Székelyudvarhelyi Egyetemi Központ - YouTube
A Székelyudvarhelyi Egyetemi Központ 2019. szeptember 20-án, pénteken tartotta a 2019-2020-as tanév ünnepélyes megnyitóját a Városháza Szent István-dísztermében az Edutus Egyetem, az Óbudai Egyetem és a Pannon Egyetem elsőévesei számára. Az idén tehát ismét számos hallgató tette le az esküt és kezdte el tanulmányait az intézményben, melyre felettébb büszkék vagyunk. A tanévnyitón köszöntőt, beszédet mondtak: • Dr. Ilyés Ferenc, a Székelyudvarhelyi Egyetemi Központ ügyvezető igazgatója; • Bíró Jolán önkormányzati képviselő; • Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet és a Székelyudvarhelyért Alapítvány elnöke; • Dr. Székelyudvarhely - KAVIK. habil Koltai László, az Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Karának dékánja; • Hegedűsné dr. Baranyai Nóra, a Pannon Egyetem Georgikon Karának oktatási és akkreditációs dékánhelyettese; • Dr. Kandikó József Professor és Rector Emeritus, az Edutus Főiskola határon túli képzéseinek vezetője. A hangulatgazda szerepét Szabó Attila, az intézmény kommunikációs és tanulmányi osztályvezetője töltötte be.
A házelnök szerint ez Romániának állami, Magyarországnak pedig nemzeti kötelessége, emellett a közös regionális érdek is ezt kívánja. Magyarországnak érdeke, hogy Románia is hozzáadjon Közép-Európa erejéhez, Romániának pedig érdeke, hogy ne vesztese, hanem egyik nyertese legyen Közép-Európa politikai és gazdasági megerősödésének. Oktatási Intézmények – Városháza. "Mindkét esetben az út Székelyföldön és Erdélyen keresztül vezet" - állapította meg Kövér László. A házelnök Budapest és Bukarest múltbeli hibáinak tulajdonította, hogy Székelyföld a megfelelő infrastruktúra hiánya és az örökös tőkehiány miatt a múltban Magyarországnak, jelenleg pedig Romániának az egyik legelhanyagoltabb régiója. Az Országgyűlés elnöke megkövette a székelységet azért, hogy az 1867-es osztrák-magyar kiegyezést követően az Országgyűlés a liberális gazdaságpolitika jegyében a birtokrendezési törvényekkel felszámolta az addigi székelyföldi közösségi tulajdonformát, amely a legerősebb gazdasági kapocs volt a székely ember és a szülőföldje között. Kövér László felidézte: Székelyudvarhely önkormányzata megelőzte a magyar államot, amikor három évvel a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozása előtt 1998-ban magyarországi egyetem kihelyezett tagozatát fogadta a városba, és a székelyudvarhelyi felsőoktatást fenntartotta, bővítette.
A Századok című történelmi szakfolyóirat szerkesztőbizottsági tagja volt. Társasági tagságai és elismerései [ szerkesztés] Jakó aktív szerepet vállalat a tudományos közéletben, amit számos hazai és magyarországi társasági tagsága tanúsít. Tudományos eredményei elismeréseként 1970-ben a Román Társadalomtudományi Akadémia rendes, 1988. május 9-én a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választották, s 1996-tól ugyancsak tiszteletbeli tagja volt a Román Akadémiának. 1937-től részt vett az Erdélyi Múzeum-Egyesület munkájában, amelynek 1990 körüli újjászervezésében aktívan részt vett, s 1990–1994 között az egyesület elnöke volt, 1995-ben pedig tiszteletbeli tagja lett. Szekelyudvarhely egyetemi központ felveteli. Tagja volt a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaságnak, 1986-ban a Magyar Történelmi Társulat tiszteletbeli tagjai közé választották, 1990-től pedig a Magyar Történészek Világszövetségének társelnökeként tevékenykedett. Számos díjjal és címmel ismerték el munkásságát Magyarországon és Romániában egyaránt: az MTA Kőrössy Flóra-jutalomdíja (1942), a Lotz János-emlékérem (1991), a Pro Cultura Hungarica díj (1991), a Kemény Zsigmond-díj (1995), a Kriterion-koszorú (1995), a Széchenyi-díj (1996, a romániai magyar történetírás terén végzett kiemelkedő tudományos munkásságáért, az erdélyi magyarság társadalom- és művelődéstörténetét feldolgozó tevékenységéért), az MTA Pro Scientia Hungarica (1996) és Arany János-érme (2003), valamint a Magyar Örökség díj (2005) birtokosa volt.
Lassan ébredezik a természet, megérkeznek vonuló madaraink, élettel telik meg a puszta, az erdő, a tópart. Hétről-hétre egyre több madárdalban gyönyörködhetünk a kertben, a városok utcáin vagy a kirándulásink során. Most megmutatunk néhány madárdalt, amellyel kis szerencsével bárki találkozhat akár egy márciusi erdei séta során is. Az első madár hangját nyilván nem kell bemutatni, hiszen a "nyitnikék" teljesen összeforrt a kora tavasszal. Magyar erdei madarak hd. Ahogy a hóvirág, úgy ez a madárdal is egyet jelent a tél végével. Ennek egyik oka, hogy tényleg bárhol hallhatjuk a madáretetők egyik kedvenc madarát, a széncinegét. Vonuló madaraink egyik első képviselője minden évben a seregély, amely jellegzetesen, nagy csapatokban repül, éréskor ellepi a cseresznyefákat, a szőlőket. A tavasz egyik hirnökeként már februárban dalolhatnak a haza érkező egyedek, és a sárgarigó "huncut a bíró" strófáját is szívesen kiálltja a nagyvilágba, amivel már a csodálatos májusi napokat is megeleveníti. Mezei séták során már egészen korán hallani lehet a mezei pacsirták csacsogását, amely szintén az elsők közé tartozik.
Az erdő olyan természetes vagy telepített élőhely, amelynek jellegét fák sűrű csoportja határozza meg. A lombkorona záródik és a talajszinten ennek megfelelő növények jelennek meg. Az erdőben bonyolult életközösségek (biocönózisok) alakulhatnak ki. A nemzetközi szakirodalomban az életközösségeket ökoszisztémáknak is nevezik. Magyar erdei madarak kepek. Az erdők a Föld legkomplexebb életközösségei, amelyben a függőleges tagolódás szerint egyaránt megtaláljuk a talajban élő mikroorganizmusokat, a földfelszínen élő mohákat, gombákat, cserjéket, lágy- és fás szárú növényeket. Állatvilága is többnyire gazdag. Az erdei életközösség jellegzetességeit összefoglalva a következőképpen definiálhatjuk: erdőnek nevezzük azt az életközösséget, amelyben mikroorganizmusok, növények, gombák, állatok kölcsönhatásban élnek egymással és uralkodó (domináns) növényeik a fák. Az erdőt alkotó fák szerint többféle erdőtípust különíthetünk el. A domináns fafajok típusa szerint: tűlevelű, lomblevelű, elegyes erdők. Megújulásának módja szerint: telepített, szálerdő, sarjerdő.
Ilyenkor csíráztatott gabonákkal helyettesíthetjük ezt: nagyjából fél centiméteres csíraméretben adjuk a magokat a madaraknak, de ezt megelőzően alaposan mossuk meg a csíratakarmányt! A zöldtakarmány a lágyeleséggel keverten is adható, bár a lágyeleségnek főként a fiókanevelés idején van kiemelt szerepe. A zöldeleségből és a lágyeleségből alkalmanként csak kis adagokat kapjanak az állatok, mindig annyit, amennyit rövid idő alatt elfogyasztanak! Ha sokáig áll előttük a zöldeleség – főleg fűtött körülmények között, vagy nyári melegben –, akkor az fonnyad, a lágyeleség pedig megsavanyodhat, ami emésztési problémákat okoz. Magyar erdei madarak tv. Sőt, a még tovább otthagyott lágyeleség penészedhet is, bélgyulladást okozva. A kereskedelemben por alakban gyorsan elkészíthető lágyeleségek nagy választékban kaphatók, de Tóth Sándor inkább saját maga készíti ezeket. A lágyeleség összetevőjeként tojást jellemzően nem használ, mert ha nincs eléggé megfőzve, szalmonellafertőzést is okozhat. Ha pedig túlfőzzük, akkor ugyan a fertőzés veszélye lecsökken, de a tápanyagtartalom is.
2021. március 8. 14:15 | behir 2021. január 30. Hamarosan kiderül, mennyi erdei fülesbagoly él Magyarországon A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) idén is meghirdeti az erdei fülesbaglyok telelőhelyeinek országos felmérését. A lakosság bevonásával tartott akció január 29-től február 1-ig tart. 2021. január 30. 13:34 | 2020. július 11. 7.2. Hazai erdők élővilága | A biológia alapjai tanító- és óvóképzős hallgatók számára. Mozgalmas az élet a Kis-Sárrét gémtelepein A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén, a halastavakon és a mocsarakban egyaránt, minden évben népes gémtelepek alakulnak ki. A telepeken nemcsak az egyedszám, hanem a fajok sokfélesége is jelentős természeti értéket képvisel. 2020. július 11. 07:38 | behir Összesen 9 cikk, 1 / 1 oldal