A különböző színű zászlók a pályabírók és a versenyzők közti kommunikációt szolgálják. Ezek valamelyikének meglengetésével figyelmeztetik a futam közbeni különböző történésekre a versenyzőt. (2007 óta a zászlójelzéseket a versenyzők a kormányon található kijelzőn is láthatják. A televíziós közvetítéseknél a képernyőn szintén megjelenik az adott színű jelzés) Kockás zászló: Verseny vagy edzés végét jelzi, figyelmezteti a versenyzőket, hogy vissza kell térniük a boxutcába miután áthalad a célvonalon. Innentől kezdve a pilóták a parc fermében (zárt parkoló) hagyják autóikat, ahol azokat ellenőrzik, hogy megfelelnek-e a szabályoknak. Kék zászló: Gyorsabb autó érkezik a versenyző mögött, így arra figyelmeztet, hogy engedje el az őt lekörözni készülőt. Ha a pilóta a verseny folyamán háromszor ezt figyelmen kívül hagyja, akkor boxutca áthajtásos büntetéssel sújtják. F1: Piros zászló után Hamilton-fölény Austinban - BRAKING NEWS MOTORSPORT. Ha a kék zászlót a boxutca kijáratánál lengetik, az arra figyelmezteti a versenyzőt, hogy forgalom van a pályaszakaszon, kihajtásnál legyen óvatos.
Világbajnoki pontokat mentett meg Hamiltonnak a piros zászló Silverstone-ban, amikor a megsérült autók biztonságos eltakarítása miatt leállították a F1-es Brit Nagydíjat. Nemcsak autóversenyeken szolgál piros zászló, évtizedeken át használtak a magyar mentőautókon, sőt, segélyhívásra középületeken is. Az automobilizmus kezdetén ennél komolyabb szerepe is volt lengetésének. Bevetésen a lengyel porszívó Fotó: Boros Jenő Rémes Nysa Amikor az első Nysák 1964-ben megérkeztek az Országos Mentőszolgálathoz, nagyon átkozták a sofőrök, orvosok és ápolók a lengyel autókat, amik rémesek voltak, mert nem volt belső burkolatuk. Ahogy Autószektornak adott interjújában Dr. Ez itt a mi hazánk : FostTalicska. Andics László elmesélte, a tanyasi dűlőkön a réseken beáramlott a homok, szóval a Nysa igazi porszívó volt két hordággyal. Zörgött mindene és nem volt ajánlatos túllépni a hatvanas tempót, mert hamar besült a motorja. Az OMSz Dodge mentője Fotó: Boros Jenő Kék lámpa és zászló Akkoriban még nem volt rádiókapcsolat, a mentők elérhetőségét úgy oldották meg, hogy a megye különböző pontjainál a postára, honvédségi laktanya bejártára, vagy tanácsházára kitett piros zászlóval jelezték, ha a mentősnek fel kellett hívnia központját, melynek ügyeletese elmondta a következő bevetési feladatot.
RED FLAG Sebastian Vettel is out of his Ferrari SF1000 after it comes to a halt in Barcelona #F1 #F1Testing — Formula 1 (@F1) February 21, 2020 A gyakorlás jó húsz percig állt, majd miután a Ferrari visszatért a garázsába, újra zöldre váltottak a lámpák. A leállásig egyébként éppen Vettel volt a legszorgalmasabb, 40 kört abszolvált másfél óra alatt, miközben például a Red Bull és a Williams 19, illetve 14 kör után hosszabb időbe a garázsban rekedt feltételezhető műszaki gonddal.
Lázas napok emléki egyre tűnnek, Az utcákon zászló nem lengedez: Tudjátok-e, hogy nem piros betüs ünnep: Fekete betük ünnepe ez... Tudjátok-e, hogy zajban ünnepelni Nincsen jogunk s nekünk nem is lehet: Mi éjben, félve gyújtjuk a világot S jégtengerből csaljuk a meleget. Mi féltve őrzünk minden kis parázst is, Óh, mert nékünk kihűlni nem szabad, Száz istenük lehet a lármázóknak - Nekünk egy: a megváltó gondolat...... A bálványok vajon miből kapnának Szent gerjedést, vad honfiharagot, Jelszavakat, hahogyha nem volnának Apró, kiformált ólomdarabok. Tömjént nem kaphat egyetlenegy bálvány, Bölccsé, bolonddá válni nem lehet - Mi ünnepeltetjük a világot: ólombetűk és éji emberek. Mienk az ország, hatalom, dicsőség, Mienk a küzdés, bénaság, nyomor, Mienk a zsongó dalos, szerető szív S a romlást kérő, éhező gyomor. Minden mienk és semmink a világon, Mienk az élet legmaróbb sora, Nincs több joga senkinek a munkára, De ünnepelni sincsen több joga!...... Légy üdvözölve szent, termékeny éjjel, Mikor világot gyújtunk a világnak, Mikor az eszmék szállnak szerte-széjjel, Mikor a betűk megváltást csinálnak, Mikor cseppenként szikkad ki a vérünk, Tüdőnk fullad, égő pokol agyunk, Légy áldva, nagy nap!...
Hirdetés Jöjjön Petőfi Sándor – István öcsémhez verse. Hát hogymint vagytok otthon, Pistikám? Gondoltok-e ugy néha-néha rám? Mondjátok-e, ha estebéd után Beszélgetéstek meghitt és vidám, Mondjátok-e az est óráinál: Hát a mi Sándorunk most mit csinál? És máskülönben hogy van dolgotok? Tudom, sokat kell fáradoznotok. Örök törődés naptok, éjetek, Csakhogy szükecskén megélhessetek. Szegény atyánk! ha ő ugy nem bizik Az emberekben: jégre nem viszik. Mert ő becsűletes lelkű, igaz; Azt gondolá, hogy minden ember az. És e hitének áldozatja lett, Elveszte mindent, amit keresett. Szorgalmas élte verítékinek Gyümölcseit most más emészti meg. Mért nem szeret ugy engem istenem? Hogy volna mód, sorsán enyhítenem. Agg napjait a fáradástul én Mily édes-örömest fölmenteném. Ez fáj nekem csak, nyúgodt éltemet Most egyedűl ez keseríti meg. Tégy érte, amit tenni bír erőd; Légy jó fiú, és gyámolítsad őt. Vedd vállaidra félig terheit, S meglásd, öcsém, az isten megsegít. S anyánkat, ezt az édes jó anyát, O Pistikám, szeresd, tiszteld, imádd!
Petőfi Sándor Hát hogymint vagytok otthon, Pistikám? Gondoltok-e ugy néha-néha rám? Mondjátok-e, ha estebéd után Beszélgetéstek meghitt és vidám, Mondjátok-e az est óráinál: Hát a mi Sándorunk most mit csinál? És máskülönben hogy van dolgotok? Tudom, sokat kell fáradoznotok. Örök törődés naptok, éjetek, Csakhogy szükecskén megélhessetek. Szegény atyánk! ha ő ugy nem bizik Az emberekben: jégre nem viszik. Mert ő becsűletes lelkű, igaz; Azt gondolá, hogy minden ember az. És e hitének áldozatja lett, Elveszte mindent, amit keresett. Szorgalmas élte verítékinek Gyümölcseit most más emészti meg. Mért nem szeret ugy engem istenem? Hogy volna mód, sorsán enyhítenem. Agg napjait a fáradástul én Mily édes-örömest fölmenteném. Ez fáj nekem csak, nyúgodt éltemet Most egyedűl ez keseríti meg. Tégy érte, amit tenni bír erőd; Légy jó fiú és gyámolítsad őt. Vedd vállaidra félig terheit, S meglásd, öcsém, az isten megsegít. S anyánkat, ezt az édes jó anyát, O Pistikám, szeresd, tiszteld, imádd! Mi ő nekünk?
Ha valaki nem tudja, keresse meg a tankönyv végén az írók életrajzánál, hogy hívták a szülőket. Édesapja neve: Édesanyja neve: 3) Rövid megbeszélés következik arról, hogy mit tudnak a tanulók a költő és szülei kapcsolatáról. 4) Egészítsék ki a családra vonatkozó adatokat a tanulók a füzetbe: Testvére: Petrovics István 3. Felírják a füzetbe a címet és a vers műfaját: Petőfi Sándor: István öcsémhez Műfaja: verses levél 4. A nevelő felolvassa a verset. A tanulók előtt nincs ott a vers, tehát csak a tanári bemutatás alapján kell megjegyezniük a verset. Válaszoljanak a tanulók írásban a füzetükbe a következő kérdésekre: ƒ Mit jelenthet az, hogy verses levél? ƒ Levélnek érzed-e ezt a verset? Miért? Hogyan nevezi a költő a testvérét? Petőfi szerint mikor, melyik napszakban emlegetheti őt a család? Hogyan gondolja a költő, gazdagon vagy inkább szegényen élnek az otthoniak? Milyen értelemben tesz a költő a versben említést Istenről? ƒ Három szóval utasítja testvérét, hogyan viszonyuljon édesanyjukhoz.
Ezt a verset úgy kell feldolgoznunk, hogy a vers nincs a tankönyvben. A tanulók nem látják maguk előtt a vers szövegét. A vers műfaja, a verses levél is ismeretlen fogalom még. 1. Bevezető feladat Minden tanuló leír egy mondatot, ami így kezdődik: "Azért jó, hogy van testvérem, …" vagy "Azért szeretném, ha lenne testvérem, …" Ezután a tanulók felállnak, és két kört alakítanak: egy belsőt és egy külsőt. A következőkben belső kör helyben marad, a külső kör pedig körbe jár. A belső körben állók mindig elmondják, azt a mondatot, amit leírtak, a külső körben levők pedig próbálják megjegyezni, hogy ki mit mondott. Ha a tanulók körbe értek, akkor a nevelő a külső kör tagjai közül egy tanulót beállít valaki mögé. Most a külső körben állóknak kell egyes szám első személyben elmondani azt, amit a velük szemben álló mondott. Ha a tanulók figyelmesek voltak, akkor sok helyes találat lesz. Mivel mindenki csak egy mondatot mondhat, az egész játék nem tart tovább tíz percnél. 2. Petőfi családja 1) A tanulók írják fel a füzetükbe: Petőfi Sándor családja 2) Írják be emlékezetből a füzetbe Petőfi szüleinek a nevét.
azt el nem mondhatom, Mert nincs rá szó, nincsen rá fogalom; De megmutatná a nagy veszteség: Ha elszólítná tőlünk őt az ég... E néhány sorral érd be most, öcsém. Én a vidámság hangját keresém, És akaratlan ilyen fekete Lett gondolatjaimnak menete; S ha még tovább fonnám e fonalat, Szivem repedne a nagy kín alatt. Más levelem majd több lesz és vidám. Isten megáldjon, édes Pistikám! Pest, 1844. június Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!