A 2024-es olimpiára öt város jelentkezését fogadta el a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. 2015. szeptember 16-án Budapestet, Hamburgot, Los Angelest, Párizst és Rómát jelentették be. Közülük már csak négy város jutott el egyáltalán a rajtvonalig, az elsőkörös pályázat benyújtásáig. Hamburg a NOB-bejelentés után nagyon hamar kiszállt. Az ott tartott népszavazáson a szavazók 51, 6 százaléka elutasította a tervek szerint 7, 4 milliárd euróba kerülő olimpiarendezést. Olimpia 2024 népszavazás para. Ez nem is volt olyan meglepő, hiszen két évvel korábban a müncheniek is népszavazáson döntöttek a 2022-es téli olimpiai pályázat ellen a magas költségek és a környezeti hatások miatt. Eredetileg az Egyesült Államok sem Los Angelesszel akart pályázni, csak beugró lett, mert Bostonban a helyi lakosok ellenállása miatt visszaléptek a kandidálástól. Róma is népszavazás miatt lépett vissza? Nem. Róma az első körben még részt vett, de 2016 szeptemberében a nyáron hatalomra kerülő Virginia Raggi polgármester bejelentette, hogy a város nem akar olimpiát rendezni és felfüggeszti a pályázást.
De ennél is nagyobb fegyverünk lehet, hogy az aláírásgyűjtőív letölthető a honlapunkról, vagyis könnyű terjeszteni. Volt, aki azonnal megígérte, hogy hoz 100 aláírást. Úgy gondolom, így simán összejöhet a szükséges mennyiség. Honnan indult a Momentum története? F. : Elkezdtem keresgélni olyan embereket, akik hozzám hasonlóan gondolkodnak Magyarországról és a politikáról, így alakult ki egy kilencfős mag. Aztán mindenki hozta az ismerőseit. Az egyesület maga 2016 tavaszán alakult meg, ekkor gyűlt össze 30-40 olyan ember, akik részt akartak venni ebben. Miért csak most léptek a nyilvánosság elé? O. : Ezek az emberek ugyanazért jöttek össze, mert elegük van a fotelpolitizálásból, de ez még nem feltételezi nyomban a nyilvánosságot. F. : 2016 második felében döntöttünk úgy, hogy beleállunk az olimpiai kampányba, ezzel kvázi zászlót bontottunk. Olimpia 2024 népszavazás aláírás. Ez egyrészt egy az olimpia elleni kiállás, másfelől viszont egy új politikai erő megjelenése, amely azokat akarja megszólítani, akik kiábrándultak a politikából.
A Momentumnak 30 napja van összeszedni 138 ezer érvényes aláírást, a szervezet elnökével, Fekete-Győr Andrással és egyik elnökségi tagjával, Hajnal Miklóssal beszélgettünk. Nolimpia – Nem az olimpiára, igen a jövőnkre. Ezzel az üzenettel gyűjtik az aláírásokat, az olimpia helyett szerintük inkább oktatásra, egészségügyre, lakhatásra, megélhetésre és az infrastruktúra fejlesztésére kellene költeni. Miért az olimpia volt az, aminek kapcsán úgy érezte a Momentum, hogy nyilvánosságra lép? Magyar Olimpiai Bizottság - Olimpia 2024: közvélemény-kutatás dönthet a német háziversenyben. "Úgy éreztük, ez az az ügy, amivel rá tudunk mutatni arra, hogy mennyire beteg az egész rendszer" – mondta Fekete-Győr. "Nem az olimpia ellen vagyunk, sokkal inkább a 2024-es budapesti olimpia ellen, azt szeretnénk, ha egy rendezést évtizedes tervezés előzne meg" – tette hozzá. Akarunk olimpiát? Alig vannak arra rákérdező közvélemény-kutatások, hogy a magyarok szeretnének-e olimpiát. Már a 2015-re elkészült megvalósíthatósági tanulmányban is a kockázatok között szerepel a társadalmi támogatottság hiánya. A Medián 2015 év végén egy kutatásában azt mutatta ki, 41 százalék támogatja, 53 százalék ellenzi a rendezést.
Az összkapacitás közel fele (410 köbméter/perc) fűtési igényt elégített ki, amiből a mezőgazdaság 253 köbméter/perc teljesítménnyel részesült. Hazánkban a geotermikus energiafelhasználás, 1992-es adat szerint 80-90 ezer tonna kőolaj energiájával volt egyenértékű. A geotermikus energiát ma Magyarországon alapvetően kétféle célra használják: a már említett hőhasznosításra, és balneológiai célokra (fürdők ellátása). A leggyakoribb hasznosítási mód a lakossági, kommunális, mezőgazdasági létesítmények fűtése. Egy közelmúltban elkészített szakértői vélemény szerint Magyarországon több, mint kétmillió négyzetméter felületet (üvegház, fóliasátor) fűtenek termálvízzel. A geológiai felmérés főleg az észak-kelet-magyarországi régióban ítéli gazdaságosan létesíthetőnek a termálvizes fűtőrendszereket. A lakó- és középületek fűtési és használati melegvíz igényét a 80-90 Celsius-fokos hévizet szolgáltató kutakkal távhőszolgáltatás-szerűen ki lehet elégíteni. Az új épületeknél célszerű úgynevezett közepes és kis hőmérsékletű fűtési rendszereket (padlófűtések, légfűtések) kialakítani, mivel ezeknél már a 60 Celsius-fok feletti hőmérséklet-tartományba tartozó hévizek is jól felhasználhatók.
Biomassza energia, biogáz A biomassza egyre népszerűbbé válik a megújuló energiaforrások között. Többnyire szerves h ulladékok, növényi nyersanyagok alkotják, melyek lehetnek állati, növényi vagy vegyes eredetűek. Az ezekből a forrásokból összegyűjtött "masszát" két módon lehet hasznosítani: egyrészt a termékek közvetlen elégetésével hő- és áram termelhető, másrészt az elegy erjesztésével biogáz állítható elő, ami később elégethető vagy üzemanyagként felhasználható. Előnye, hogy a növények például a fotoszintézissel rengeteg energiát raktároznak el magukban, ami a két leírt módon nyerhető ki. Erre a technológiára alapozottan Magyarországon több településen is működnek erőművek. A biomassza bemutatott hasznosítására háztartási keretek között szintén kevés lehetőség nyílik, mivel az energia kinyerését csak kontrollált körülmények között lehet biztonságosan végezni. Geotermikus energia A geotermikus energia forrása maga a föld, illetve a föld hője. Magyarországon a geotermikus energia jelentősebb része a felszín alatti hévízekből származik, melyeket többnyire a termál- és gyógyfürdők hasznosítják, ugyanakkor egyre több helyen biztosítják ebből épületek fűtését is.
Valamiért mégis nehéz harmonizálni a különböző ágazatokat, hasznosítókat. Turán hetven fokos víz megy vissza a földbe, két éve dolgoznak a további hasznosítás kifejlesztésén. Itthon a távfűtésben rejlő lehetőségek is kihasználatlanok még, de jó példák vannak olyan nagyvárosainkban, mint például Szeged, Miskolc vagy Győr, azonban a jelenlegi távfűtési rendszerek sokszorosára is lenne lehetőség. A geotermikus energia hasznosítása a tőkeerős, új beruházásokban épülő gyárak, logisztikai központok, üzemek számára is kínálja magát, piacilag is megérné nekik ez a lehetőség, azonban a megújuló energiaforrások figyelembevételénél egyelőre ritkán merül fel a földhő. Sokszor és sok helyen azt gondolják, hogy hőszivattyúkról van szó. Azonban a mélygeotermia ennél jóval nagyobb teljesítményre képes, jobb hatásfokkal. Attól is tartanak, hogy ez egy kockázatos, nagy beruházással jár. Valóban kissé hátránya az, hogy az elején kell beletenni a sok pénzt, de a befektetés hamar megtérül a szakemberek szerint: míg a kútfúrás drága, a rendszer a kiépítése után szinte ingyen üzemel.
2000 méter mélységben pedig már 100 fok feletti hőmérsékletű, jelentős mezők terülnek el. Magyarország adottságait tekintve geotermikus nagyhatalom, a potenciális energiamennyiség az USA és Kína mellé emeli az országot a statisztikákban. Jelenleg a geotermikus energiafogyasztás a teljes energiafelhasználás 0, 28 százalékát teszi ki hazánkban. Geotermikus energiából Magyarországon nincs villamosenergia-termelés, miközben a legnagyobb kitermelők - az USA és a Fülöp-szigetek - évente 2-2000 megawatt energiát termelnek ki készleteikből. A Föld hőjének energiáját kétféle módon hasznosítják. A legelterjedtebb alkalmazási forma az, amikor a hőenergiát fűtésre, illetve használati melegvíz előállítására használják. A másik, kevésbé elterjedt alkalmazási lehetőség a 100 Celsius-fok feletti víz, illetve gőz energiájának elektromos árammá alakítása. Magyarország közismerten gazdag hévizekben, különösen a Duna-Tisza közén és a Nagyalföldön jelentős a készlet. A geotermikus energia, a napenergiához hasonlóan korlátlan, de azzal ellentétben folytonos és viszonylag olcsón, gazdaságosan kitermelhető.
Aminek alapvető oka, hogy a kitermelt termálvíz zárt rendszerben kering, és a vonatkozó normatíváknak megfelelően teljes mennyiségben visszasajtolásra kerül. A jövőbeli terveinkről is tájékoztatást adunk, mint például arról, hogy a 75 °C fokos, az erőművi technológiánkban már "hulladék"-nak számító visszasajtolandó termálvíz roppant értékes, és még mindig rendelkezik annyi hőenergiával, hogy későbbi felhasználásra is alkalmas. A hasznosítás ilyen alternatívái lehetnek a termálvizeket használó wellness, strand, és gyógyfürdők, vagy akár a közintézmények távhővel történő ellátása is. Fontos még egy másik jelentős felhasználási terület is, ez pedig az üvegházi növénytermesztés. Ennél a felhasználásnál a cél, hogy a szabadföldi termesztésekkel szemben sokkal védettebb körülmények között, ellenőrzötten történjen a termesztés, így egy adott növényfajta számára a lehető legideálisabb növekedési feltételeket biztosítanak, a hidrokultúrás technológia alkalmazásával. Ha a technológia melegházzal is kombinálva lesz, úgy éves szinten 6-7 ezer tonna üvegházi zöldségkultúra termeszthető, zömmel paradicsom, paprika.