A nemzeti konzultáció eredményei A most lezárult nemzeti konzultáció eredményeiről beszámoltak, Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára bejelentette, hogy 1 millió 423 ezren töltötték ki és küldték vissza a konzultációs íveket. Bejelentette, hogy mától kérdéskörönként tájékoztatják majd a közvéleményt, de néhány eredményt már elmondott. Nemzeti konzultáció: ismertették az eredményeket | 24.hu. Konkrét kormánydöntésről nem esett szó. 94%-os egyetértés van abban, hogy a minimálbért a lehető leggyorsabban kell emelni, a kérdésben 200 ezres minimálbért jeleztek 95%-os az egyetértés abban a kérdésben, hogy ha a gazdasági növekedés ezt lehetővé teszi, akkor kapják vissza az szja-t a gyermeket nevelők az átlagbér adószintjéig 98%-os egyetértés van abban, hogy a családtámogatások és az alacsony adók alkotmányos védelmet kapjanak az emberek 91% támogatja a hitelmoratórium meghosszabbítását (közel 1, 3 millió embert jelent) Novák Katalin SZJA nemzeti konzultáció hitelmoratórium minimálbér
Több mint 1, 4 millióan töltötték ki a nemzeti konzultációs kérdőívet, közölte a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára kedden, a közösségi élet újraindításáért felelős operatív törzs ülése után tartott budapesti sajtótájékoztatón. Dömötör Csaba elmondta: a legutóbbi tájékoztatást a feladási határidőt követően adták. Nagyon sokan az utolsó napokban adták fel a konzultációs ívet, így azóta további ívek is beérkeztek. Ez azt jelenti, hogy a résztvevők száma tovább emelkedett, 1 millió 423 ezren töltötték ki a kérdőívet. 83 százalékuk a postai visszaküldést választotta, 17 százalékuk az internetes kitöltést. Nemzeti konzultáció eredménye. A minimálbér 200 ezer forintra emelésével a kitöltők 94 százaléka, a gyermeket nevelő szülők szja-visszatérítésével a válaszadók 95 százaléka ért egyet, a családtámogatások és a munkát terhelő adók alkotmányos védelmében 98 százalékos az egyetértés, a hitelmoratórium meghosszabbítását pedig a résztvevők 91 százaléka támogatja, ismertette a megélhetést és a gazdasági ügyeket érintő kérdések eredményeit az államtitkár.
1 575 492 válaszadó értett egyet azzal, hogy a járványügyi készültséget mindaddig fenn kell tartani az egészségügyben, amíg fennáll a járvány visszatérésének kockázata. 1 616 630 válaszadó szerint szükség van arra, hogy tovább erősítsük az idősotthonok járványügyi védelmét. 1 649 398-an egyetértettek azzal, hogy törekedni kell arra, hogy a védekezéshez szükséges felszereléseket Magyarországon lehessen előállítani, így csökkentve a kiszolgáltatottságunkat. 1 576 166-an egyetértettek azzal, hogy a járvány idején az iskolás gyermeket nevelő családok és a tanárok számára legyen ingyenes az internet. 1 598 311 válaszadó szerint szükség van állandó magyarországi járványügyi figyelő szolgálatra. 1 613 174 válaszadó szerint a járvány elleni védekezés idején a bankok és a multinacionális vállalatok is járuljanak hozzá a védekezés költségeihez. Nemzeti konzultáció: megvannak az eredmények | HIROS.HU. 1 634 317-en gondolták úgy, hogy ösztönözni kell a hazai termékek, hazai szolgáltatások vásárlását, és népszerűsíteni kell a hazai turizmust. 1 621 477-en válaszoltak igennel arra a kérdésre, hogy a kormánynak a járvány elmúltával is fenn kell-e tartania a munkahelyvédő és - teremtő programokat.
Az első kérdés rendhagyó volt abból a szempontból, hogy több válaszlehetőség közül is lehetett választani a korlátozó intézkedésekkel kapcsolatban. Az eredmények azt mutatják, hogy a magyarok a legnagyobb arányban a maszkviselést támogatják, ezt 83 százalék jelölte meg. Ezt követi a rendezvények korlátozása (79 százalék) és az országhatárok lezárása (szintén 79 százalék). A távolságtartás elrendelését 78 százalék, a védekezéshez szükséges eszközök kiviteli korlátázását 64 százalék, az időseknek fenntartott védett idősávot pedig 62 százalék támogatja. Itt a nemzeti konzultáció teljes végeredménye | EgerHírek. Az ingyenes parkolást és az oktatási intézmények bezárását egyaránt 61 százalék támogatja. Végül a kijárási korlátozásnak 59 százalék a támogatottsága. A járvány elleni védekezés során minden esetben szakmai döntések születnek. Ezek az eredmények azonban nagyon jó támpontot adnak ahhoz, hogy a magyarok mely intézkedéseket támogatják a leginkább. Ez a szakemberek számára is jelentős segítséget jelent akkor, amikor megteszik javaslataikat. A konzultáció mindezeken túl egyértelmű egyetértési pontokat hozott létre számos kiemelt kérdésben.
Karácsony Gergely főpolgármester szerint nem helyes például, hogy a családtámogatások adótámogatásokkal érkeznek, egyes baloldali pártok pedig magasabb adókulcsot vezetnének be – közölte. Kiemelte: a kormány mintegy 30 százalékról körülbelül a felére csökkentette a munkát terhelő adók arányát, amely hozzájárult ahhoz, hogy a harmadára csökkent a munkanélküliség. Továbbá az ország úgy jött ki a gazdasági problémákból, hogy nem voltak megszorítások – tette hozzá. Az államtitkár a norvég alap folyósításával kapcsolatos kérdésre azt válaszolta: az az összeg jár Magyarországnak. Vitákra lehet számítani, és nem ez lesz az egyetlen vita a következő hónapokban, mert a választások közeledtével ezek, "a részben ideológiai jellegű viták" megsokasodnak – mondta Dömötör Csaba. Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről!
További kedvezményes szabály, ha a hivatásos állomány tagja a hivatásos állományba való visszavételre előírtaknak megfelelő visszavételét követően legalább 365 nap tényleges szolgálati időt szerez, a szolgálati viszonyának megszűntetésekor kiszámított szolgálati nyugdíj helyett – amennyiben az számára kedvezőbb – választhatja a korábbi vagy rögzített nyugdíjának az évenkénti emelésekkel növelt összegét. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben az, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt elérte és eddig az időpontig legalább 20 év szolgálati időt szerzett, kérheti nyugdíja összegének folyósítás nélküli megállapítását ( rögzített nyugdíj). Amennyiben a nyugdíjra jogosító korhatáron túl tovább dolgozik úgy, hogy legalább 365 naptári nap szolgálati időt szerez és ez idő alatt nem kéri a nyugdíja folyósítását, a tényleges nyugdíjba menetel idején – amennyiben számára kedvezőbb –választhatja az évenkénti emelésekkel növelt rögzített nyugdíjat a tényleges nyugdíjba vonuláskor kiszámított összeg helyett.
Ráadásul elég kisebb összegeket félretenni havonta, mert 30-40 év alatt a kamatok is szépen gyarapítják a megtakarítást.
Mivel a nyugdíjba vonulás egyik kötelező előfeltétele a biztosítási jogviszony hiánya, azaz a keresőtevékenység befejezése a nyugdíj megállapítás időpontjára nem meglepő az az olvasói igény, hogy ezzel a kérdéssel egy kicsit bővebben foglalkozzunk a lehető legjobb felkészülés, előkészület érdekében – írja a. A kérdés aktualitását a közalkalmazotti jogviszonyból nyugdíjba vonulók sajátos helyzete adja, amely a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban Kjt. ) kapcsolódó rendelkezései folytán egy az általánostól eltérő időpontot is tartalmaz. Öregségi nyugdíjra jogosultság Nyugdíjbavonulás 2015-ben 2010. óta a nyugdíjkorhatár fokozatos emelkedésével találkozunk. Öregségi nyugdíjkorhatár aki 1952-ben született, a 62. Nyugdíjba vonuláskor járó juttatások adója. életév betöltését követő 183. nap, aki 1953-ban született, a betöltött 63. életév, aki 1954-ben született, a 63. nap, aki 1955-ben született, a betöltött 64. életév, aki 1956-ban született, a 64. nap, aki 1957-ben vagy azt követően született, annak a betöltött 65. életév.
A kezdő időpont Nagyon lényeges dolog, hogy a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetése esetében a felmentés közlésének, illetve legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján kívánja meg a Kjt. a nyugdíjasnak minősülést, azaz a nyugdíjkorhatár betöltését. Mikortól lehet nyugdíjas a közalkalmazott?. Így ebben az esetben bár a nyugdíjjogosultság már bekövetezett, megtörtént a nyugdíjkorhatár betöltése, és a szükséges szolgálati idő is megszerzésre került, a nyugdíj megállapítás mégis halasztódik egy kicsit, mert harmadik feltétel, a biztosítási jogviszony megszüntetése csak a felmentési idő leteltekor következik be. A felmentési idő pedig általában a maximális hosszúságú ezekben az esetekben, azaz nyolc hónap. Ha a nyugdíjba vonulás bármilyen oknál fogva ennél az időpontnál sürgősebb, közös megegyezés, végső soron a közalkalmazott lemondása jöhet számításba, ez utóbbi esetben azonban a két hónapos lemondási idővel számolnunk kell. Forrás: