A kormányfő bejelentését azzal zárta: jó okkal lehet bízni abban, hogy nem csak magyarok tízezreinek életét, de sok százezer munkahelyet is sikerül megmenteni. És hogy mit is jelent az iparűzési adók felére csökkentése? Akinek kevesebbet kell befizetnie, természetesen segítség, de az iparűzési adó a helyi önkormányzatok bevétele, ahogyan Karácsony Gergely a délelőtti bejelentésekre született válaszában is mondja, a az önkormányzatok által végzett közszolgáltatások legfontosabb alapja. Hogy milyen jövőt vetít ez a rendelkezés az önkormányzatok elé, olvassátok, mit mond róla: "Hát akkor ez kész, ennyi volt. Orbán Viktor ma bejelentette a magyar önkormányzatiság kivégzését. Index - Belföld - Az iparűzési adó csökkentése mellett, újabb adók befagyasztását javasolja az iparkamara. Az iparűzési adó harminc évig volt az önkormányzatok által végzett közszolgáltatások legfontosabb alapja. A megfelezése nem kezeli, hanem mélyíti a válságot. A vállalkozásoknak ez nem jelent érdemi segítséget, hiszen az adó mértéke meglehetősen alacsony és egyébként is bevétel alapján kell fizetni: aki bajban van, eleve kevesebbet fizet.
Székesfehérvár polgármestere szerint a javaslat szakmailag is rossz, hiszen válságidőszakban a cégek teljesítménye eleve romlik, és mivel az adó mértéke függ a vállalkozások teljesítményétől, a válság sújtotta cégek eleve kevesebb adót kéne fizessneek- "Felmerül tehát a kérdés: kiknek is szeretne valójában kedvezni a Kamara? Mert az biztos, hogy a vállalkozásokon és azok munkavállalóin nem fog segíteni, ha a települések bezárják a bölcsődéket, óvodákat, színházakat, leállítják az autóbuszokat, megszűnik a helyi közösségi közlekedés, befagynak a helyi vállalkozóknak is munkát adó lokális fejlesztések, felújítások, nem szedik a szemetet, nem rendezik a közterületeket. Nem fogja segíteni a vállalkozásokat az sem, ha a települések leállítják az oktatási programjaikat, nem támogatják a kórházakat, az egyetemeket, a sportegyesületeket, megszüntetik a szociális támogatásokat, és a puszta felszínen maradás érdekében durván megadóztatják a magánszemélyeket, tehát a munkavállókat" – foglalta össze Cser-Palkovics, hogy mivel járna, ha átmenne Parragh javaslata a kormányon.
189. ] ÉÉKhelység Ráckanizsa Gibina Mura folyó szakasza mellékágak szigetek patakok név [... ] 7. Mappae Fluvii Mura a limitibus... Comitatus. Castriferrei i... 205:1-7. ] DNYhegyrajz Vinea Legradiensis Mura folyó szakasza mellékágak holtágak homokpadok zátonyok [... ] 9. Situations Plan von jener Gegend alwo die neuen Brucken auf... 65. ] D kompasszal Mura folyó szakasza szigetek keresztszelvény révház tervezett [... ] folyó keresztmetszet az épülő hídnál 106 [... ] 11. Mappa defluxum fluvii Mura repreesentam inter territoria pos... [S 68 - No. 31. ] S 68 Festetics család (1645-1943) [... ] erdő Nagy lik Köles torok Mura folyó szigetek mocsarak homokpadok tervezett átvágás [... ] 14. Mura (magyar szakasz) | FishWorld. Plan der Muhr Gegend nächst Deklesin, alwo die Gefahr des Un... 262:1. ] [... ] Steiermark országhatár Vas megye megyehatár Mura folyó szakasza holtágak szigetek szabályozási terv [... ] 17. Planum demonstrans situationem periculosi Alvei Fluvii Murae... 615. ] Kerch Meka Oszredek Pri Ragozniczi Mura folyó szigetek zátonyok homokpadok 1816 os [... ] 19.
A Horvátország és Magyarország között szeszélyesen kanyargó Mura igazi kincse a tájnak. Hajdanán a történelmi határt képezte a két ország között, de a gyakori mederváltás miatt ma már itt is, ott is átcsap a két szomszédos állam területére. Partizán sziget a Murán Fotó: MTDMSz/Cartographia © A Mura folyó Ausztriában, A Hohe Tauern hegységben ered, 1764 méteres magasságban. Teljes hossza 454 km, amelyből csak a legalsó szakasz - annak is csak a bal partja - esik Magyarországra, de még ezen az alsó szakaszon is elég gyors ahhoz, hogy medrét a laza talajban folyamatosan változtassa. Mura - Vízitúra. A magyarországi 48 km-es szakaszon a folyó már nem azt az arcát mutatja, mint az Alpokban, ahol a Magas-Tauern bércei közül még igazi hegyi folyóként tör utat magának a Kárpát-medence felé. Jócskán megszelídülve éri el hazánkat Kerkaszentkirálynál, mégis azt mondhatjuk, hogy vad, zabolátlan folyó, mely a mai napig változtatja medrét, kavicszátonyokat épít, partfalakat mos alá. Nagy kanyarulatait lefűződött morotvatavak kísérik, árterében pedig számos kavicsbánya-tó rejtőzik.
A folyó gazdag madárvilággal büszkélkedhet, mely csak tovább gazdagodik a tél elől dél felé tartó, itt megpihenő vándormadarak csapataival. Szürkegémek, nagykócsagok kémlelik a vizet, tőkés-, csörgő- és kercerécék kutatnak eleség után, s nem ritkán feltűnik egy-egy réti- és halászsas is. A vízpartokon az itt tanyát verő vidrák nyomaival találkozhatunk, sőt, kis szerencsével a Mura mellékvizeinél még hódokra is bukkanhatunk. Szürkegém a Murán Fotó: MTDMSz/Cartographia © Történelmi szerep A Mura a környék magyar és horvát lakosságának életében államhatárrá való válásáig nagy fontossággal bírt, s inkább összekapcsolt, mint elválasztott. Hajómalmok, révek működtek rajta, gazdag halállományát folyamatosan halászták, sőt az Alpokból ide szállított hordalékát aranymosók is kutatták. A dús ártéri réteken legeltettek, a bal parti dombhátakon pedig magyar és horvát szőlősgazdák ültetvényei sorakoztak. Mura utca, Budapest XIII.. Bánffyak, Zrínyiek, Festeticsek, Szapáryak és Andrássyak neve kovácsolta össze a két partot. A XX.
Vízi turizmus A Mura vízi turisztikai szempontból egyre jelentősebbé válik, mondhatjuk, hogy a vízi turizmus a 2010-es évek sikertörténete. Nagyon komoly érdeklődés tapasztalható a murai raftingtúrák iránt, ami részben annak köszönhető, hogy a Mura újdonság (sokáig elzárt határjellege miatt) a túrázók számára, nem beszélve arról, hogy a szabályozatlan, szeszélyesen kanyargó folyó önmagában is nagyon vonzó természeti érték. Az is számottevő tényező, hogy a murai raftingozás valójában egy családbarát program, a legkisebbek is nyugodtan csónakba szállhatnak, hiszen a 10-12 személyes raftok nagyon biztonságosak és komfortosak. Idegenforgalmi főszezonban – kedvező időjárás és vízállás esetén – hétvégenként szinte állandóan kiránduló csoportok indulnak a Murára. A Kerkaszentkirályról és Muraszemenyéről induló túracsoportok leggyakrabban Letenyénél, az új Mura hídnál kötnek ki. Fotó: MTDMSz/Cartographia © A kereslet és a tudatos fejlesztés eredményeképpen mára már létrejöttek a vízi turizmus elsődleges bázisai a térségben.
Egy-egy rövidebb emelkedős részt még ezen a napon is abszolválni kell, de összességében jól kerékpározható, változatos. A szakasz felénél túl fekszik Judenburg, szemrevaló, szép fekvésű város. Judenburg - Bruck an der Mur/Oberaich kb. 60km Javában tart még a hegyvidéki szakasz, az alpesi környezet, szép panorámájú, lejtős kerékpárutakon közelít az útvonal a lankásabb, Graz közeli régió felé. Bruck an der Mur/Oberaich - Graz kb. 60km Graz - Mureck kb. 65km Graz után a stájer dombvidék következik, a termálfürdők és kiváló borok vidékén kanyarog a bicikliút, könnyen biciklizhető, élvezetes haladást tesz lehetővé, sok megállási lehetőséggel, étkezés, borkóstolás, stb.. Mureck - Bad Radkersburg kb. 25km. Elutazás. A hazautazás előtti utolsó szakasz szándékosan ilyen rövid, hogy jusson idő és energia Radkersburgra ill az utazásra.
A vízterület halállománya: márna, kecsege, ponty, amur, balin, csuka, süllő, harcsa, menyhal, paduc, dévérkeszeg, jászkeszeg, domolykó. A Murában és vízrendszerében több mint 50 halfajt mutattak ki, ebből 12 faj védett, 6 endemikus. A felpillantó küllő 3 hazai hazai lelőhelye közül egyik a mura. A lápi póc az eutrofizálódó holtágakban él a kárásszal, a compóval és a réti csíkkal azonos élőhelyen. A csíkok többi 3 faja az élővízben él, mint az áramláskedvelő magyar bucó, leánykoncér és selymes durbincs. Kérjük az esetleg kifogott védett halakat mindenki a lehető leggyorsabban, és legkíméletesebben helyezze vissza éltető elemébe! Területi engedély váltható: A megye legtöbb horgászboltjában, a Megyei Szövetség irodájában.
A folyó bal partját a Letenyei-dombság vonulatai szegélyezik, melyek meredeken szakadnak le az ártéri síkra. Murarátkánál a Mura egészen a dombok pereméig nyomul előre. A jobb parton a Muraköz síkja terül el, s tart egészen a Dráváig. A Mura végül Őrtilos és Légrád között torkollik a Drávába. Élővilág A Mura élővilága páratlan, ennek megóvása érdekében jött létre 1955 hektáron 2007-ben a Muramenti Tájvédelmi Körzet. A folyót még a természetes erdőtársulások kísérik, s igazi kuriózumként Tornyiszentmiklós és Kerkaszentkirály határában ártéri bükkerőkkel is találkozhatunk. Holtág a Murán Fotó: MTDMSz/Cartographia © Az erdőkben, réteken számos botanikai ritkaságban gyönyörködhetünk. Ilyen például az agárkosbor, a hússzínű ujjaskosbor és a szibériai nőszirom. A füzesekben kora tavasszal fehér szőnyeget alkot a hóvirág, amit később a nyugati csillagvirág lilára fest át. A vidék állatvilága szintén nagyon gazdag. A Murában 50 halfaj él, 12 közülük védett, mint például a felpillantó küllő, magyar bucó, kövi csík.