9-12. Készíts filmet a kedvenc történetedből! Van kedvenc regényed, amelyet megfilmesítenél? Bemutatnál egy drámát filmre komponálva? Esetleg egy balladát vinnél a mozivászonra? Válassz egy művet, és készítsd el megfilmesített változatban. Használhatod a gyerekkorodban kedvelt Legot, vagy rajzold meg a jeleneteket. Az egyes jelenetek rögzítése után készítsd el a filmed valamelyik videoszerkesztő programmal (pl. : Animoto), feliratozd, illessz hozzá zenét. 2. Válassz egy könyvet a könyvtárból! Válassz egy könyvet az iskola könyvtárában lévő új, kortárs irodalmi művek közül. Írj könyvajánló t az alábbi szempontok figyelembevételével: írásod célközönsége a középiskolai korosztály legyen. Emeld ki a könyv szerinted legfontosabb sajátosságait! Gondolatmenetedbe építs be egy rövid idézetet a könyvből! Figyelj az igényes nyelvhasználatra, a szöveg szerkezetére és az esztétikus megjelenésre. Széchenyi gyakorlati alkotásai. Írásod ne haladja meg a három oldal terjedelmet. Magyartanárod biztosan segít a leginkább neked való kötet és szerző megtalálásában.
Az újságban szerepeljenek többféle tematikában íródott cikkek és illusztrációk is. Szerkeszthető újságsablont a szaktanárok javasolnak. 3. Pénz és nők. Írj egy oldalas esszét arról, hogy az Antigoné című drámában mely szereplők hogyan viszonyulnak ehhez a két témához. Élő kapcsolás és helyszíni közvetítés az első olimpiáról. Mutasd be az olimpiai játékok egy versenynapját kép- és hanganyaggal. Az elkészített, bármilyen formátumú prezentációd alá illeszd be a saját "élő" tudósításod! II. Az angol reneszánsz 1. Shakespeare: Rómeó és Júlia című tragédiájából az egyik főszereplő napló- vagy blogbejegyzéseit írd meg, amely a mai világban játszódjon. A nyelvhasználat tükrözheti a mai nyelvhasználatot. A blogbejegyzésekben a konkrét történések és a belső érzések is jelnjenek meg. A dráma bármely részének eseményeit használhatjátok. (Word dokumentum, 12, Times New Roman, 1, 5 soremelés, sorkizárt, 2 oldal) 2. Készíts Útikalauzt I. Erzsébet korának Londonjához. Használd a Canva brosúrakészítő formátumát.
A nemességnek ez a magatartása hatással volt a társadalom egészére: romlott a közbiztonság, megerősödött a betyárvilág, nőtt a katonaszökevények száma. Mivel az ellentétek kiélezése hosszú távon nem szolgálta az udvar érdekéit sem, 1825-re az uralkodó újra egybehívta az országgyűlést. A gazdaságban jelentkező válságjelek hatására a nemesség soraiból mind többen felismerték, hogy a kiváltságaik egy részéről le kell mondaniuk. Teret kell engedni a polgári értékeknek a gazdaságban és a társadalomban egyaránt, hiszen ettől a haza és a nemzet megerősödése várható a birodalmon belül. Világossá vált számukra, hogy a változtatásokat törvényes keretek között, reformok útján kell végrehajtani, úgy, hogy elkerüljék a robbanásszerű forradalmat. Amikor ez a gondolkodásmód elterjedt, és a felismerés egyre több nemesi agyban gyújtott világot, akkortól beszélhetünk reformkorról. Ennek az időszaknak a kezdetét az 1820-as évek végétől számíthatjuk, és az 1848-as forradalom zárja le. A polgári átalakulás alapkérdései [ szerkesztés] A megoldásra váró problémák között kiemelkedett a jobbágykérdés.
De az új Anyegin maga esik bele a csapdába. Jellegzetes Onegina új "Anyegin" 1. fejezet A munka az úgynevezett "egy enciklopédia az orosz élet. " Ez leírja részletesen labdák és ruhák hölgyeim és uraim, edények és evőeszközök, belső terek és építészeti épületek. De legfőképpen a szerző figyelmét arra irányul, hogy a légkört, amelyben a költő élt, és amelyben a szereplők élnek. Az első fejezet a regény szentelt Eugene. Nevében a narrátor, megtudjuk, hogy a hős szomorú írni a betegség nagybátyja. Ő kénytelen menni hozzá, de a vágy, hogy erre Anyegin nem. Itt látjuk a hős néhány közömbös. Ismerkedés a betegség és a halál relatív vészhelyzet, akkor gyászolni és szimpatizálnak, de Eugene csak az érintett saját kényelmét, vonakodás, hogy hagyjuk a társadalmi életben. A kép az Anyegin Jellemzői Anyegin az "Anyegin" újszerű elég mély. Úgy kezdődik egy leírást a karakter eredetét, amelyből megtudjuk, hogy ő egy nemes született Szentpéterváron. Apja a golyók és szerencsejáték adósságok "elherdálta végül. "
A felesleges ember (лишний человек) a 19. századi orosz irodalom egyik alaptípusa. Ezt a figurát az elsők között Csernisevszkij [1] és Belinszkij (1811–1848) írta le. A felesleges ember jobb sorsra érdemes, cselekvésképtelen, kiábrándult és kallódó értelmiségi, aki nem találja a helyét az életben. Sok mindennel megpróbálkozik, de valójában semmire sem jut, és végül nem is csinál semmit. A tettek helyett csak álmodozik róluk. A felesleges ember feleslegessége abból fakad, hogy vagy a társadalomnak nincs szüksége rá, vagy cselekvésképtelensége egyszerűen jellemhiba: mélyről fakadó gyávaság. Felesleges emberek az orosz irodalomban: Csackij, Anyegin, Oblomov stb., valamint Csehov néhány elbeszélésének és Turgenyev egyes regényeinek ( Rugyin) központi hősei. Az elsők egyike Pecsorin a Korunk hősében, Lermontov regényében. Az orosz irodalom hatására a magyar irodalomnak is van egy-két "nagyszerű" felesleges embere, köztük Arany László figurája, A délibábok hőse. Felesleges ember Byron Childe Haroldja is.
Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Csernisevszkij: Orosz ember találkán. Gondolatok Turgenyev "Aszja" című elbeszéléséről
Anyegin karaktere a regény "Anyegin" volt a témája a tudományos vita és kutatás után azonnal munkát a nyilvánosság számára. Puskin tudósok a mai napig nem tudnak határozott következtetéseket. Ki volt Eugene - magányos elveszett lélek több, mint egy férfi vagy egy gondtalan playboy, akik fogságban saját tétlen gondolatokat. Tettei ellentmondásosak, gondolatok burkolva homályossága "Weltschmerz". Ki ő? prototípus a hős Jellemzői Anyegin a regény "Anyegin", amelynek összegzését adják a háttérben a kép a hős - az örökség a sok irodalmi és pushkinists. Megmutatjuk a fejlesztés a hős a háttérben az új eseményeket. Puskin nem csak egy ragyogó költő, hanem egy finom pszichológus. Az egyetlen regénye, az írás, szerkesztés, író szentelt hét év alatt. Ez a munka jelentette átmenet Puskin romantika realizmus. Egy új vers tervezett teljesen reális működik, de romantikus befolyás még mindig nagyon erős, és kézzel fogható, ez nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy az ő ötlete támadt, miután elolvasta Byron "Don Juan".
A kritikusok nagy része egyetért abban, hogy ez a könyv a legjobb Jane Austen regények közé sorolandó. Nem csupán a szívet melengető történet miatt érdemes felhívni rá a figyelmet. Pontos és élethű képet kapunk az 1700-as évek Angliájáról, szokásokról és társadalmi rétegekről. Nekem az egyik személyes kedvencem, mindenkinek csak ajánlani tudom… A Bennet család viszonylagos jólétben él vidéki kúriájukban. Öt lányuk közül a két legidősebb, Jane és Elizabeth a legfigyelemreméltóbb jelenség, a többi lány viszont elég együgyű teremtés, akárcsak édesanyjuk. Unalmas kis életüket teljesen felrázza a hír, miszerint a gazdag, jóképű és nőtlen Mr. Bingley a szomszéd birtokra költözik. Sajnos nővérei kevésbé jó természetűek, akárcsak Bingley legjobb barátja, Mr. Darcy. Gőgös és öntelt emberként ismerhetjük meg, akinek derogál a vidéki társaság. Éppen ezért nem nézi jó szemmel Bingley és Jane kezdődő szerelmi viszonyát sem. Elizabeth azonban nem fél Mr. Darcytól és nyíltan fel is rója neki, mik a legnagyobb hibái.
Titokzatos szereplője a történetnek maga az elbeszélő, aki azonban nem egyszerűen a történet narrátora, jóval több annál. Hol Anyegin jó barátja, hol kiderül róla, hogy ő Tatjána levelének őrzője. Jelenléte mindig eleven – ezt erősíti az egyes szám első személyű és a többes szám első személyű elbeszélő mód váltakoztatása is. A harmadik fejezet eleje elbeszélő és hőse párbeszéde (bár az elbeszélő másokat is megszólít), elbeszélése néha objektív narráció, de igen gyakran kifejezi egyéni érzéseit, véleményét az eseményekkel, szereplőkkel kapcsolatban. Gyakran vált át az élőbeszéd fordulataira, megszólítja az olvasót, a hallgatóságát. Ez a sokféleség elevenné teszi az elbeszélőt: sokszor kap hangsúlyt, hogy ő alakítja történetét (l. első fejezet utolsó szakasz), ugyanakkor érzékelteti, hogy a történet, a maga alkotta szereplők visszahatnak rá. Többször hangsúlyozza, hogy története kitalált, de például Tatjána levelének valódisága a hitelesség látszatát kelti, csakúgy, mint az Anyegin-album (7. fejezet), mely a mű szövegébe nem került be.