Szerdától nem kérnek oltási igazolást és negatív PCR-tesztet a kubai határokon. Szerdától az oltatlanok előtt is megnyitja a határait Kuba, a beutazóktól sem oltási igazolást, sem tesztet nem kérnek. A repülőtereken és a határokon szúrópróbaszerűen ezután is fognak végezni PCR-teszteket, főleg olyan utazók körében, akik járványügyi szempontból kockázatos területekről érkeztek– írja a Prensa Latina.. Szerdától oltás nélkül is be lehet utazni Kubába Fotó: Dr. Turizmus Online - Május 1-jétől csak oltási alapon érvényes a védettségi igazolvány. Francisco Duran, a kubai járványügyi hatóság igazgatójának hétfői tájékoztatása szerint a beutazási korlátozások enyhítése a lakosság magas átoltottságának köszönhetően vált lehetővé, ugyanis az országban élők jelentős része megkapta a kubai vakcinák esetében előírt három oltást és egy emlékeztető oltást is. Az általános maszkviselési kötelezettség, valamint a fizikai távolságtartásra, kéz- és felületfertőtlenítésre vonatkozó előírások érvényben maradnak a határokon – tette hozzá az igazgató.
Weboldalunkon cookie-kat használunk az optimális működés érdekében. Beállítások Elfogad
Május 1-jétől alakul át a védettségi igazolvány oltási igazolvánnyá - közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) kedden az MTI-vel. A közleményben felhívták a figyelmet arra, hogy a kormány korábbi bejelentése szerint az eredetileg tervezett február 15. helyett csak május 1-jétől alakul át a védettségi igazolvány oltási igazolvánnyá. Maszol - Új Magyar Szó online. Az erről szóló kormányrendelet-módosítás hamarosan megjelenik a Magyar Közlönyben - írták. Kiemelték: azok a védettségi igazolványok, amelyek fertőzésen való átesettség alapján vannak kiállítva, május elsején veszítik el az érvényességüket. Az oltási alapon jelenleg érvényes védettségi igazolványok automatikusan érvényesek maradnak májustól, ha a tulajdonosuk az előző oltástól számított 6 hónapon belül felvette a második, illetve a harmadik oltását is. Emlékeztettek: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti Kormányinfón bejelentette, hogy az uniós gyakorlathoz igazodva, a kormány május 1-jére tolta ki a védettségi igazolványok oltási igazolvánnyá alakulását.
Jelezték: a jelenlegi védettségi igazolványok cseréjére nem lesz szükség, a QR-kód alapján lehet majd ellenőrizni az okmány érvényességét. A közleményben megjegyezték: aki szeretné mielőbb felvenni az oltást, illetve a megerősítő oltást, az a most zajló februári oltási akciókon könnyedén megteheti előzetes időpontfoglalás nélkül is.
Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón elmondta, hogy igazodva az uniós szabályokhoz megváltoztatták az oltási igazolványokra érvényes hazai előírásokat. Így a második oltás utáni 270. napig érvényes az igazolvány. Ezt figyelembe véve a kormány enyhített a hazai szabályokon, hogy a magyar állampolgárok ne kerüljenek hátrányba. Ennek értelmében 2022. május 1-ig érvényben marad a második oltást felvettek oltási igazolványa. A tárcavezető elmondta, hogy az ötödik hullám csúcsán vagyunk, a virológusok szerint gyorsabban lecseng majd az omikron variáns okozta megbetegedés hullám. A lakosság harmada egyébként már felvette a harmadik oltását is. Bejelentették azt is, hogy hazánk részt vesz abban az uniós beszerzésben, amelyben a Pfizer Paxlovid nevű tablettájából vásárolnak be. Változás az oltási igazolványok terén. Ebből hazánk 50 ezer kezeléshez elegendőt vásárol. A patikaszer a fertőzöttek kezelésében játszik szerepet.
Ezek a cégek a gyűjtött adatok alapján felhasználhatják az Ön érdeklődési profiljának a létrehozását, és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére is használhatják. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek. A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani: NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg Youtube videok betoltésekor a sütik kikapcsolása Beállítások: NORMÁL - a YouTube sütik betöltödnek az oldalba beépített videók megjelenítésekor. ANONIM - a beépített videók sütik nélkül jelennek meg.
A labda rúgásával kapcsolatos játékokat a történelem során számos országban játszották. A FIFA szerint "nagyon kezdetleges volt a játéknak az a szakasza, amit Kínában gyakoroltak az i. e. 2. és az i. 3. évezredben (a játék neve cuju volt)". Kínában, az egész nép körében elterjedt kultikus jellegű labdajáték a tsu-küh (rúgni-labda) volt. Közép-Mexikóban az olmékok a tlacstli labdajátékot művelték egy tömör kaucsuklabdával. Az Ókori Róma játéka, a harpastum, egy rögbiféle játék volt, leginkább ez lehet a labdarúgás távoli elődje. A római légiók hóditó útjukra magukkal vitték a szőrrel bélelt felfújt hólyagot, a bőrlabdát. A magyar labdarúgás története (1897-2015) - I-V. kötet. A labdajátékok számos variációját játszották a középkori Európában, melynek különböző területein a szabályok nagymértékben eltérőek voltak. 1400 körül Firenzében a calció labdajátékot játszották előírt szabályok mellett, rögzített méretű játéktéren. A modern szabályok alapjait a 19. század közepén akkor fektették le, amikor különválasztották a rögbit és a futballt. A Cambridge-i Szabályokat 1848-ban foglalták írásba a Cambridge-i Egyetemen, ahol részletesen kidolgozták a későbbi rendszert.
Ős-labdarúgás Kínában A mai labdarúgás, a klasszikus értelmében, Angliából ered a XIV. századból. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ez előtt ne lett volna futball. Ezzel kapcsolatos ránk maradt emlékek egészen i. e. 2000-re nyúlnak vissza Kínába. A labdarúgás őse a kínai császári katonák sportja volt, melynek rendeltetése a kiváló kondíció biztosítása volt. Női labdarúgás | Labdarúgás. Japánban Kicsivel később a japánok is átvették ezt a sportot, de már nem, mint katonai sport, hanem mint a nemesek játéka. Természetesen egészen más szabályok szerint játszották, mint manapság. Dél-Amerikában Érdekesség, hogy futballhoz hasonló sportot a Dél-Amerikai indiánok is játszottak, ám a vesztes sokkal többet vesztett, mint a tekintélyét. A vesztes csapatot kivégezték, valószínűleg vallási okokból, és ebből következően a labdajáték arra szolgált, hogy a legerősebbek, és akik leginkább képesek csapatban harcolni, az ő túlélésük biztosítva legyen, a gyengébbek pedig áldozatul szolgáltak. A sötét középkor A középkorban tiltott játék volt, úgy gondolták, köze van a fekete mágiához, és rontást hoz a közösségre.
rugby-football és az association football –mai futball- azáltal, hogy megtiltották a kézzel való labdába érést. Ezen a szabályon alapuló játék hamar elterjedt a klubok körében. 1863-ba alakult meg az Angol Labdarúgó Szövetség (Football Association – FA), amely még ebben az évben megrendezte az angol labdarúgó-bajnokságot. Az 1863 decemberében a klubok által elfogadott kezdetleges játékszabályok csak egy lépést jelentettek a játék egyöntetűsége felé. Például a kapu két, egymástól 8 yardra lévő, talajra merőleges pózna volt. Köztük még nem volt sem zsinór, sem gerenda. Akkor volt gól, ha a labda áthaladt a két kapufa között (bármilyen magasságban), és azt nem dobták, ütötték vagy vitték. 1872-től zsinórt feszítettek ki a két kapufa közé, majd 1875-től bevezették a keresztgerendát. A Labdarúgás története - Ítélet. A bedobást 1883-ban, a büntetőrúgást pedig 1890-ben alkalmazták először. Ekkor már a futball szabályai csaknem teljesen kialakultak – néhány kivételével ma is érvényben vannak. 1871-ben a szövetség kiírta az Angol Kupát, és 1872-ben megrendezte az első nemzetközi mérkőzést Anglia és Skócia csapatai között (az eredmény 0:0).
Hasonló mérkőzéseket rendeztek 1904-ben a St. Louis-i olimpián is. Az első hivatalos olimpiai futballtornát 1908-ben Londonban rendezték. Az 1908 és 1928 között megrendezett olimpiák labdarúgótornái egyben a nem hivatalos futball-világbajnokságokat is jelentették. 1921-ben, amikor a francia Jules Rimet lett a FIFA elnöke, a nemzetközi szövetség minden erejével azon fáradozott, hogy saját hatáskörében rendezzen tornát. Közel tíz évi viaskodás után az első hivatalos világbajnokságot 1930-ben írták ki, és azóta mindig négyévenként a két olimpia között rendezik. A mérkőző csapatok a Jules Rimet által felajánlott 4 kg színaranyból megformált világkupáért küzdöttek 1970-ig, amíg a brazilok a kiírás értelmében végleg el nem nyerték. Rimet halála után a világkupát az elnök emlékére Rimet Cupnak nevezték. A FIFA 1974-től a 4, 37 kg-os Word Cupot állította a labdarúgók elé. Az európai válogatottak vetélkedését Henry Delaunay, az UEFA francia titkára javaslatára 1958-ban indították útjára. A Nemzetek Európa Kupájára (NEK, ekkor még nem Európa-bajnokság volt a neve) 17 nemzet nevezett.
1971-ben a Budapesti Labdarúgó-szövetség (BLSZ) megbízásából a FŐSPED-Szállítók egyidényes kísérleti bajnokságot rendezett, amit a Femina nyert meg. Elkészítették az első női versenykiírást, amely gyakorlatilag a rendezés minden területét érintette. Szeptemberben őszi-tavaszi rendszerű bajnokság indult Nyugati-Keleti csoportban. A női labdarúgás fellendülésének az éve 1972, amikor az országban 145 csapatot és 2 500 női labdarúgót tartottak számon. 1974-ben elkezdődött a női labdarúgás hanyatlása, melynek legfőbb oka az anyagi támogatás megvonása volt. Miskolcon első ízben rendezték meg a sokáig (10 évig) igen népszerű Foci-Farsang nevű női tornát, de a helyzeten lényegesen ez sem változtatott. 1984-ben újabb fellendülés jelei mutatkoztak: hat csapat részvételével kiírták az első országos bajnokságot. 1985. április 9-én játszotta a magyar női válogatott az első nemzetek közötti mérkőzését Siófokon, a Magyarország–NSZK (1–0) találkozót. A magyar női nemzeti válogatott 1999-2001-ben a világbajnoki küzdelmekben csoportelső lett, és a 2003-as világbajnokságra is csoportelsőként kvalifikálta magát.
Az első és a második NEK-en egyenes kieséses rendszerben játszottak a részt vevő csapatok. 1968-tól nevezik hivatalosan Európa-bajnokságnak ezt a küzdelemsorozatnak. Ettől kezdve csoportmérkőzéseket írtak ki, és az egyes csoportok győztesei jutottak a negyeddöntőbe. A negyeddöntőből egyenes kieséses rendszerben kerültek az elődöntőbe. A legjobb négy egy országban, egy-egy mérkőzésen döntötte el, hogy melyik két válogatott játszik az arany-, és melyik a bronzéremért. 1980-ban rendeztek először 8-as döntőt, ami bevált, és az UEFA azóta ebben a rendszerben bonyolítja le a döntő küzdelmeit. A hazai sportszerető polgárok már 1879-ben megismerhették a futballjátékot; ekkor jelent meg Molnár Lajos Athletikai gyakorlatok című műve, amelyben a szerző ismerteti az új játék menetét. Magyarországon a századfordulóra érett meg a futball arra, hogy önálló irányításra képes szervezete, szövetsége legyen. A hazai futballélet összefogására, vezetésére 1901. január 19-én megalakult Budapesten a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ).