Talán ma is az lenne. MN: Hogyhogy nem csinálták őt ki ezért a külsőért a börtönben? UT: Ezek a tetoválások többnyire a börtönben készültek. Amikor a homlokára tetoválta a pillangót, kapott is tíz nap sötétzárkát. Talán ezzel akart kitűnni. Magára varrt 2 ezer horogkeresztet is; persze nem volt náci, azt mondta, azután kezdte használni, hogy egy buddhizmusról szóló könyvben is látta. Különben a szvasztika semelyik jelentése nem számított neki, inkább "praktikus" okból használta: a motívumot nagyon hamar be lehetett ütni. Úgyhogy a horogkereszt elsősorban helykitöltő volt két komolyabb ábra között. Urbán Tamás: Felesleges Pillangó. MN: Miért ítélték el? UT: Sok minden miatt, de egyik sem volt kirívóan súlyos eset. Azért maradt hosszú ideig börtönben, mert hülyeségeket csinált. Például átúszott a Duna szlovák oldalára, elkapták, és ráverték a tiltott határátlépést. Az két év volt akkoriban. Vagy amikor egy idősebb rendőrnek kellett átkísérnie a kapitányság fogdájából a Markó utcába, egyszerűen elfutott előle, és a rendőr nem tudta utolérni.
Naplójába az alábbiakat írta: "Sokat vakerálnak arról, hogy mi lesz, ha öreg leszek, hogy fogok kinézni. Én úgysem leszek öreg ember! Mindig fiatal maradok, fiatalon is patkolok majd el. " Jóslata sajnos valóra vált. 1994 nyarán a Népszigeten a vízparton piált a haverjaival, majd kiúszott a partra, hogy szétnézzen kicsit. Van művészi vénád? – Pillangó-hatás – Deák17 Galéria. Aztán visszaindult, de már sosem érkezett meg. Testét egy héttel később találták meg a Lánchíd tövében, a legdermesztőbb fotó a halott Pillangó kezéről készült. Nem sokkal előtte végrendeletet írt, amiben Urbán Tamásra hagyta a fejét. Temetését is fotós barátja intézte. Hamvait a Dunába szórták. Mivel a kiállításon a nyugalom megzavarására alkalmas képek kerülnek bemutatásra, ezért azt 18 év alatti kiskorúak kizárólag nagykorú felügyelete mellett tekinthetik meg.
MN: Úgy tudom, rengeteg videót készített balesetekről, bűncselekmények helyszíneiről. UT: A kilencvenes évek közepétől a Blikk munkatársaként dolgoztam, ami nálam szó szerint egész napos ügyeletet jelentett. Volt egy Land Roverem, rádiókapcsolatban voltam az Országos Mentőszolgálattal, ők értesítettek minden esetben. A jó kapcsolat még a mentősökről szóló fotósorozat miatt volt velük. Annyira jóban voltunk, hogy saját hívószámom is volt, én voltam az 501-es, úgyhogy a nevemet sem kellett bemondaniuk. Ilyenkor nemcsak fotóztam, hanem videofelvételeket is készítettem, és mivel tisztában voltam azzal, hogyan kell mozogni egy helyszínelés során, a rendőrök is kollégaként kezeltek. A többi fotós már kevésbé. Deák ferenc pillangó rajz. Többször feljelentettek a kivételezettségem miatt, pedig az amiatt lett, hogy egyszerűen ismertem a hatósági protokollt. Fotó: Urbán T MN: Akkoriban simán megjelenhettek az áldozatokról készült fotók is? UT: A Blikk hetedik oldala volt a bűnügyi rovat, ott valóban megjelentek ilyen képek is, akkoriban ez még nem volt ennyire érzékeny téma.
Aki tetovált unikumként szerepelt Friderikusz Sándor debreceni talk-show-jában, melyben Pillangó fürdőnadrágban válaszolt a kérdésekre. E riportképek egy része a kilencvenes évek elején a hamburgi Sternben is megjelent, amikor Urbán Tamás néhány hónapig a magazin felkérésére ott dolgozott munkatársaként, pályafutása egyik csúcsaként, ahogyan a Pillangó-sorozatát is tekinthetjük e csúcsok egyikének. A szociofotósként is exkluzív sorozatokat készített Urbán Tamás minden munkájában ott van a humánum, az ember tisztelete. Deák Ferenc (egyértelműsítő lap) – Wikipédia. Képeinek szereplőivel emberileg is mindig megtalálta a hangot, nem képeinek tárgyaiként, hanem képei szerzőtársaként tekintett rájuk. Pillangó-képei is egy különleges emberi kapcsolatról vallanak. Mert hogyan is lehetne másként jellemezni e képek elkészülte mögötti kapcsolatot, amikor Pillangó különleges felajánlásról döntött: "Amennyiben elhunynék, abban az esetben Urbán Tamásnak ajánlom fel fejemet a börtönmúzeuma részére". A felajánlás azonban semmissé lett, amikor Pillangó néhány hónappal azután, hogy megjelent a műsoros kazettája, 1994 májusában belefulladt a Dunába.
A kaukázusi medvetalp égési sérüléseket, de akár vakságot is okozhat. Ráadásul rákkeltő anyagot tartalmaz, amely a bőrt fényérzékennyé teszi. Szabolcsban már kaszálni is kellett. A nehezen irtható növény a szomszédos Kárpátalján már most is nagy területeket borít. "Vigyázat, veszélyes! Vakságot és kiütéseket okozhat! " – ilyen feliratú táblákkal figyelmeztetik a lakosokat a Tisza-menti Gergelyiugornyán. A szabolcsi üdülőfaluban 200 négyzetméternyi területen jelent meg az elmúlt hetekben a kaukázusi medvetalp. A növényt az egyik helyi fotóriporter véletlenül fedezte fel, amikor kérészeket fotózott a folyó partján – írja a Így néz ki: Forrás: Wikipedia A férfi rögtön értesítette az önkormányzatot. Másnap le is kaszálták a területet. A kaszálás óta új hajtások is megjelentek, ezért elkezdték kiásni a növények gyökereit és körbekerítették a területet. Elég ugyanis csak megérinteni a medvetalp levelét, már az is égési sérülést okozhat. Balogh Lajos botanikus a köztévében azt mondta, ha valaki megsérül a növény miatt, célszerű orvosi segítséget kérnie.
Az önkormányzat pert is kilátásba helyezett a rémhírterjesztőkkel szemben. A kaukázusi medvetalp szárának átmérője 3–10 centiméter, a levelek 1-2 méter szélesek. Késő tavasztól nyár végéig virágzik, a sok kicsi, fehér virág csomókban helyezkedik el a 80 centiméter átmérőjű ernyős virágzaton. Nagyon hasonlít a kisebb termetű, és jóval kevésbé veszélyes közönséges medvetalpra. Erősen invazív faj, az összes többi növényt kiszorítja az adott területről. kaukázusi medvetalp égési sérülés gyomnövény
További veszélyt jelenthet viszont az, hogy a medvetalp magjai akár 15 évig is termőképesek maradhatnak. Magyarországon csak elszórtan fordul elő a kaukázusi medvetalp, nagyobb mennyiségben a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Gergelyiugornyán találtak idén. Nékám Kristóf a Magyar Allergia Szövetség elnöke ugyanakkor elmondta, hogy a fertőzött 200 négyzetméteres területet már mentesítették, ezért különösebb veszéllyel nem kell számolni hazánkban. Arra azonban ügyelni kell, hogy a növény ne terjedhessen el – tudósított az MTI. A cikk a hirdetés alatt folytatódik. Másrészt fontos az is, hogy a növényvédelmi szakma kellően éber legyen, valamint az orvosi köztudatba is lényeges beépíteni a kaukázusi medvetalp fogalmát – tette hozzá a szövetség elnöke. Utóbbira azért van szükség, mert a növény nagy mennyiségben termeli a zellerfélékre jellemző furanokumarint, amely rákkeltő anyag és a bőrt erősen fényérzékennyé teszi. Lényeges, hogyha megérintjük a növényt, azonnal mossunk alaposan kezet szappanos vízzel!
A kaukázusi medvetalp méreganyagai komoly hólyagos gyulladást és fájdalmas égési sérülést idézhetnek elő, ami maradandó hegesedéssel gyógyul – hívja fel a figyelmet dr. Béni Szabolcs gyógyszerész, a Farmakognóziai Intézet igazgatója. Mivel ez az egyetlen olyan lágyszárú növény Magyarországon, ami még az embernél is magasabb, sőt akár négy-öt méteresre is megnőhet, gyakori, hogy a turisták mellé állva fényképezik egymást, a gyerekek pedig letörik és játszanak vele. Ennek azonban súlyos következményei lehetnek. dr. Béni Szabolcs A kaukázusi medvetalp valamennyi föld feletti része, így szára, levele, virágzata, termése is olyan méreganyagot termel, ami hámsérülést okoz. A szakember ezért arra figyelmeztet, hogy bármennyire impozáns, csakis zárt ruhában közelítsék meg, és semmiképp ne érjenek hozzá. A növény víztiszta, átlátszó nedvével juttatja a bőrre ugyanis azt a kumarin-származékot, ami először bőrpírt, erős viszketést és égő érzést, később hólyagokat okoz. Vakarni nem szabad, mert annál intenzívebbek lesznek a kellemetlen tünetek.
A kaukázusi medvetalp okozta hólyagok a kutyán Kép: Hundehalterschule Neuzeit Ha az eb elfogyasztja a növényt, az émelygést, szédülést és hányást vált ki. Az állat emésztőrendszerében felszívódva olyan hatást vált ki, ami hiperérzékennyé teszi a bőrt a napfénnyel szemben. Kutyatartóknak, és kirándulóknak is ajánlott messzire elkerülni! A növény virágzata A kaukázusi medvetalp invazív faj, tehát gyorsan kiszorít minden más fajt a környezetéből. Szétterjedt gyökérzetének köszönhetően hamar elszaporodik, kivágása után akár 6-8 héttel teljesen regenerálódik. Azokat a területeket állandó kontroll alatt kell tartani, ahol felfedezzük a növényt!
A növényekről, méreganyagaik élettani hatásairól és a védekezésről Dr. Török Pétert, a Debreceni Egyetem növényökológus professzorát és Dr. Béni Szabolcsot, a Semmelweis Egyetem Farmakognóziai Intézetének igazgatóját kérdeztük. Lágyszárú óriások keletről A kapor távoli és gigászira nőtt "rokonairól" van szó, az ernyősvirágzatúak rendjének medvetalp nemzetségébe világszerte mintegy 20 fajt sorolunk. A kisebb termetű, 1–1, 5 méteres közönséges medvetalp például őshonos növényünk, gyakran belefuthatunk, kellemetlen illatú, akár tenyérnyi fehér, ernyős virágzatáról és erősen tagolt, öblösen karéjos, fűrészes szélű leveleiről könnyű felismerni. Gyógynövényként is alkalmazzák. Létezik azonban három ikonikus, keleti súlyponttal elterjedt faj, mint a perzsa, valamint a már említett kaukázusi és a Szosznovszkij-medvetalp (nevét a fajt Grúziában felfedező botanikusról, Dmitrij Ivanovics Szosznovszkijról kapta). Nevük jól mutatja eredetüket, ám egyik sem maradt kizárólag az őshazájában: a perzsa medvetalp főleg Skandináviában okoz problémákat, míg a másik kettő Európa más tájain, így hazánkban is jelen van.
Ugyanis, bármilyen meglepő, a bőrrel érintkezve a növény allergiás reakciót vált ki. A kiírt kezelés a sérülés terjedelmétől függ. Ennek függvényében lehet mindössze 5-6 nap, de akár 2 hét is. Szintén a sérülés súlyosságának függvényében lehet, hogy elegendő felületi kezelés, de szükséges lehet tabletta szedése és injekció is. A bőrgyógyász által kiírt kezelés betartásával a hólyagok nyoma el szokott tűnni. Persze, sok függ a betegtől is. Ha az illető nem kezdi el kinyomkodni a hólyagokat, akkor eltűnnek a hegek. Espán Margaréta