Novák Katalin, a köztársaságielnök-választáson a parlamentben 2022. március 10-én (Fotó: MTI/Máthé Zoltán) Titkos szavazáson már az első körben kétharmados többséggel választották meg a parlamenti képviselők csütörtökön délelőtt Novák Katalint Magyarország új köztársasági elnökének. A Fidesz és a KDNP jelöltje 137 voksot kapott, míg ellenfele, az ellenzék által indított Róna Péter 51 szavazatot szerzett. Öt darab érvénytelen szavazólap volt. Novák Katalin 2022. május 10-én foglalja el hivatalát. Az eredményhirdetésen az együttműködő ellenzéki pártok politikusai nem vettek részt. A bejelentést követően a parlamenti ülésterembe bevonultatták a történelmi zászlókat, majd a képviselők elénekelték a Himnuszt. Novák Katalin nem sokkal déli 12 óra előtt letette az esküt. Ezután a megválasztott köztársasági elnök az ülésteremben fogadta a gratulációkat, először Áder János lépett oda hozzá, majd Kövér László házelnök, Orbán Viktor miniszterelnök, utánuk pedig a kormány miniszterei. Latorcai János végül eredményes munkát, Isten áldását és sok sikert kívánt a megválasztott államfőnek, majd a képviselők felállva elénekelték a Szózatot.
Ezek az emberek ilyenkor a saját feladataikat is háttérbe szorítják azért, hogy ott legyenek, ahol a legnagyobb szükség van rájuk - mondta Novák Katalin. Elmondta, menekültekkel is találkozott, ők egy kilátástalan helyzetből a bizonytalanba érkeztek, egyik napról a másikra élnek, nem tudják, hova tartanak, vagy vissza fognak-e valaha térni a szülőföldjükre. A legtöbben, ha tehetik, vissza akarnak menni, és nekünk is az az érdekünk, hogy legyen magyar szó Kárpátalján, tíz, húsz, harminc, száz és ötszáz év múlva is, legyen majd magyar élet Kárpátalján - hangsúlyozta a megválasztott államfő. Novák Katalin megválasztott köztársasági elnök nyilatkozik a sajtónak a magyar-ukrán határ menti településeken tett négynapos látogatásának tapasztalatairól Beregdarócon 2022. március 24-én Forrás: MTI/Balázs Attila Megismételte, azok, akik maradni szeretnének Magyarországon, maradhatnak, ameddig szeretnének, ehhez pedig minden segítséget és támogatást meg fognak kapni. Novák Katalin köszönetet mondott minden magyar ember nevében a segítséget nyújtóknak, kiemelve, a felajánlásoknak köszönhetően már több mint 750 millió forint pénzadomány gyűlt össze, emellett továbbra is rengeteg tárgyi adomány, ruha és tartós élelmiszer érkezik a raktárakba.
Az Országgyűlés a rendszerváltás óta nyolcadik alkalommal választott köztársasági elnököt. Az alaptörvény szerint a köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét, őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, ő a Magyar Honvédség főparancsnoka. Az államfőt az Országgyűlés öt évre választja, és legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani.
Azt is megjegyezte, sokan vannak, akik az ország legtávolabbi pontjáról jönnek és a szabadidejükkel segítenek a rászorultakon. A menekültektől pedig azt a visszajelzést kaptam, hogy Magyarország legszebb arcát látják, köszönetet mondanak minden magyar embernek, akiktől olyan segítséget kaptak, amire nem is mertek számítani" - fogalmazott, hozzátéve, a menekülők biztatásra, jó szóra találtak és mindenütt szeretettel fogadják őket. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, most különösen nehéz időszakot él át a kárpátaljai magyarság, nagyon sokan hagyták el az otthonukat, és sajnos magyar óvodák és iskolák is bezárásra kényszerültek. Mindannyiunk érdeke, hogy a magyar nyelvű oktatás tovább folytatódhasson Kárpátalján - hangoztatta a megválasztott köztársasági elnök, kiemelve, sokat kell majd tenni azért, hogy hosszú távon is fennmaradjon a magyar élet Kárpátalján és az ott maradók át tudják vészelni ezt az időszakot. Az egyházak és a helyi gyülekezetek szerepvállalását érintő kérdésre arra emlékeztetett, a háború első napjaiban a helyi vallási közösségek és a településvezetők szervezték a segítő munkát.
A keresztény feminizmus szószólója lett. (Borítókép forrása: Máthé Zoltán / MTI)
Az akkoriban elterjedt gőzvontatású gyorsvonatok ezt a távot csaknem másfél óra alatt tették meg. Az Ezüst Nyíl egy négytengelyes motorkocsi, a kocsiszekrény aerodinamikus formatervezéssel készült, az acélvázra villamos hegesztéssel kerültek a kocsiszekrény alumíniumrészei. A motorkocsit két 168 kilowatt teljesítményű, nyolchengeres ČKD-motorral szerelték a gyártáskor. A motorok az alvázban találhatók, egyenként hajtják meg a tengelyeket egy hatfokozatú Praga-Wilson márkájú bolygóműves váltó segítségével. A motorkocsi konstrukciós maximális sebessége 130 kilométer per óra is lehetett volna, de a fékrendszer elavultsága akkor nem engedte ezt, így csak 90 kilométer per órás maximális sebességgel haladhatott a jármű. Ezüst nyíl vont faire. Az M260-as tömege 38, 7 tonna, hossza 22 ezer 450 milliméter, magassága 3460 milliméter, szélessége 2985 milliméter, forgócsaptáv 15 ezer milliméter, az üzemanyagtartály űrtartalma kétszer 360 liter. A motorkocsi befogadóképessége 64 ülőhely plusz 12 állóhely. A vonatból csupán egyetlen példány készült.
Az Ezüst Nyíl, Kádár János egykori vonata Fotó: Szabó Gábor - We Love Budapest Azt érdemes tisztázni, hogy abban semmi különös és különleges nem volt, hogy Kádár Jánosnak saját vonata volt. Szinte minden országnak és országvezetőnek volt akkoriban. Persze volt olyan politikus, akivel kicsit elszaladt a ló a vonata tekintetében is – például az NDK-s Erich Honeckerrel vagy a román Nicolae Ceaușescuval –, Kádár azonban nem tartozott közéjük, a puritánsága nem városi legenda volt, hanem valóság. Arra persze odafigyeltek nálunk is, hogy mindenből a legszebb, a legjobb és a legfejlettebb kerüljön a vonatra, így például volt rajta klímaberendezés meg fűthető szélvédők is, de a luxus kimaradt. Kádár vonat - Ezüst nyíl 2. rész | Oktató videók. Inkább azt mondhatjuk rá, hogy visszafogott elegancia jellemezte. A vonatot a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban készítették, a gépészeti részeit pedig a Ganz-MÁVAG szerelte fel. Fotó: Szabó Gábor - We Love Budapest A 76 méter hosszú és az akkori viszonyok között kimondottan gyorsnak számító Kádár-vonat három részből állt: két motorkocsi között volt a szalonkocsi, ahol Kádár és vendégei utaztak.
A Déli Vasút balatoni szakaszán azonban az átadás után hamarosan gondot jelentett a hullámverés és a téli jégtorlás, amely nemcsak tetemes károkat okozott, hanem a vasúti pálya fennmaradását is veszélyeztette. Heves vitákat követően a probléma kezelésére eleink azt a megoldást választották, hogy három lábbal (0, 92 m) csökkentik a Balaton vízszintjét. A Sió csatornát néhány éves munkával összekötötték a Dunával, s immár a Balaton a célnak megfelelően lecsapolhatóvá vált. A vasúttársaság nagy hangsúlyt fektetett a reklámra, 1882-től pedig a mai wellness előfutáraként "kéjmenetek" néven reklámozta – a mára kialakult pejoratív jelentéstartalom nélkül – az üdülési lehetőséget a Császári és Királyi Szabad Déli Vaspálya Társaság balatoni menetrendje. Stratégiai pont A Déli Vasút hálózatát többször felszabdalták és különböző országokhoz csatolták a 19. Puritán volt Kádár különvonata » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. századi olasz–osztrák háborúk és a 20. századi első világháború. Trianon után az 1923-as római egyezmény lehetővé tette, hogy a különböző államok a területükre került pályákat saját kezelésbe vegyék, s a vasútvonal Duna–Száva–Adria Vasúttársaság néven működött tovább.
– Meglehetősen, hiszen ekkor már a polgári repülés korszakában voltunk. Magyarország vezetője, Kádár azonban még mindig vonattal utazott külföldre. Kádáron kívül a vonat híresebb utasai közé tartozott Leonyid Brezsnyev, Kim Ir Szen illetve Richard Nixon. Kádár legnyugatibb állomása azonban csak Bécs volt. Közép- és Kelet-Európában, illetve a Balkánon azonban sokfelé eljutott az Ezüstnyíllal. A szerelvény Kádár halála után tovább közlekedett. Utazott rajta többek között Antall József, Horn Gyula, de még Orbán Viktor is. – Orbán Viktor? – Igen, egyszer-egyszer. Ma a kormányzati különvonatokra nincs szükség. Személygépjárművel, repülőgéppel utaznak az államfők, kormányfők, kormánytagok. Az Ezüstnyíl a maga nemében páratlan alkotás volt (Fotó: Szennyes Krisztián, ) – Milyen állapotban vannak a 20. századi emblematikus kormányzati különvonataink? A Kádár-vonat, az Ezüst Nyíl - indavideo.hu. – Rákosi Mátyás és Kádár János szerelvényei megtekinthetők a Magyar Vasúttörténeti Parkban. A Rákosi-vonat szerelvénye viszonylag jó állapotban van.
Árpád 71. "Ezüst nyíl! " A vendégek mindig örömet okoznak. Vagy érkezéskor, vagy távozáskor. (portugál mondás) Az úgynevezett védett kormányzati vezetők utazásaira a vasút mindig nagy gondot fordított. De gondolom, hogy más közlekedési ágnál is így történt. Az utazás általában kormányzati különvonatokkal történt. Ezek a különvonatok legtöbbször a kormányfő igényei alapján készültek. Ilyen különvonat volt a közismert "Árpád" (MÁV 20-26-os), ami a GANZ-ban készült 1934-40 között. Volt egy termes motoros kocsi is kormányzati utazásokra, ez volt a LÉL (MÁV 49), ez is a GANZ-ban készült 1936-ban. Ezüst nyíl vont être. A "Hargita" eleje Szintén a GANZ-ban készült 1944-ben a "Hargita" nevű Bbmotor, amivel Rákosi Mátyás utazgatott. Nem tudom, hogy van-e valaki, aki nem hallotta a Győri Vagongyár egykori vezérigazgatójának nevét? Horvát Edének hívták. Nagyhatalmú vezető volt. Lehetett is. Körülbelül háromszázezer ember dolgozott a Vagongyárban. A népnyelv úgy hívta a Dunántúlt uraló két vezető birodalmát, hogy "Ede-lény", a Horváth Ede után, és Burger-land, a bábolnai vezér nevéből eredeztetve (aki az ötös fogatot ajándékozta Hruscsovnak).