Lehet, hogy Kancácska is ilyen volt? Az "igazi" Szászi Móni azonban nem kanca és nem nagyfogú kislány. Harmincöt éves fiatalasszony, aki férjével és tizennégy éves lányával él egy külvárosi kertes házban. És egy kutyával, három macskával, négy csincsillával; közben pedig írja és játssza az abszurdot. L\'art pour l\'art: groteszk valóság, keserédes humor.
2 Szászi Móni magyar humorista, előadóművész, író, a L'art pour l'art társulat tagja. Az elmúlt öt évben a legkreatívabb szerző a csapatban, aki - a változás óta - az összes Besenyő család jelenet forgatókönyvének írója. Móni a televíziós műsorok és színházi estek legtöbb jelenetének szerzője is egyben. 25 éves a L'art pour l'art Társulat Müpa Actor/Actress A Három Testőr és a Jeti - L'art pour L'art társulat Szabad Tér Színház Nonprofit Kft. A három testőr és a Jeti vagy mi a pék Pécsi Nemzeti Színház Nonprofit Kft. A három testőr és a jeti vagy mi a pék Szegedi Tavaszi Fesztivál alkotók Budapest Bábszínház Nonprofit Kft. A Három Testőr és a Jeti vagy mi a pék - L'art Pour L'art társulat Broadway Ticket Hungary Kft.. A pofon egyszerű Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza Humorista A pofon egyszerű - L'art pour L'art Pécsi Horvát Színház Nonprofit Kft. A POFON EGYSZERŰ avagy egy szerencsés néző viszontagságai A POFON EGYSZERŰ, AVAGY EGY SZERENCSÉS NÉZŐ VISZONTAGSÁGAI - a L'art pour l'art Társulat előadása Kölcsey Központ A pofon egyszerű... A pofon egyszerű... A L'art Pour L'art legújabb előadása prózai színpadi előadás Művészetek Háza Gödöllő Nonprofit Közhasznú Kft.
( Comedy Central) A következő színdarabokban Szászi Móni is rész vett, avagy ő maga írta azokat CD - LEMEZEK VASTYÚK IS TALÁL SZEGET • A Besenyő család élete - Biorobot • A Besenyő család élete - Fittyerfutty LILA LIBA • A Besenyő család élete - Szépségvetélkedő • Édesanyám • A Besenyő család álma WINNETOU • Pszt! Maradjál már! • A Besenyő család élete: Indulás a vurstliba • A Besenyő család élete: Indulás a vurstliból • Besenyő család abgang • Pandacsöki Boborján, a világ legkitűnőbb musicalszínésze A HÁROM TESTŐR ÉS A JETI • A Besenyő család beszélget • A Besenyő család még mindig beszélget • A Besenyő család tovább beszélget • A Besenyő család még tovább beszélget • A Besenyő család nemsokára abbahagyja a beszélgetést • Zigóta levele az áruházi Mikuláshoz • Az áruházi Mikulás válasza Zigótának • A kézarcúak dala (Veböki) ELŐADÁSOK: Piroska a farkas ( 2013) A postás aki megeszi a leveleket ( 2014)
Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. Források [ szerkesztés] Tábla jelzi a Hitler-bunkert - Népszabadság További információk [ szerkesztés] Führerbunker - (németül) "Hitlers letzter Unterschlupf: Der Mythos ist entzaubert", Der Tagesspiegel, 2006. június 9. (németül) A Gonosz nyomai: Führerbunker és Új Birodalmi Kancellária (angolul)
Erre azért volt szükség, mivel ekkorra a Luftwaffe már teljesen elvesztette a Németország feletti légi uralmat, és a szövetségesek már éjjel-nappal bombázták a német városokat, így Berlint is. A Führer emiatt veszélyesnek ítélte a Kancellárián való tartózkodást. Legszűkebb munkatársaival, segédtisztjével, Martin Bormann -nal és a titkárnőjével töltötte ezután napjait. Eva Braun csak 1945 februárjában költözött véglegesen ide Münchenből, két helyiséget kapva Hitler szobája mellett. Végezetül áprilisban Joseph Goebbels a családjával is a bunker állandó lakója lett. Az utolsó napok [ szerkesztés] Ahogy a Vörös Hadsereg közeledett Berlin felé, egyre többen kérték Hitlertől, hogy hagyja el a bunkert és menjen délre, az Alpok-erődbe (Alpenfestung). A valójában soha meg nem épített erődrendszer csak blöff volt, de a szövetségesek teljesen meg voltak győződve létezéséről. Szóba került még a berchtesgadeni Sasfészek is, mint ideális menedékhely. Végül Hitler maradt, bár egyre kevesebbet merészkedett a felszínre.
Amikor a szovjet csapatok már csak karnyújtásnyira voltak a bunkertől, Adolf Hitler, Eva Braun és Goebbels öngyilkos lett, utóbbi előtte még megmérgezte hat gyermekét feleségével együtt. A háború után [ szerkesztés] A Vörös Hadsereg a háború befejeztével megpróbálta felrobbantani a bunkert, de sikertelenül. Attól tartottak ugyanis, hogy a hely megmaradása esetén zarándokhellyé vált volna a későbbi években. Az Új Birodalmi Kancellária lebontása után betemették földdel a létesítményt, majd sokáig így is maradt, hiszen a kialakuló hidegháború során Berlin is ütközőzónává vált, a terület mellett húzódott közvetlen a berlini fal, de maga a bunker még Kelet-Berlin területén feküdt. A Stasi mutatott némi érdeklődést iránta, főleg az érdekelte a keletnémet titkosszolgálatot, hogy a menekülők ne tudják felhasználni az alagutakat a nyugatra szökés érdekében. Az Otto-Grotewohl-Straßéra (ez volt akkoriban a mai Wilhelmstraße neve), így a bunker helyére is 1980-as évek közepén panelházakat építettek az NDK prominens politikusai és hírességei számára.
Az ajtók tömör acélból készültek, nagy figyelmet fordítottak a biztonságra. Az érkezőknek a fegyverüket a ruhatárban kellett leadni, az épületben csak Rochus Misch rádiósnak és magának Adolf Hitlernek volt joga fegyvert viselni. Története [ szerkesztés] A második világháborúban [ szerkesztés] A kivitelezés két szakaszban történt, az első 1936 -ig tartott, a második 1943 -ban fejeződött be, immáron Hitler igényei szerint tervezve. A komplexum ténylegesen csak 1945 januárjára készült el teljesen. Hitler először 1940 -ben használta, amikor a Brit Királyi Légierő a második világháború folyamán első alkalommal szándékosan bombázott sűrűn lakott városközpontot. Az építés második szakasza főleg abban különbözött az elsőtől, hogy az oldalfalakat a duplájára erősítették, mivel a Führer attól tartott, hogy egy oldalról becsapódó bomba áttörheti az építmény falát. A második szakasz tervezője Albert Speer volt. Hitler véglegesen 1945. január 16-án költözött be a nevét viselő bunkerba, és haláláig már nem is nagyon hagyta el azt.
Ma a bunker helyén egy lakótelep parkolója, valamint étterem és szupermarket áll. Jellemzői, kialakítása [ szerkesztés] A Führerbunker 5 méterrel a föld alatt volt található a Birodalmi Kancellária alatt, az egykori kormányzati igazgatási központ, a Wilhelmstraße 77. volt a pontos címe. Az 5 méterből 4 méter vastag vasbeton fal védte a bunkerban tartózkodó személyeket, amelyre 1 méteres földtakaró került. Így az akkori legnehezebb, legpusztítóbb hatású légibombáktól is megvédte a lent lakókat. Teljesen önellátó volt, egy dízelüzemű generátorral rendelkezett az elektromos áram termelésére, illetve saját levegőztető- és tisztító berendezés zárta ki a külvilág esetleges mérges gázait. Emiatt igen magas volt a zajszint bunkerban. Ezen kívül több beépített szivattyút is folyamatosan üzemeltettek, lévén az óvóhely alja alacsonyabban feküdt a Berlinben szokásos talajvízszintjétől. A berendezés Hitler külön kérésére spártai volt, a filmekben megfigyelt tágas szobák, nagy létszámú személyzet valójában csak illúzió, a szobák szűkek voltak (a Führer dolgozószobája 12 m² volt), kevés embernek nyújtottak biztonságot.