A torta oldalának díszítése A torta díszítése: Díszítéshez használhatunk csokoládéreszeléket, mandulaforgácsot vagy szeletelt mandulát, darált mogyorót, kókuszreszeléket, zabpelyhet. Díszítéskor a reszeléket tartsuk egészen közel a torta széléhez, és egy tortalapát vagy széles kés segítségével vigyük fel a torta szélére. Mielőtt a torta díszítéséhez hozzákezdenénk, egy kés vagy tortaszeletelő (16 és 18 részes) segítségével osszuk szeletekre. Fekete-fehér máz A többszínű mázzal díszített sütemények igazán izgalmasak és rendkívül dekoratívak. Egy tepsi süteményhez kb. 100-150 g étcsokira és 25 g fehér csokira van szükségünk. Az étcsokoládét durva darabokra törjük, hozzáadunk 2 evőkanál olajat, és gőz felett megolvasztjuk. Hogyan tegyem a tortadarát az oldalára, hogy ne peregjen le?Vagy mivel szórjam rá?. A csokoládé megolvasztását követően picit hűlni hagyjuk, majd bevonjuk vele a süteményt. A fehér csokoládét is durva darabokra törjük, nejlon tasakba helyezzük, és gőz felett megolvasztjuk. A tasak egyik sarkát picit levágjuk, és azonnal a még meg nem dermedt csokoládémázra egymástól egyenlő távolságra csíkokat rajzolunk.
Melyik a kedvenc táskád? Formázd meg és készítsd el másolatát tortából! Glazúr díszítési minták, marcipán elemek készítése, apácarácsos technika, csokoládé burkolás, fondant burkolás, cipzár technika, csatt készítése, virág díszítés kiszúrókkal és kézzel készítve, glazúr, csipke, esetleg airbrush festés díszítés használata Hibák javítása, fotózás, dobozolás 1 db női táska formatorta elvitele A Szolgáltató fenntartja a jogot arra, hogy a tanfolyam előre meghirdetett tematikáját módosítsa. A tematika módosítása az oktató privilégiuma, de lehetőség szerint minden megjelölt téma oktatásra kerül, az viszont előfordulhat, hogy egy másik oktatási alkalommal ( tanfolyam esetén). A Szolgáltató fenntartja a jogot arra, hogy a tanfolyamok előre meghirdetett tematikáját módosítsa. A tematika módosítása az oktató privilégiuma, de lehetőség szerint minden megjelölt téma oktatásra kerül, az viszont előfordulhat, hogy egy másik oktatási alkalommal (tanfolyam esetén).
A 20 dkg kristálycukrot egy lapos felületre szórjuk. A bazsalikomleveleket a tojás fehérjébe mártjuk, alaposan vonja be mindenhol, majd a kristálycukorba nyomkodjuk mindkét oldalát. A cukrozott bazsalikomleveleket hagyjuk megszikkadni, majd a felszeletelt naranccsal együtt ezzel díszítjük a tortánkat.
Tanulmányai (válogatás) [ szerkesztés] Pedagógiai Ki Kicsoda. szerk. Báthory Zoltánnal. Budapest: Keraban Kiadó, 1997 A pedagógia integritása és az interdiszciplinaritás. Új Pedagógiai Szemle 1998/4. pp. 106–114. Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk. ) Didaktika: elméleti alapok a tanítás tanulásához. Budapest: Tankönyvkiadó, 1998. pp. 271–322. A gyakorlati képzés és a tanári képesítés egységes követelményei. In: Buda András (szerk. ) Pedagógia és hermeneutika. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó, 2001. pp. 93–107. A pedagógusképzés modelljei az Európai Közösség országaiban. In: Bábosik István, Kárpáti Andrea (szerk. ) Összehasonlító pedagógia: A nevelés és oktatás nemzetközi perspektívái. Budapest: BIP Kiadó, 2002. pp. 87–106. ISBN 963-86244-2-6 A tanári tevékenység és a pedagógusképzés új útjai. Budapest: Gondolat Kiadó, 2006 Az Országos Képesítési Keretrendszer (OKKR) megalkotásának koncepciója: javaslat. In: Iskolakultúra, 2010/5-6. sz.
Falus Iván ( Budapest, 1943. november 29. –) magyar pedagógus, a neveléstudományok MTA doktora (2008), egyetemi tanár. Kutatási területe Didaktika, a pedagógiai kutatás módszerei, tanárképzés. Az eredményes pedagógustevékenység összetevőinek feltárása. Az eredményesnek mutatkozó pedagógusi felkészültség kialakításának és értékelésének módszerei. [1] Életpályája Felsőfokú tanulmányokat az Eötvös Loránd Tudományegyetemen folytatott, pedagógia-orosz szakon végzett 1968-ban. Az egyetem elvégzése után bekerült az ELTE Pedagógiai Tanszékére gyakornoknak, majd kinevezték tanársegédnek (1968-1973). 1967-68-ban részképzésben részesült a Moszkvai Állami Egyetemen. 1973-1976 közt az Országos Oktatástechnikai Központban osztályvezetői, majd főosztályvezetői beosztásban (1973-1976) dolgozott. 1976-tól újból az ELTE Pedagógiai Tanszékén oktatott. 1987-ben a neveléstudományok kandidátusa, 2005-ben habilitált, 2008-ban a neveléstudományok MTA doktora. Oktatói, tudományos munkájával összefüggésben docensi (ELTE, 1987), majd egyetemi tanári (Pannon Egyetem, 2007) kinevezést kapott.
Tanulmányai (válogatás) Pedagógiai Ki Kicsoda. szerk. Báthory Zoltánnal. Budapest: Keraban Kiadó, 1997 A pedagógia integritása és az interdiszciplinaritás. Új Pedagógiai Szemle 1998/4. pp. 106–114. Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk. ) Didaktika: elméleti alapok a tanítás tanulásához. Budapest: Tankönyvkiadó, 1998. pp. 271–322. A gyakorlati képzés és a tanári képesítés egységes követelményei. In: Buda András (szerk. ) Pedagógia és hermeneutika. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó, 2001. pp. 93–107. A pedagógusképzés modelljei az Európai Közösség országaiban. In: Bábosik István, Kárpáti Andrea (szerk. ) Összehasonlító pedagógia: A nevelés és oktatás nemzetközi perspektívái. Budapest: BIP Kiadó, 2002. pp. 87–106. ISBN 963-86244-2-6 A tanári tevékenység és a pedagógusképzés új útjai. Budapest: Gondolat Kiadó, 2006 Az Országos Képesítési Keretrendszer (OKKR) megalkotásának koncepciója: javaslat. In: Iskolakultúra, 2010/5-6. sz.
A didaktika vagy oktatástan ( görög διδάσκειν [didáskein] = tanítani) az oktatás ill. tanítás elméleteként kialakult pedagógiai tudomány. [1] A didaktika tehát a pedagógia (neveléstan) egyik ága. A didaktikával foglalkozó szakembert oktatáselméleti szakembernek, vagy didaktikusnak nevezzük. [1] Alapfogalmak [ szerkesztés] Míg a hétköznapi nyelvben "tanítás" és "oktatás" szinonimaként fordulnak elő, a didaktikai szakirodalom megkülönbözteti a két fogalmat, bár szerzőktől függően előfordulnak eltérő értelmezések. Az itthon többek között Finánczy Ernő és Imre Sándor által képviselt elgondolás ("szűkebb értelmezés") szerint az oktatás a tanítási folyamatnak csupán része, míg Nagy Sándor, Báthory Zoltán és mások szerint az oktatás a szélesebb körű, "tágabb" fogalom, és a tanítás és tanulás egységét jelenti. [2] A tanítás-tanulás pedagógusok és növendékek olyan, pedagógus által szervezett és irányított együttes tevékenysége, amely a nevelés céljának, valamint a növendékek fejlettségi szintjének megfelelően kiválasztott, majd tananyaggá szervezett művelődési tartalom feldolgozásával fejleszti a gyermekek, fiatalok egész személyiségét.