Értékelés: 7 szavazatból A fekete halál néven emlegetett járvány a XIV. században az emberiséget sújtó megdöbbentő méretű váratlan járvány volt. Három borzalmas év alatt Európa lakosságának csaknem egyharmada elpusztult. Mindenki azt hitte, hogy az események a világvége előhírnökei. A páduai krónikások számára a pestis sokkal inkább jelentette a világ végét, mint Noé és az Özönvíz. A pestis alapjaiban rázta meg a jóléthez szokott, viszonylag jól benépesült Nyugat-Európa magabiztos társadalmát a XIV. század közepén. Ez a film nyomon követi a pestis terjedését és hatásait a középkori Európára. Ez a film izgalmas bepillantás az emberiség létének egyik legkegyetlenebb és legszörnyűbb időszakába, és közben jelentős történészek segítségével olyan kérdésekkel foglalkozik, mint a gyógyászat, a vallás, a babona és a társadalom.
Az 1347 és 1351 között Európán futótűzként végigsöprő betegség minden idők legpusztítóbb járványa volt. Megölte a népesség egyharmadát, több mint 25 millió embert. Az áldozatoknak nagy fájdalmuk, lázuk volt, bőrükön gennyes foltok jelentek meg, vért hánytak, aztán általában három napon belül meghaltak. A korabeli orvosok csak így emlegették: a fekete halál. Kevés olyan esemény történt a középkori Európában, amelynek olyan súlyos következményei lettek volna, mint a fekete halálnak. Nyugat-Európa népessége egészen a XVI. századig nem érte el az 1348 előtti szintet. Egészen mostanáig általánosan elfogadott volt az a nézet, hogy fekete halál bubópestis volt, egy bolhák terjesztette betegség, mely rágcsálókról terjedt át az emberre. Két liverpooli járványkutató szerint azonban ez tévedés. Ha a járvány terjedését vizsgáljuk, igen kevéssé valószínű, hogy tényleg bubópestis volt, mondja egyikük. A bubópestis-elmélet a XIX. század végén bukkant fel, amikor egy francia bakteriológus, A. Yersin leírta a bubópestis komplex biológiáját, megjegyezve, hogy alaptünetei megegyeznek a fekete haláléval.
A fekete halál - A legveszélyesebb pestisjárvány - YouTube
[13] A 18. századot megelőzően angolul az eseményt "pestis" -nek vagy "nagy pestis" -nek, "pestisnek" vagy "nagy halálnak" nevezték. [13] [14] [15] követően a járvány "a Fürste moreyn " (első marhavész) vagy "első döghalál" alkalmazták, hogy megkülönböztessük a 14. század közepén a jelenséget más fertőző betegségek és járványok pestis. [13] A 1347-járvány pestis nem hivatkozott kifejezetten a "fekete" a 14. vagy a 15. [ ellentmondásos] évszázadok bármely európai nyelven, de a "fekete halál" volt időnként alkalmazták halálos betegség előre. [13] A "fekete halál" -t csak az 1750 -es években használták angolul a pestisjárvány leírására; a kifejezést először 1755 -ben tanúsítják, ahol dánul fordították: den sorte død, lit. 'a fekete halál'. [13] [16] Ezt a kifejezést, mint a járvány megfelelő nevét, a svéd és a dán krónikások népszerűsítették a 15. században és a 16. század elején, majd a 16. és a 17. században más nyelvekre is átvitték, mint kalikát: izlandi: svarti dauði, németül: der schwarze Tod, és franciául: la mort noire.
A fekete halál 1666-ig tartott ki Európában. Háromszáz év alatt Franciaország valamelyik részén szinte minden évben megjelent. Terjesztői nem lehettek patkányok, mert a baktérium őket is megöli. Amikor pl. Indiát a XIX. században elérte a bubópestis, az érintett városok népességének csupán 2 százaléka halt meg, míg a fekete halál Európában sokkal nagyobb tömegeket pusztított el. Ellentétben a bubópestissel, a fekete halál közvetlenül egyik személyről a másikra terjedt. XIV. századi feljegyzések alapján úgy becsülik, hogy egy adott városban a fekete halál 8-9 hónapig pusztított. Ha a fekete halál nem bubópestis volt, akkor micsoda? Feltehetően vírus okozta betegség. Erre utal néhány bizonyíték bizonyos fehérvérsejtek felszínén levő mutáns fehérjékből. A CCR5 fehérje normálisan receptorként viselkedik az immunjelző molekulák, a chemokinek számára, melyek a gyulladásokat kontrollálják. Amerikai kutatók 1998-ban megvizsgálták a CCR5 egy mutáns formáját, mely bizonyos védelmet nyújt a HIV-vírussal szemben.
A Yersinia pestis egyik válfaja, amely a feltételezések szerint a 14. századi humán katasztrófát okozhatta, napjainkban nagy valószínűséggel már nem létezik. A másik hasonlóságot mutat azokkal a kórokozókkal, amelyeket a közelmúltban izoláltak Ázsiában. A vizsgálat arra is fényt derített, hogy a Yersinia pestis kétféle úton jutott be kontinensünkre. A kórokozót 1347 novemberében hurcolták be Ázsiából Marseille-be, onnan a járvány Franciaország nyugati, majd északi részén keresztül érkezett meg Angliába. Mivel a Yersinia pestis más válfaját fedezték fel a hollandiai Bergen op Zoomban, a tudósok úgy vélik, hogy a kórokozó nem Franciaország felől, hanem északról, Norvégiából érkezett a Németalföldre. "Eredményeink arról tanúskodnak, hogy a pestis legkevesebb két útvonalon érkezett kontinensünkre, majd a kórokozó mindkét válfaja a maga egyéni útját járta be" - hangsúlyozta Bramanti. Stephanie Hänsch, a vizsgálat társirányítója szerint a világjárványok (pandémiák) története sokkal bonyolultabb, mint korábban feltételezték.
A rendező munkáját dramaturgként Radnóti Zsuzsa, koreográfusként, Horváth Csaba segítette. A mű két fiúcsapat küzdelmét mutatja be egy játszóhelyért, a grundért. A Pál utcai fiúk – Mi vagyunk a grund ősbemutató A zenés játék ötlete a 2005-ös A Nagy Könyv című műsor után született, ami egy BBC-licensz alapján arra vállalkozott, hogy kiderítse, mi Magyarország kedvenc regénye. Geszti Péter ebben műsorvezető-szerkesztőként működött közre. Ő az A Pál utcai fiúk at választotta és Török Ferenc filmrendezővel dobogós kisfilmet készítettek belőle. Amikor elkezdett utánajárni, hogyan lehetne megszerezni a mű jogait, kiderült, hogy a Molnár-jogutódok kilencen vannak, és több kontinensen laknak. 2014-ben történt áttörés, amikor Lukin Ágnessel, az egyik jogörökössel tudtak már tárgyalni arról, milyen feltételek között lehetne a regényből egy zenés színpadi adaptációt készíteni. Geszti Péter megkereste Dés Lászlót, majd együtt kérték fel Marton Lászlót valamint Grecsó Krisztiánt. Az elkövetkező három évben vonták be a stábba Horváth Csabát és Radnóti Zsuzsát is.
Egy alkalommal a "Pál Utcai Fiúk" is sorra került, amely végül - egy váratlan koncertmeghívás miatt, amire már nem volt idejük új nevet kitalálni - meg is maradt. A '85-'87-es időszak igen meghatározó volt a zenekar életében. 1985-re elkészült az első, 1987-re pedig a második Demo, amit csak saját maguknak, illetve a barátaiknak vettek fel, de rövid idő alatt, agyonmásolt kazetták formájában elterjedt az egész országban, és így lassacskán a Pál Utcai Fiúk igen jelentős rajongótáborra tett szert. Egyre több meghívást kaptak az ország különböző területéről. A közönség énekelte a dalokat, a rajongók kívülről fújták a szövegeket, pedig lemezmegjelenésről ekkor még szó sem volt. Ebben az időszakban egyébként Eőry Tamás szaxofonos ('85-'92, 2004 óta újra vendégzenész), Majoros Éva billentyűs ('85-'90) csatlakozott a zenekarhoz, akik játékukkal színesítették és finomították a korai egyszerű és karcos számokat. A baráti társaságból alakult bulizenekarnak tehát döntenie kellett, hogy komolyan és profi módon foglalkozik-e ezután a zenéléssel.
Értékelés: 12 szavazatból Dél-Franciaország, 1960. Két szomszédos falu 7-14 éves fiúkból álló rivális kölyökcsapatai között már generációk óta dúl az ellenségeskedés. Sajátos szabályok szerint vívják háborújukat, a foglyul ejtett ellenfélnek levágják a nadrággombját, amelynek elvesztéséért otthon szigorú büntetés jár. Az egyik csapatot a félelmet nem ismerő Lebarc vezeti. A lelkes és talpraesett újonccal, Lanterne-el együtt kiegészülve a csapat előtt megcsillan a győzelem reménye. Stáblista:
Hétötöd Kortárs magyar novellaadaptációk, amelyek az elengedés és a gyász, a félelmeinkkel való szembenézés, valamint a boldogságkeresés örökös témáit járják körbe. Egy csavaros és izgalmas Agatha Christie-történet feldolgozása, továbbá egy fiktív naplóregény vallomása az anorexiáról és a betegségből kivezető út lehetőségének felmutatásáról. Öt etűd a hétből, amelyek elkészültek a vizsgára. Gumicukorszív (Moskát Anita: Gumicukorszív) Lina: Dupák Fanni Anya: Szabó Regina Apa: Varga Benjamin Stella: Hodik Annabella Reklámarc I. : Ágyas Ádám Reklámarc II.