Ideiglenes székhelyként elsősorban a rambouillet-i kastély merült fel, mivel kétszer olyan távolságra volt Párizstól, mint Versailles, ráadásul eleve nagyobb védelmet biztosított volna, mint a mindig nyitva álló királyi palota. Lajos azonban – a polgárháború elkerülése érdekében – nem kívánta eljátszani a szökevény király szerepét, mint ahogy a vérontástól is idegenkedett. Amikor tisztjei azt javasolták, támadjanak rá a palotát megrohamozó tömegre, csak annyit mondott: "Ugyan, önök viccelnek! Asszonyok ellen? " 1842-es illusztráció az "asszonyok menetéről" Az asszonyok azonban férfiakat megszégyenítő módon viselkedtek. A király a nyomás hatására aláírta a forradalom egyik legalapvetőbb dokumentumát, az Emberi és polgári jogok nyilatkozatá t, és megígérte, hogy két magtárnyi gabonát rendelkezésükre bocsát. December 11.: kihallgatják XVI. Lajost az ellene folyó perben (1792) - Helsinki Figyelő. De a feldühödött tömeg már nem elégedett meg ennyivel, és a királyi család fővárosba költözését kezdte követelni. Éjjel megtámadták a palotát, és a királyné, Marie Antoinette kis híján lincselés áldozata lett.
francia forradalom 2018. 01. 21. 10:26 Kétszázhuszonöt éve, 1793. január 21-én végezték ki XVI. Lajos francia királyt. A trónjától 1792-ben megfosztott "Capet Lajost" hazaárulás vádjával állították a Nemzeti Konvent elé, amely egyhangúlag bűnösnek találta, de csak egy szavazattöbbséggel döntött azonnali lefejezése mellett. Franciaország a 18. Xvi lajos kivégzése. század végére súlyos gazdasági-társadalmi válságba került. A folyamatos háborúskodás, a fényűző királyi udvar hatalmas összegeket emésztett fel, a pénzügyi reformok sikertelenek voltak, növekedett a szegénység. Az ancien régime, az abszolút monarchia válságát mélyítette a felvilágosodás eszméinek terjedése, a politikai jogaitól megfosztott polgárság és az éhező parasztság elégedetlensége – derül ki az MTVA Sajtóadatbankjának anyagából. Az 1774-ben trónra lépett XVI. Lajos jó szándékú és becsületes, de az uralkodásra alkalmatlan ember volt. A közelgő összeomlás megakadályozása érdekében 1789 májusában, 175 év után kénytelen volt újra összehívni a rendi gyűlést.
Lajos eltitkolt lánya képek forrása: Wikipedia
Lemondott XVI. Lajos, a franciák ezáltal megszüntették a monarchiát 2020. 09. 27. 15:30 Miután 1792. szeptember 21-én lemondott trónjáról XVI. Lajos francia király, a Konvent megszüntette a monarchiát és kikiáltotta a Francia Köztársaságot, ezzel új helyzetet teremtett az európai politikai életben. Később ezt az eseményt tartották a polgárság, majd a munkásság öntudatának felismeréséhez vezető út kezdetének. A francia forradalom kitörésének napját a történészek 1789. július 14-re teszik, amikor is a feldühödött párizsiak elfoglalták a Bastille-t, a királyi uralom jelképét. Ez a nap az újkori történelem kezdőpontjának számít, eseményei pedig két és fél évtizednyi háborút okoztak, a résztvevők elméleti alapnak pedig a felvilágosodás eszméit tekintették, amelynek jelszava a "Szabadság, egyenlőség, testvériség" (Liberté, Égalité, Fraternité), és máig ott olvashatók a francia középületeken. Így néz ki a halál tökéletes eszköze | 24.hu. Az elvek a gyakorlatban azonban már a forradalom ideje alatt sem valósultak meg. Ez a francia forradalom idején a monarchia utáni, alkotmányozó és törvényhozó nemzetgyűlés neve volt.
Isaac Cruikshank angol karikaturista szintén nem finomkodik: az ő művén egyenesen maga Lajos Fülöp, Orléans hercege tapos XVI. Lajos nyakán, és lóbálja fölötte a bárdot, miközben Mária Antónia királyné kegyelemért könyörög. Ugyan az ábrázolás történelmileg nem egészen hiteles, a szimbolikája halálpontos: ugyanis Lajos Fülöp (közkeletű becenevén: Egyenlőség Fülöp) sokáig a francia forradalom nagy támogatója volt, XVI. Senki nem látogatja Magyarország egyik legveszélyesebb bűnözőjének nyughelyét - Blikk. Lajos perében pedig a király kivégzésére szavazott. Ironikus, hogy kevesebb mint egy év múlva őt is lefejezték a jakobinusok.
Az orosz és magyar állambiztonságnak viszont éppen az 1956-os forradalom bukása után lett fontos, hogy Nagy Imre személyét befeketítsék nyugaton. A kivégzés 1918. július 16-áról 17-ére virradó éjjel történt. Minden viszolyogtató részlet bemutatásától most tekintünk el, de néhányat mégis kénytelenek vagyunk felidézni. A cári családot azzal verték fel álmukból, hogy biztonságosabb helyre viszik őket, majd lekísérték mindegyiküket a ház pincéjébe, és közvetlen közelről lőni kezdtek rájuk. A cár és felesége, Alekszandra Fjodorovna hamar meghalt a főleg rájuk záporozó lövésektől. A lányok sokkal többet szenvedtek, mert a ruhájuk alatt rejtegetett drágakövek felfogták a lövedékeket. A gyilkosok ezek után szuronnyal próbálkoztak, de azzal sem ment. Végül főbe lőtték a még lélegző lányokat. A holttestek eltávolítása többnapos kálvária volt, aminek taglalásától megkíméljük az olvasót. A vörösök eleinte igyekeztek úgy beállítani a dolgot, mintha szükséghelyzet lett volna, hiszen már a közelben voltak a fehérek, és valóban hetek múlva el is foglalták a várost.
Ezenkívül a termék árán felül a leglényegesebb tulajdonságok is pontos feltüntetésre kerülnek.