2022. április 3., vasárnap 10:18:00 / Agrárminisztérium ▪ Sajtóközlemény A kiállítás fotóinak köszönhetően nemzeti parkjaink páratlan szépsége, változatossága, élőviláguk látványos pillanatai tárulnak a nagyközönség elé. Az elmúlt 10 évben a nemzeti parkok gyakorlati természetvédelmi tevékenysége új dimenzióba lépett, országszerte több száz helyszínt érintve 320 ezer hektáron értünk el javulást a környezet állapotában - jelentette ki Balczó Bertalan természetvédelemért felelős helyettes államtitkár a Varázslatos Magyarország fotópályázat díjátadóján, Budapesten. Balczó Bertalan természetvédelemért felelős helyettes államtitkár a Varázslatos Magyarország fotópályázat díjátadóján, Budapesten — fotó: Agrárminisztérium Az Agrárminisztérium büszke a közös munkára A Varázslatos Magyarország fotópályázat díjátadója mára a pályázatban résztvevők mellett a hazai nemzeti park igazgatóságok és az Agrárminisztérium számára is az év kiemelt eseményévé, fontos ünnepé vált. A díjátadó és a kiállítás nemzeti parkjaink páratlan szépségét, változatosságát, élőviláguk látványos pillanatait tárja elénk, mindazt, amelynek megőrzésére a 10 nemzeti park igazgatóságot létrehozták – fogalmazott Balczó Bertalan természetvédelemért felelős helyettes államtitkár.
A Fertő-tó és környéke számtalan vízimadárnak, hüllőnek és kétéltűnek, valamit érdekes növény fajoknak ad otthont. Az osztrák határ közelében pedig a Csapody István Természetiskola és Látogatóközpontban tanulhatunk a Nemzeti Park élővilágáról. Valamint az egyik legfontosabb munka, ami jelenleg zajlik a területen, az a szikes-tavak élőhely-rekonstrukciója annak érdekében, hogy visszaállítsák az itteni élővilágot. Balaton-felvidéki Nemzeti Park A nyugati térség szívében elhelyezkedő Nemzeti Parkot 1997-ben alapították, és hozzá tartozik a Dél-Bakony, a Tapolcai-medence, a Balaton-felvidék, a Keszthelyi-hegység és a Kis-Balaton medencéje. Utóbbi területén már 1922-ben foglalkoztak a madarak védelmével, ez okból külön őrt állítottak ki a kócsagok figyelemmel követésére. A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban azonban nem csak a táj- és állatvédelemre fektetnek nagy hangsúlyt, hanem az oktatásra is. A zirci arborétumban megismerkedhetünk a tájegység különböző növényeivel és virágaival, Bakonybélben egy kirándulással egybekötve tájékozódhatunk az Erdők Házában, Monoszlón geológiai bemutatóhelyet találunk, Zalaszántón vizimalmot csodálhatunk meg, Kápolnapusztán pedig egy bivalyrezervátumba is ellátogathatunk.
Ennek része hazánk legnagyobb erdős ártere, a gímszarvas- és vaddisznóállományáról világszerte híres Gemenc. Fontos a madárrezervátum is, hiszen itt él a fokozottan védett rétisas, a kerecsensólyom és a fekete gólya. A meredek folyópartokat partifecskecsaládok népesítik be, az árterek a fehér gólya vadászterületei. Az 1996-ban létrejött Duna-Dráva Nemzeti Park a Dél-Dunántúlon három tájvédelmi körzetet és 22 önálló természetvédelmi területet foglal magában. Duna-Ipoly Nemzeti Park A Duna-Ipoly Nemzeti Park egyedi arculatát a változatos felszíni formáknak köszönheti, hiszen a folyóvölgyek mellett a hegyek és a síkság is bejárható. Az 1997-ben alapított, kb. 60 000 hektár területű Duna-Ipoly Nemzeti Park Budapesttől északra, a Pilis és a Börzsöny hegység mentén, a Duna és az Ipoly folyó között helyezkedik el. Az üledékes eredetű Pilis a Dunazug-hegység legkiemelkedőbb része, átlagos magassága eléri a 700 métert. A mészkőből és dolomitból felépülő hegység remek terep a barlangképződésre. Így talán érthető, hogy a nemzeti park majdnem 200 barlangjának többségére miért a Pilis-hegységben bukkanhatunk.
A tájegység jellemző állata a vöröshasú unka, a levelibéka és egy igazi ritkaság a jégkorszakból itt maradt elevenszülő gyík. A szikes tavak több fajnak, így a csörgő récének, a gulipánnak, az aranylilének és a rétisasnak is otthont adnak. Fotó © Zsák Judit Őrségi Nemzeti Park A 2002-ben létesített Őrségi Nemzeti Park az Őrségen túl magában foglalja a a Vendvidéket és a Rába szabályozatlan völgyét. A változatos domborzati terep négy jól elkülöníthető részre osztható. A rétek, erdők, lápok és vízpartok élővilága más és más. A Vendvidék rétjei május környékén tarka virágforgataggal fogadják az idelátogatókat, a tájat a réti kakukkszegfű, a harangvirág és a boglárka teszi színpompássá. A dombok közti rétek lakója a a kockásliliom, a szibériai nőszirom, a a lápi tarkalepke, a tűzlepke és a haris. Az Őrség eredetileg erdős táj volt, még ma is Magyarország leggazdagabb erdős területe. A bükkösök, erdei-fenyvesek, jegenye-fenyves-lucosok oltalmat nyújtó árnya alatt él a madársisak, a kakasmandikó.
Szeretnéd bővíteni a tudásodat az előremutató mezőgazdasági technológiák tapasztalataival? Ha igen, Neked szól a PREGA Konferencia és Kiállítás! Találkozz személyesen azon szakemberekkel, akik a precíziós gazdálkodásban már több éves tapasztalatot szereztek! Időpont: 2022. május 11-12. Tudj meg többet az év agrárdigitalizációs eseményéről! A Varázslatos Magyarországgal való együttműködés 10 évre tekint vissza és az Agrárminisztérium büszke erre a közös munkára, hangsúlyozta köszöntőjében a helyettes államtitkár. A fotóknak köszönhetően ismét rácsodálkozhat a nagyközönség arra, hogy mi mindent rejtenek nemzeti parkjaink és ismét bebizonyosodhat, hogy a természet a maga változatosságával kifogyhatatlan tárháza a fotótémáknak. A jó állapotú ökoszisztémáknak fontos szerepe van Balczó Bertalan rámutatott, hogy a változatosság, az élővilág sokfélesége nélkülözhetetlen környezetünk stabilitásához és alkalmazkodóképességének biztosításához. Kiemelte, egyre nyilvánvalóbb, hogy a zavartalan, jó állapotú ökoszisztémák fontos szerepet játszanak a természeti katasztrófák, a járványok és betegségek elkerülésében, az éghajlat szabályozásában és a klímaváltozás káros hatásainak ellensúlyozásában.
03. 11. Utoljára módosítva: 2018. 11. | | 2011-2022 | Végh Viktor, Koczog András | Minden, ami Túrázás, Túlélés, Természet | |
Időhiányos, esetleg kezdő háziasszonyoknak (is) jó szívvel ajánlom, de váratlanul bejelentkező vendégek fogadására is remek.
sz. -ban terjedt el. " (MNL II. 1979. 393. ) A sózott háj nem (volt) alkalmas tészta készítésére (cserkeszőlői gyakorló háziasszony közlése). A mangalica zsírsertés terjedésével készülhetett a friss hájjal kenegetett, kelt vagy rétestészta alapú, lekvárral (emellett dióval, mákkal) töltött, téli sütemény. Szentesi adat szerint a paraszti, kispolgári háztartásokban: "Ha azt akarják, hogy repítős legyen a tésztája, akkor ugyanaz, mint a rétestészta. " Télen, disznóölés után disznóhájjal, helyenként ősszel libahájjal készült. (Szűcs, 1986. 63. ) A lekvár gyümölcsíz jelentésére 1795-től van írásos adat. Szlovák eredetű szóként első jelentésben pépes orvosságot jelentett, később vette fel a gyümölcsből főzött pép jelentést. 747. ). Az első világháborúig a paraszti háztartásokban általános a cukor nélküli befőzés, a szilvából való lekvárfőzés gyakorlata a legrégebbi. A nevezett sült tészta viszonylag új voltát a tájszótárban (ÚMTsz III. Szilvalekváros leveles tészta házilag. 1992. 799. ) a felsorolt lekváros sült tészták közötti hiánya is igazolja.
A részletes keresőben számos szempont alapján szűrhet, kereshet a receptek között, hogy mindenki megtalálhassa a leginkább kedvére való ételt, legyen szó ünnepről, hétköznapról, vagy bármilyen alkalomról.