Intézmény vezetője: Frankó Imre Beosztás: Email: Telefon: +3626312888521120 Mobiltelefonszám: Fax: Alapító adatok: Alapító székhelye: Típus: Hatályos alapító okirata: Jogutód(ok): Jogelőd(ök): 100526, 030709 Ellátott feladat(ok): egyéb Képviselő: dr. Benkő Tibor miniszter +36-1-474-11-11 1/474-1587 Sorszám Név Cím Státusz 001 Magyar Honvédség Altiszti Akadémia 2000 Szentendre, Dózsa György út 12-14. út 12-14. Aktív 002 MH AA Repülő Altiszti Oktatási Osztály (Szolnok) 5008 Szolnok, Kilián út 1 Nem található dokumentum.
("Acélkocka") (1 év, nappali tagozat) Helye: Szentendre és a szakmai képzésbe bevont alakulatok helyőrségei A Magyar Honvédség Altiszti Akadémia 2021 szeptemberében katonai szakképesítést nem adó tanfolyamrendszerű képzést indít. Jelentkezés a képzésre: a Toborzó Irodákon keresztül Várható jelentkezési határidő: 2021 május 30. Várható bevonulás időpontja: 2021 augusztus 23.
Isten hozta önöket a katonák nagy családjában! " – zárta beszédét a tárcavezető. Korom Ferenc altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnöke köszöntőjében az újonnan avatott altisztet kötelességére, egyben a Magyar Honvédségen belüli nélkülözhetetlen szerepére hívta fel a figyelmet. "A haza fegyveres védelme soha nem elvont eszmék szolgálatát jelentette, hanem annak a földnek a védelmét, amelyet hazánknak vallunk. Így tettek dicső elődeink is ezeréves történelmünk folytán megannyiszor, és ezt a kötelezettséget vállalják majd önök is. Mai esküjükhöz hűen mindig legyenek méltók a társadalom bizalmára, őrizzék meg egyenruhájuk és a Magyar Honvédség becsületét! " – fogalmazott Korom Ferenc altábornagy. Az eskütétel előtt idén is elhangzott az Altiszti hitvallás, amellyel az altiszti kar hivatalosan is befogadja sorai közé az újonnan avatottakat, és amely kifejezi a honvéd altiszti karnak a Haza szolgálata iránti elkötelezettségét, s amelynek első és utolsó sora így szól: "Hazám védelmezője vagyok, honvéd altiszt! "
Megalakult a Magyar Honvédség Transzformációs Parancsnokság. Az alakuló állománygyűlésnek a szentendrei MH Altiszti Akadémia adott otthont szerda délelőtt. Az ünnepségen Korom Ferenc vezérezredes a Magyar Honvédség parancsnoka is tiszteletét tette. Az újonnan létrejött Transzformációs Parancsnokság vezetője Bozó Tibor vezérőrnagy lesz. "A legfontosabb cél az eddigi gondolkodásmód megváltoztatása. Ahhoz, hogy megfeleljünk a XXI. század kihívásainak, ismereteinket folyamatosan gyűjteni, a tudásunkat építeni kell" - mondta Korom Ferenc vezérezredes, az MH Transzformációs Parancsnokság alakuló állománygyűlésén, augusztus 5-én, szerdán. A rendezvényen a Magyar Honvédség parancsnoka a szentendrei szervezetre váró feladatokról is beszélt. Bozó Tibor az MH Altiszti Akadémia korábbi dantártábornoka kiemelte, hogy a Nato-hoz való csatlakozás óta érett már annak a gondolata, hogy létrejöjjön egy ilyen parancsnokság. Korom Ferenc vezérezredes hangsúlyozta: "a Magyar Honvédségben végbemenő szervezeti változtatások meghatározott céllal történnek.
"Nem nagy idő az öt év, viszont ezalatt is sokat tettünk az altisztképzésben" – hangsúlyozta Bozó Tibor dandártábornok, az alakulat parancsnoka. Mint mondta, tudatosan törekszenek arra, hogy az altisztjelöltek megfeleljenek a napi élet kihívásainak, ezért ennek megfelelően alakítják a kiképzési rendszereiket és tanterveiket. Miután a dandártábornok felsorolta az alakulat eddigi tevékenységeit, szólt a jövő évi tervekről is: "2017 februárjában a honvéd altisztjelöltek amerikai katonákkal együtt egy nemzetközi gyakorlaton fognak részt venni, majd júniusban az első úgynevezett történelmi altiszti zárógyakorlat is megindul. " Verseghi-Nagy Miklós, Szentendre polgármestere beszédében hangsúlyozta a város és az MH Altiszti Akadémia kiváló együttműködését, és elmondta: a katonai pálya emberformáló, szép hivatás, amelyre Szentendre város rendkívül büszke. "Szerencsések vagyunk, hogy mi adunk otthont ennek az intézménynek, amely a jövő honvédeit és altisztjeit is neveli" – tette hozzá, majd rákötötte a csapatzászlóra a frissen adományozott zászlószalagot.
Ünnepi állománygyűlést tartottak november 15-én a szentendrei MH Altiszti Akadémia ötéves fennállása alkalmából. A rendezvényen Verseghi-Nagy Miklós, a város polgármestere zászlószalagot adományozott az alakulatnak. A Honvédszakszervezet részéről Lippai Csaba érdekvédelmi ügyvivő vett részt a rendezvényen. Az ünnepi megemlékezésen felolvasták Huszár János vezérőrnagy, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnokának köszöntőlevelét. "Öt év egy katonai szervezet életében talán nem tűnik hosszúnak, azonban önök örökösei a több mint százhúsz éves múltra visszatekintő, eszmeiségben, hagyományaiban és szakmaiságban is egyedülálló altisztképzés rendszerének" - fogalmazott levelében a parancsnok. "Egy olyan rendszernek, amely történelmi értékre és tradíciókra épít, és amely megtestesíti a magyar katonai büszkeséget és szakmaiságot. Megbecsüli a folyamatos tanulást, és alkalmazható tudást ad a hon védelmére felesküdött katonáinknak" – áll a levélben. A köszöntő gondolatok után dr. Kovács Tibor ezredes, az egyik jogelőd intézmény - az MH Kinizsi Pál Tiszthelyettes Szakképző Iskola - volt igazgatója, valamint a Jutastól Szentendréig című könyv társszerzője ünnepi beszédében ismertette az altisztképzés kialakulását.
Krisztus azonban nincs egyedül, de nem a megszokott golgotai jelenetet látjuk, holtteste alatt nem sír édesanyja és János apostol, hanem valami mást – azt is mondhatnám –, meghökkentőt látunk. Krisztus lábánál jobbra egy asztalon kehely, melyben az oldalából kifolyt vér van, balján megtört kenyér. Ferenc pápa szavai jutnak eszembe, aki Isten botrányos újdonságáról beszél, aki megtört kenyérként életét adja a világért. A Kenyér és bor című, szokatlan kompozíciót Kisléghi Nagy Ádám Kossuth-díjas festőművész készítette 1992-ben, azóta néhány hazai és római kiállítástól eltekintve a műtermében állt. Egészen sajátos értelmet kap az a tény, hogy a festmény ilyen központi szerepet kapott az eucharisztikus kongresszuson. Erről és a kép történetéről mesél a festőművész, aki a televízióban, Mateus quitói érsek szentmiséjét nézve vette észre az "ismerős" képet. BAMA - Restaurálták az egyik leghíresebb Mária-ábrázolást. – Mit szólt, amikor meglátta a képet? – Meglepődtem, hiszen fogalmam sem volt arról, hogy ott van. 2018-ban kölcsönkérték, hogy az eucharisztikus kongresszust előkészítő kiállításon, a Vigadóban mutathassák be.
Valami baj lehet a szellemi elemek rendszerével. Talán valami spirituális fronthatás érvényesül. Azt lehet ugyanis olvasni, hogy Ferenc pápa mindenféle renitens dolgot cselekszik. Csupa olyasmit ami okkal töltheti el értetlenkedéssel a hazai hivatalos média fogyasztóit. Legutóbb is, mit volt képes tenni ez a vatikáni? Elment meglátogatni az annyi vitát kiváltott Torinói Leplet. Eddig rendben is van. Ezen még Semjén Zsolt vezéri és keresztényi fővadász sem akadhat fenn. Festmény cikkek - Privátbankár.hu. De ami ezzel a programpontjával árukapcsoltan megesett! Az írták ugyanis a programjáról, hogy: "Az egyházfő a fiatalkorúak torinói börtönének rabjaival, bevándorlókkal, hajléktalanokkal és egy cigány családdal ebédel". A fiatalkorúak börtöne még csak érthető. Pláne most, hogy nálunk Pintér Sándor már a 14-18 évesekből is polgárőrt akar faragni. A pápa nyilván elmondta a torinói fiatalkorúaknak, hogy jól viselkedjenek, mert ellenkező esetben rendel néhány polgárőrkiképzést kapott vamzert a nagy magyar belügyértől. S akkor két héten belül olyan rend lesz, hogy a büfizéshez is engedélyt kérnek.
Mit szimbolizál az arany rózsa? Megemlítette, nemcsak Ferenc pápa részesült ajándékban (csíksomlyói zarándoklatot ábrázoló festmény), hanem ő is hozott, egy arany rózsát helyezett el a kegyszobor lábánál. Tusor Péter szerint az arany rózsa, mint szimbólum egészen Szent István koráig vezethető vissza. Már abban az időben is használták ezt a jelképet a római pápák. Minden tavasszal, nagyböjt negyedik vasárnapján szenteltek arany rózsát az egyházfők, amelyet aztán az uralkodóknak adtak át ajándékként. Ez volt a feltámadt Krisztus tavaszi illatának a hordozója – fogalmazott Tusor Péter, hozzátéve, nagyon sok király és királynő kapott ilyen rózsát, például VIII. Henrik is. A 18. században az arany rózsát már csak női uralkodók kapták. E hagyomány bevezetése leginkább XVI. Ferenc Pápa asztalán - Városkép és utcarészlet festmények - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. Benedek pápa nevéhez köthető. Ő volt az is, aki később Mária szentélyeknek és kisebb olasz szentélyeknek adományozott arany rózsát. Ezt a hagyományt vette át később Ferenc pápa azzal a kiegészítéssel, hogy a legnagyobb kegyhelyekre helyeznek arany rózsát, és nemcsak Európában, de Európán kívül is.
Jómagam Ágnest ismertem, szerettem, s felejthetetlenül jókat beszélgettünk az Írószövetség sokáig nagyon kopottas, mégis otthonos klubjában. Voltak közös barátaink is, elsősorban Jékely Zoltán, s akadnak emlékére már régen elkészült verseim. Mégis, éppen ezért, s az ő szép szigorúságát, magas mércéit jól ismerve, sokáig törtem a fejemet, hogyan, miként járulhatnék hozzá centenáriumának méltó, de legalábbis hűséges megünnepléséhez. Hiszen ennek a kőkemény, tiszta ragyogású, mély filozófiai tartalmú verseket, zárkózottságukban is lángoló szerelmes költeményeket, nagyszerű esszéket és saját ottani élményeimmel tökéletesen rímelő amerikai útikalauzt (ez már halála után jelent meg) remeklő alkotónak soha nem mernék valami igénytelen alkalmi csokrocskát vagy éppen valami merev, lélektelenül elegáns "tucatbukétát" átnyújtani. Az utóbbit már csak azért sem, mert Nemes Nagy Ágnes – aki nem mellesleg csodálatos műfordító, így többek között Rilke verseinek tolmácsolója volt – egyáltalán nem utolsósorban a magyar irodalom talán legrangosabb "játékmesternője" is, akinek gyerekversein generációk nőttek fel, s akinek Bors néni je könyv és zenés mesejáték formájában is halhatatlan.
A képek a jegybank tulajdonában maradnak, csak letétbe helyezik a közgyűjteményeknél, ez így szerintük nem tiltott monetáris finanszírozás. Ügyesen csőbe húzta Pákh Imrét az állam Privátbanká | 2015. június 10. 11:42 Csattanós választ kapott a Golgota ügyesen tárgyaló tulajdonosa a legutóbbi próbálkozására: az állam elindította a festmény védési eljárását. Az országból biztosan nem lehet így kivinni a festményt. Tényleg elbukjuk az egyik nagy nemzeti kincsünket, vagy ez csak blöff? Privátbanká | 2015. június 7. 13:41 Pákh Imre magyar származású amerikai műgyűjtő elviszi a debreceni Déri Múzeumból a Krisztus-trilógia tagját, a Golgota című festményt. Munkácsy Mihály alkotásáért a Magyar Nemzeti Bank korábban 6 millió dollárt ajánlott, de a tulajdonos 9 millió dollárt kért - a mostani bejelentés egészen úgy hangzik, mint egy méretes tárgyalási trükk a vevő megpuhítására.
Sokaknak haláluk után jön el a hírnév, a dicsőség. Nekem 45-50 év munkája, elhivatottsága után érkezett el ez az érzés, de nem a saját dicsőségem miatt, hanem azért, mert ilyen nemes feladatot tölthetett be az, amit alkottam. – Előfordult már, hogy véletlenül "jött szembe" egy festménye? – Újságban, képeslapon találkoztam már a festményeimmel, de így még sohasem. Ez azért érdekes, mert hiába én festettem a képeimet, már nem érzem őket magaménak. Hiába az én "gyermekeim", már kívülállóként tekintek rájuk. Most mégis azt éreztem, hogy végre a helyére került, ezért készült. – Meséljen a kép történetéről! – 1992-ben egy ausztriai művésztelepen az volt a feladat, hogy a kenyér és bor témájában alkossunk. Amikor megfestettem ezt a képet, kinevettek. Ki sem akarták állítani, szinte botrányosnak találták. Grazban volt egy kiállítás, ott is úgy eldugták, hogy a fáradt nézelődő már meg se nézte. Összetekerve, a kocsi tetején szállítottam haza. Itthon a Fiatal Képzőművészek Stúdiójában volt egy kiállítás, ahol szintén igyekeztek "eldugni", de egy ilyen feszületet azért nehéz úgy elrakni, hogy ne kapjon hangsúlyt.