Gyér vízrajz: árok; belterület, utcahálózat, temető, iskola; telekbeosztás, parcellaszámok; megnevezett utak; mezőgazdasági adatok: szántó, rét, szőlő, kert; ceruzás bejegyzések, 2 szelvény. 1437. Fehér László szerkesztő. 1957, 1960 2. Nagykökényes község térképe. Nagykökényes (Heves m. Cop; mpa; cb; 75 x 60; É-i irány a térkép széle; M: 1:2880; hung. Jó vízrajz: Bér-patak, nádas, árok, töltés, kút; Heréd, Verseg, Erdőtarcsa, Héhalom, Lőrinci határrészletei, határjelek; tanyák, belterület; malom; szabályozási vonalak, parcellaszámok; utak; mezőgazdasági adatok: szántó, rét, kaszáló, legelő, szőlő; dűlőnevek: 13 szelvény. 1438. 85. Év n. 2. A Heves Megyei Levéltár térképeinek katalógusa - A Heves Megyei Levéltár segédletei 7. (Eger, 2001) | Könyvtár | Hungaricana. Nagymihály község kivonatai. Mezőnagymihály (Borsod vm. Ms; magg; cm; 78 x 60; É-i irány a térkép széle; M: 100 (bécsi öl? ) = 66 mm — 1:2880; hung; col. Gyér vízrajz:-tó, mocsár, árok, gémeskút; magassági pontok; Mező-Csáth, Ároktő határrészletei, határjelek; Fehéregyháza puszta, Eperjes tanya, gazdasági épület; szabályozási vonalak, parcellaszámok; mezőgazdasági adatok: szántó, rét, legelő, kert; dűlőnevek; ceruzás bejegyzések, birtokrészletek kimutatása, 4 szelvény.
Miről és mikor készült részletes felmérés? 1856-ban a Magyar Királyság nyugati határán, a Dunántúlon kezdték a felméréséket, majd Horvátországban folytatták. Ezt követően az 1860-as évek közepén az északkelet-magyarországi megyék következtek, majd a felvidéki és az alföldi megyék. Az utóbbiak térképezése az 1880-as évek végén fejeződött be. 1916-ig a Magyar Királyság 78, 7%-át sikerült felmérni, Erdélyben épphogy megkezdték a munkálatokat. Milyen információkat tartalmaz a kéziratos kataszteri térkép (1:2880)? Felvételi előrajz: Kál 6. SIMON SÁNDOR: A kataszteri térképek minőségi állapota. szelvénye, 1886 MNL OL S 79 No. 447/20. Birtokvázlat: Kál 6. szelvénye, 1886 MNL OL S 78 Heves m. Kál 1886 Kataszteri térkép: Kál 6. szelvénye, 1886 MNL OL S 78 119. téka Kál 5. A térkép nagy méretarányban ábrázolja a földbirtokok határait, ezeken belül a művelési ágakat, továbbá az épületeket, valamint általában mindazon tereprészeket és tereptárgyakat, amelyeket a méretarány lehetővé tett: pl. házakat, udvart, gazdasági épületeket, állandó építményeket, utakat, utcákat, tereket, vizeket, öntöző, lecsapoló és árvízvédelmi berendezéseket.
8967 Legend Térképek Európa térképek Várostérképek Országtérképek Tematikus térképek
Sopronban, majd 1865-től 1918-ig Pozsonyban Zágrábban Kassán Országos Kataszteri Térképtár A kataszteri térképek a levéltárakban I.
B. Huszár Éva: A Heves Megyei Levéltár térképeinek katalógusa - A Heves Megyei Levéltár segédletei 7. (Eger, 2001) Kataszteri térképek 1434. 82. A 1. 1. Macek József mémök, felvevő, Szabó Béla m. (érnők) segéd, szerkesztő, Dely Dezső irodakezelő. 1885 2. Nagy-Füged nagyközség Kis-Füged és Tarcsa Pusztákkal együtt Heves vármegyében. 3. Nagyfüged (Heves vm. ) kataszteri térképe. 4. Ms; mpa; cb; 65 x 53; 52 x 33; 65 x 26; 80 x 33; E-i irány a térkép széle; M: a vízszintes rétegek egyenközei = 10 bécsi öl = 1:2880; hung; col. Megyei kataszteri térképek. 5.
A kataszteri térképek digitalizálása Magyarországon Kataszteri térképek Közép-Európában Konferencia és Workshop Budapest Főváros Levéltára, 2010. június 17–18. "A kataszteri felmérések történeti feldolgozása részben előzmény, részben következmény lehet a kataszteri térképek digitalizálásához... " Kataszteri térképek tömeges digitalizálása [tanulmány] Földadókataszter: a föld után fizetendő adó megállapításának alapjául szolgáló — pontos helyszíni felmérésekkel meghatározott — információkat (méret, művelési ág, tulajdonos) rögzítő jegyzék. Kataszter: a latin catastrum < capitastratum szóból ered, jelentése fejadójegyzék (tkp. "fejenkénti alap"), az ún. egyenesadótárgyaknak — pl. föld, ház, ipar — és hozamaiknak hatósági felmérések és becslések alapján készített jegyzéke, amely tartalmazza az adótárgy leírását és érték- vagy hozambecslését. Készítésmódját tekintve megkülönböztetnek tömeges és részletes, ezen belül becslési és osztálykatasztert. A kataszter alapján az időnkénti adóztatás külön adóbevallás nélkül is könnyen végrehajtható.
Distalis vége a belső bokanyúlvány (malleolus med. ). Alsó henger alakú felszínét izületi porc borítja és az ugrócsonttal ízesül. Szárkapocscsont (fibula) A lábszár külső oldalán pálca alakú csont. Felső feji része feszes izülettel kapcsolódik a tibia condylus lateralisához. Distalis vége a külső bokanyúlvány (malleolus lateralis). Láb (pes): három részből áll: lábtő, lábközép és lábujjak. Csöves csontok. Lábtő (tarsus) Csontos vázát hét köbös csont alkotja. ezek a csontok sokkal fejlettebbek, mint a kéztőcsontok. – ugrócsont (talus) – sarokcsont (calcaneus) – sajkacsont (os naviculare pedis) – köbcsont (os cuboideum) – 3 ékcsont (ossa cuneiformia) Lábközép (metatarsus) A lábközépcsontok ( 5 db. ) (ossa metatarsalia) csöves csontok a lábfej középső részében. Lábujjak (digiti pedis) A lábujjak csontjai vagy lábujjperc-csontok (phalanx) csöves csont az ujjakban. Az öregujj hallux.
Hosszú csöves csont keresztmetszete, amelyen mind a szivacsos (substantia spongiosa), mind a tömött (substantia compacta) csontállomány látható A csont ( latinul os, többes számban ossa) a gerincesekben megtalálható kemény szerv. A csontokat magasan mineralizált csontszövet alkotja. A csontváz a test alakját adja meg és védi azt a külső behatásokkal szemben. A csontrendszer (systema skeletale) az élő emberi test súlyának hozzávetőlegesen 10%-át kitevő része. A csontváz [ szerkesztés] Az emberi csontváz felépítésében a járulékos csontokat leszámítva mintegy 206 csont vesz részt. A csontokat a szervezetben az ízületeken keresztül szalagok és egyéb járulékos elemek egyesítik csontvázzá. Az alsó végtag csontjai: | Norbi masszőr. A csontok kemény, szilárd és egyúttal rugalmas képletek. A csontok külső felszínét csonthártya (periosteum) borítja, a csontok belső üregét csontbelhártya (endosteum) béleli. Alapvető funkciói [ szerkesztés] Emberi falcsont belső felszíne (lapos csont) Emberi felső állcsont (légtartalmú; pneumatikus csont) légtartalmú ürege, az arcüreg (sinus maxillaris) feltárva Emberi köbcsont (szabálytalan vagy köbös csont) meghatározza a test alakját és méreteit, annak belső szilárd vázát, az endoskeletont alkotja védelem – elhatárolja a különböző testüregeket (koponyaüreg, orrüreg, szájüreg, szemüreg, mellüreg, gerinccsatorna, kismedence), és a bennük lévő szerveket védi a külső hatásokkal szemben.
A csontok fő tömege A támasztószövetek egyik típusa, amely a csontokat építi fel. Nagy szilárdságú, rugalmassága kicsi. Sejt közötti állományában sok szervetlen só mellett fehérjerostok is találhatók, belsejében erek is vannak, amelyek táplálják a sejteket. csontszövetből épül fel. Szervetlen alkotóelemei között a legfontosabb a kalcium. A szervezet kalciumtartalmának 4/5 részét a csontok tartalmazzák. Sulinet Tudásbázis. Szerves alkotórészei a fehérjerostok. A szervetlen részek szilárdságot, keménységet, míg a szerves elemek rugalmasságot biztosítanak a csontoknak, mindkét tulajdonságra szükség van a nagy terhelés miatt. A csontokat alakjuk szerint feloszthatjuk csöves, lapos és szabálytalan alakú csontokra. A csöves csontok hosszúkás alakúak, belsejükben velőüreg található. Ilyenek a felkar- és alkarcsontok, a combcsont, a lábszár csontjai. Lapos csont a koponyacsontok jó része, a medence, a lapockák, a szegycsont és a bordák is. A szabálytalan alakú csontok közé a csigolyák, a kéz- és lábtőcsontok sorolhatók.
A csontváz rendszere – Megalkotják testünk szilárd vázát – Védik a belső szerveket (pl. koponya, mellkas védi az agyat és a szívet) – A mozgás passzív részét képezik – Fontos szerepet játszanak a vérképzésben (lásd vörös csontvelő) – Részt vesznek a kalcium és a foszfor anyagcserében. A csontok közötti összeköttetések típusai lehetnek: – Folytonosak – Kötőszövetes összeköttetésűek (koponyacsontok között) – Porcos összeköttetésűek (csigolyaközti porckorongok által) – Csontos (keresztcsonti csigolyák) – Megszakítottak (ízületek) A csontok alakjuk szerint lehetnek: – hosszú, csöves (alkar, felkar, combcsont) – rövid (ujjperc, lábujjcsontok) – lapos (szegycsont, medencecsont, koponya) – szabálytalan (csigolya) (Talán még korrektebb, ha csöves, lapos, szabálytalan alakú és köbös (lábtő, kéztő csontok) csontokról beszélünk. ) Az ízület részei Az ízületek (articulatio) két vagy több csont összeköttetéséért felelősek, ahol a csontok elmozdulnak. Részei: – ízületi fej – ízületi árok (ízvápa, de lapos csontoknál nincs ilyen, így pontosabb): – ízvég vagy ízfelszín – ízületi porc (hyalin porc, sok esetben) – ízületi tok – ízületi üreg – ízületi szalag (Ínszalag nem létezik, mert ínszövet van és ízületi szalag! )
FIGYELEM! Tankönyvszagú, de hasznos elméletek. Erről a témáról már sokat írtam: A varázslatos, lenyűgöző emberi test titkai: az emberi agy – működése hogyan hat a gondolatainkra? Mit csinál probléma esetén az emberi agy? 2/1. rész Fontos, hogy legalább nagyon alap szinten tisztában legyünk testünkkel, mely egy csoda. De mivel ajándékba kaptuk talán sokszor nem becsüljük meg és természetesnek vesszük létezését, működését. A mozgás szervrendszerét két részre oszthatjuk: – Passzív rész (csontok alkotják (os, osis) 206 db, testsúly 10%-a) és az ízületek) – Aktív rész (az izmok rendszere) A csontszövet hozzávetőlegesen 30-40%-a fehérjéből, kötőszöveti rostból, szénhidrátból áll és ez adja a csont rugalmasságát. A szervetlen rész (kb. 60-70%), különféle elemekből, kálciumsókból áll. A szerves és szervetlen rész aránya a különböző életkorban eltérő. A csontegységeket (osteon) tekintve meg kell említenünk a csontsejteket és közti (alap) állományokat. Ezen belül van a szerves rész és szervetlen rész.