A sárkányhajózás Magyarországon 1995-ben kezdődött, a német PG Mannheim kajak-kenu klubbal való kapcsolat révén. Ebben a csapatban mint idegenlégiós, helyet kapott néhány magyar (győri és paksi) kajakos-kenus. Az első hazai klubok az 1997. februárjában alakult Győri és Rába Sárkányhajó Klubok voltak. Ebből a két klub tagjaiból állt össze ezután az a magyar csapat, ami 1997-ben a Duisburgi II. Sárkányhajó Európa-bajnokságon szerepelt. A csapat a férfi legénység révén egy II. és egy IV. míg a vegyes egység két III. helyezést szerzett. (Ezeket a helyezéseket versenyen kívül érték el, mert még nem voltak tagjai az Európai Sárkányhajó Szövetségnek. ) A következő évben kaptak egy használt sárkányhajót Németországból, és ekkor megalakult a Magyar Sárkányhajó Szövetség, amit fel is vettek az Európai Sárkányhajó Szövetségbe (EDBF). Napjainkban a magyarországi sárkányhajózás két hazai szövetséghez is tartozik. A Magyar Sárkányhajó Szövetség (MSSZ) a Nemzetközi Sárkányhajó Szövetség (IDBF) teljes jogú tagja.
A Sárkányhajózás hazai története Jelenleg magyarországon a sárkányhajózást két szervezet is irányítja. A MSSZ (Magyar Sárkányhajó Szövetség), és a MKKSZ (Magyar Kajak Kenu Szövetség) ÉS természetesen a két szervezetnek nem a leg fényesebb a viszonya egymásal. Ezért szeretném mind két oldal véleményét bemutatni, A sárkányhajózás hazai történetéről. Magyar Sárkányhajó Szövetség Magyar Kajak Kenu Szövetség Sportág hazai története MSSZ szemszögéből A magyarok számára a sárkányhajó sport története 1995-ben kezdődött a német PG Mannheim vízisport klubbal való kapcsolat révén. A PGM Kurpfalz Dragons nevű sárkányhajó csapata a Német Sárkányhajó Szövetség tagja volt. Ebbe a csapatba Sziklenka László közvetítésével meghívást kapott, mint idegenlégiós, néhány magyar (győri és paksi) kajak-kenus. Ilyen közös csapat indult először Schwerinben a Német Sárkányhajó Bajnokságon, majd később a Nottinghamben rendezett IV. Sárkányhajó Klub Legénység Európa-bajnokságon. A Borsodi Géza, Geigl Gábor, Janszky Gábor, Löndör István, Kocsis Róbert, Milkovics László és Szabó Norbert által kiegészült mannheimi csapat a nyílt osztályban (open) 250 méteren I. helyezést, 500 méteren III.
A csapat 11 számban állt rajthoz és 7 arany, 1 ezüst és 2 bronzérmet szerzett. 15 ország indult, amiből 9 szerzett érmeket. Ennek a fantasztikus szereplésnek nagy visszhangja volt, több újság, TV, rádió is műsorára tűzte eredményességünket. Következett a 2007-es év, ahol Gerardmerben (Franciaország) rendezte meg 2. világbajnokságát az ICF. Itt klubvilágbajnokságot rendeztek, ami azt jelenti, hogy országonként több csapat is részt vehetett a Vb-n. Magyarországot három csapat – a Römi Sárkányhajó Klub, a Paks és a Merkapt Maraton SE – képviselte, mivel a válogatókon ők vívták ki a szereplés jogát. Mivel ebben az időpontban volt itthon a kajak-kenu válogatóverseny, ezért nem számíthattunk a profikra, úgyhogy két hatodik hely mellett a Römi Sárkányhajó Klub egy arany és két ezüsttel zárta ezt a világbajnokságot. Ebben az évben már rendezett az MKKSZ hivatalos sárkányhajó országos bajnokságot, amit a Römi Sárkányhajó Klub nyert meg. 2008-ban Poznanban (Lengyelország) rendezik meg a hivatalos világbajnokságot, amire gőzerővel készülünk, hiszen aki itt jól szerepel, az kvalifikálja magát a 2009-es taiwani világjátékokra, ahol szeretnénk öregbíteni a magyar sárkányhajó sport hírnevét.
A Magyar Kajak-Kenu Szövetség és a Magyar Sárkányhajó Szövetség a szakág jogi besorolásán vitatkozik, egyelőre előbbi szervezet örülhet. A Pesti Központi Kerületi Bíróság első fokon elutasította a Magyar Sárkányhajó Szövetség Magyar Kajak-Kenu Szövetség elleni keresetét, amelyben előbbi szervezet arra kérte a bíróságot, hogy állapítsa meg: a Magyar Kajak-Kenu Szövetség nem jogosult országos sportági szakszövetségként sárkányhajó szakágat működtetni. Az ítélet nem jogerős. Schmidt Gábor, az MKKSZ főtitkára a bíróság ítélete után megjegyezte: "A sárkányhajó a Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség (ICF) hivatalos szakága, amit a Nemzetközi Olimpiai Bizottság és a SportAccord is elismer. Az ICF sárkányhajó szakágának magyarországi képviseletét az MKKSZ alapszabályában rögzített módon gyakorolja. Az MKKSZ a sárkányhajó szakágban minden évben bajnokságot rendez, ebben a szezonban pedig már másodszor szervezte meg a sárkányhajó roadshow-t, amelynek szabadidős futamain az ország több településén sok ezren vettek részt.
Az IDBF által elismert szervezet. Elsősorban sárkányhajózással foglalkozó egyesületek a tagjai. Amikor a Nemzetközi Kajak-kenu Szövetség (ICF) 2000-ben szakágként elismerte a sárkányhajósportot, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség (az ICF szakágainak hazai képviselőjeként) is megalakította a saját sárkányhajó szakágát. A sportág népszerűségét mutatja, hogy a száznál is több kajak-kenu egyesület túlnyomó többsége rendelkezik már sárkányhajóval. Magyarország hagyományosan erős nemzet az evezőssportokban. Így nem meglepő, hogy a két szövetség sportolói tucatszám szerzik az érmeket a különböző nemzetközi bajnokságokon. Kinek ajánlott? Mindenkinek, aki tud úszni, szereti a vizet és a természetet. És aki szeret csapatban szerepelni. Milyen képességeket fejleszt? Állóképességet; mozgáskoordinációt; ritmusérzéket. Előnyök és hátrányok Kortól, nemtől és előképzettségtől függetlenül bárki elkezdheti, gyorsan tanulható, és gyorsan lehet versenyélményhez jutni. Remek szabadidősport is. Előnye, hogy szabadban, vízen és jó levegőn lehet űzni, és ez egyben a hátránya is, mert a rossz idő beálltával jönnek a monotonabb szárazedzések.
Alapvető nézetük az, hogy a vízi társadalmaknak békében, egymást segítve kell "használniuk" a vízeket, a víz mindenkié és saját hasznára azt senki ki nem sajátíthatja. A Szövetség alapítói: Barna Bence Hoffmann Mónika (ügyvivõ elnök Dél) Horváth Csaba Huszár Sándor Klemencz Henrik (ügyvivõ elnök Nyugat) Kovács Tamás Parti Zoltán (ügyvivõ elnök Észak) Pándi László (ügyvivõ elnök Kelet) Bajai Sárkányhajó Klub Kecskeméti Vízisport Klub Kiskunlacházi Diáksport Egyesület Vadkacsa Leányfalui Gyermek Víziflotta Egyesület további információk: e-mail:
A teremgarázsból való közlekedés lifttel is megoldott. A társasházon belül olyan előnyösen helyezkedik el a lakás, hogy a bejárati ajtó előtt nincs átjáró forgalom. A lakás tehermentes, ára minimálisan alkuképes. Tulajdonságok Ár 48. 900.
A kormánytól a tévé azt a választ kapta érdeklődésére, hogy "a polgármesterek feladata, hogy a helyi igények figyelembevételével hozzanak intézkedéseket. "
Az elképzelés viszont felvet egy problémát: mi lesz így a belvárosi üzletekkel? Hiszen ha nem vihetem be az autómat a belvárosba, de az Árkádnál továbbra is ingyen parkolhatok, akkor még többen fognak úgy dönteni, hogy akkor majd hazafelé mindent elintéznek a bevásárlóközpontban kényelmesen, egy helyen. Magyarán szólva az intézkedés első ránézésre tovább gyengíti a belvárost, és tovább erősíti a bevásárlóközpontot. A parkolás korlátozása valójában lehetőség És ez így is lesz, amennyiben Dézsi polgármester intézkedése ennyiben marad. Index - Belföld - Rendkívüli parkolási rend Győr belvárosában. Egyszerűen csak a parkolás korlátozásával szinte borítékolhatóan gyengülni fog a belváros. (És akkor még nem számoltunk a kulturális negyed Árkád melletti felépítésével és a színház esetleges lebontásával – ezek is mind hasonló irányban hatnak. ) Ha azonban a város lehetőségként, egy intézkedéssorozat első lépéseként tekint erre a döntésre, akkor nagyon izgalmas dolgokat lehet kihozni a belváros autósforgalmának csökkentéséből. Ezt a témát érintettük már a dugók és a Jedlik utca kapcsán is, de a parkolás átalakítása lehetőséget adna a gyalogos- és kerékpárosbarát belváros, a még inkább Sétáló Győr kialakításhoz, amivel a belváros újra felvirágozhatna: szó szerint és képletesen is.