt lévő Szerbiával való egyesülés gondolata, területi alapon kollektív kulturális, nyelvi jogokat követeltek. Autonómiájuk területeként az összes szerbek lakta vidéket igényelték, ott is, ahol jelentős kisebbségben voltak. A felvidéki szlovákság fő követelése az anyanyelvi oktatás kiterjesztésére irányult. Félelmük a városokban élő értelmiség elmagyarosodása volt. A dicső múltat a honfoglalás kori Morva Birodalom jelentette. Jan Kollár a szlávok összefogását, a pánszlávizmust hirdette. Ludevit Stúr Bécs engedélyével adta ki az első szlovák újságot. A szlovákok többsége ekkor még a Magyar Királyságot tekintette hazájának, nem gondoltak elszakadásra. A románság Erdélyben már a XVIII. század folyamán többségbe került, kérésük ellenére mégsem ismerték el őket negyedik nemzetnek. Őseiket a rómaiak által meghódított, romanizált dákokban látták.
Viszont az Isana körömlakklemosó mandula illattal annál inkább évek óta töretlenül a kedvencem. Ha nem is teljesen érezni a mandula illatát, valamennyire sikerült megszüntetni a körömlakklemosókra jellemző nagyon erős illatot. Régebben mindig a nagyobb kiszerelésű került a kosaramba, viszont az utóbbi időben már csak a kisebbel találkozom a drogériában. Így a rózsaszín tesójára voltam kénytelen lecserélni. Két tusfürdő is elfogyott májusra, bár az egyik csak egy mini kiszerelésű. Nagyon száraz bőrre milyen márkájú testápoló illetve tusfürdő lenne a legjobb?. A Treacle Moon One Ginger Morning tusfürdőjét egy Pixi Lucky box keretében volt lehetőségem kipróbálni. Beismerem, hogy bármekkora népszerűségnek is örvend, magamtól biztosan nem vettem volna meg. Nem az én illatvilágom, számomra nagyon keserű illat. Bár csak 60 ml-et használtam belőle, volt olyan érzésem közben, hogy soha nem fogy el. Biztosan van olyan, akinek nagy kedvence, de nem én leszek a célközönség. 🙂 Ellenben visszatérő kedvencem a Nivea Care & Roses tusfürdő. Mind az illata, mind a hatása megfelelő.
Figyelt kérdés Azért teszem fel ezt a közvéleményszerűen a kérdést, mert kíváncsi vagyok, mennyire térek el én egy feltételezhető normális módtól. Azt hiszem, túl nagy adagban fogyasztom ezeket a szereket, most már eléggé érdekel, mennyire "rend"ellenes mértékű ezeknek a szépségápolási cikkeknek a használata nálam. 1/11 anonim válasza: Én 3-4 naponta mosok hajat, úh a sampon az kitart kb 3 hónapig. Hááát a tusfürdővel más a helyzet... Valamiféle függőségem van, most is van kb 12 tusfürdő a polcon betárazva. Mindig megveszem ha látok valami új illatot. Egyszerre egy tusfürdőt használok, de nagyon gyorsan fogy, nem használok szivacsot, így nem elég egy mogyorónyi adag... Kb 2 hét nálam egy tusfürdő. Miért? Nálad mennyi ideig tartanak ki? 2015. jún. 9. Treaclemoon „One ginger morning” tusfürdő 500 ml - Kismamafutár. 12:18 Hasznos számodra ez a válasz? 2/11 anonim válasza: Nyáron gyakrabban zuhanyzok és mosok hajat szóval 2 hónapig tart a sampon és tusfürdő (300 ml-esek), hidegebb időkben 3 hónapig is elég. Szappant csak kézmosáshoz használok, az is kb 2 hónapig tart azt hiszem.
Nem is ragozom, hiszen írtam már róla. Nagyon lelkesen fogadtam a Signal White Now Detox termékeket. Míg az aktív szenes változatával egészen elégedett voltam, a kókuszos tesója semmi extrát nem nyújtott számomra. Azoknak tudnám ajánlani, akik egy enyhe, nem mentolos fogkrémet szeretnének. Egyébként szintén egy Lucky boxos darab. Kipróbálni jó volt. Az arcápolási rutinom állandó tagja lett az Eveline Expert C szérum. Már a második üvegcsét használom belőle. 🙂 Nekem segít a pattanások és a fáradság jeleinek mérséklésében is. Ár-érték arányban nagyon megéri. A Clinique Happy kézkrémjéről többször is beszámoltam már nektek. Nagyon sajnálom, hogy limitált termék a márkánál. Szintén elfogyott ebben a hónapban a tesztelésre kapott Sara Beauty Spa testápoló. Eddig is nagyon elégedett voltam vele, de a flakon végéhez közeledve kellemes meglepetés várt. A pumpás adagolójú testápolóknál az szokott lenni a probléma, hogy az adagoló alja nem ér már le a flakon aljára. A gyártó viszont erre is gondolt, ugyanis hajlított véggel látta el, így kinyerhető belőle a termék.
Kedvenceimről ITT is olvashattok. Nektek mi a véleményetek a Pixiboxról? Próbáltátok már?