Hirdetés A Vodafone Magyarország, Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata és az Észak-Magyarországi Regionális Munkaügyi Központ ma bejelentette, hogy a távközlési vállalat 2009. májustól Miskolcon hozza létre a vállalat Regionális Ügyfélszolgálati Központját (Regional Customer Service Centre). A Miskolcon több mint háromszáz új munkahelyet teremtő, európai színvonalú központ előreláthatólag másfél-két év múlva működhet teljes kapacitással. Kérdésünkre a Vodafone megerősítette, hogy a beruházás érinti a jelenlegi budapesti telefonos ügyfélszolgálat egyes területeit is, de nem a teljes ügyfélszolgálatot. Az új Regionális Ügyfélszolgálati Központ kialakításával a Vodafone a piaci elvárásoknak megfelelően, a korábbiaknál hatékonyabb módon, alacsonyabb költséggel, magasabb ügyfélszolgálati kiszolgálást biztosít majd. Vodafone ügyfélszolgálat miskolc budapest. Ebből a leglényegesebb szempont jelen gazdasági helyzetben nyilvánvalóan a költséghatékonyság. A Vodafone abban is bízik, hogy a Regionális Ügyfélszolgálat a későbbiekben nem csupán a hazai ügyfelek kiszolgálását lesz képes ellátni, hanem a régió egyéb Vodafone érdekeltségű hálózatait is segítheti.
Öt éve van jelen Miskolcon a Vodafone regionális Ügyfélszolgálati Központja, ebből az alkalomból a mobilszolgáltató 5 millió forint támogatást nyújt a Miskolci Nemzeti Színháznak, jelentette be Diego Massidda a Vodafone vezérigazgatója hétfőn, a színházban tartott sajtótájékoztatón. A Vodafone miskolci regionális központjában most zajló 450 millió forintos bővítéssel a Vodafone Magyarország miskolci beruházásai meghaladják az egy milliárd forintot. A Vodafone által a miskolci Macropolis épület-komplexumban igénybe vett terület 2700 m2-ről 4200 m2-re bővül, a foglalkoztatottak száma pedig 240 fővel 540 főre emelkedik a következő év folyamán. Vodafone ügyfélszolgálat miskolc full. Az idén április elsején átadott új irodaterületeken mára már 84 új munkatárs dolgozik. "A Magyarországon idén 15 éve, Miskolcon 5 éve jelen lévő Vodafone második otthonra lelt Miskolcon. Az alaptevékenységen túl aktív szerepet vállalunk a város sport és kulturális életében is., a miskolci regionális központunk munkatársai például évek óta önkéntes munkával támogatják a Miskolci Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógia Intézetet, valamint a miskolci Gyermekvédelmi Központ Fruska Regionális Hatáskörű Módszertani Gyermekotthont.
"Ahogy a Vodafone minél magasabb színvonalon szeretné kiszolgálni ügyfeleit, úgy Miskolc városa is a lehetőségeihez mérten szeretné úgy szolgálni az itt élőket, a miskolci polgárokat, hogy érezzék a törődést, hogy aki tehetséges és szorgalmas, itt, a városban találja meg hosszú távú boldogulását. " – tette hozzá a városvezető. A jelenlegi beruházás eredményeképpen a miskolci Vodafone Regionális Ügyfélszolgálati Központ szolgálja ki a Vodafone több mint 2, 6 millió magyarországi ügyfelét. A miskolci központban dolgoznak a Vodafone Red Asszisztensek is, akik a korlátlan beszélgetést és törődést is tartalmazó tarifacsomagok előfizetőinek villámgyors kiszolgálásáért felelősek. Az immár 5 éves ügyfélszolgálati központ munkáját az ügyfelek 90 százaléka kiválóra értékelte. A központ munkatársai az elmúlt évek során a több százezer írásbeli válasz mellett több mint 9 millió hívást fogadtak és 46 millió percnyi beszélgetést folytattak az ügyfelekkel. Letölthető képek a rendezvényről. Koronavírusos dolgozót találtak a Vodafone miskolci ügyfélszolgálatán :: baznyesz-miskolc.hu. A Vodafone-ról A Vodafone a világ egyik vezető mobilkommunikációs szolgáltatójaként öt kontinens 27 országában van jelen és további 49 partnerhálózattal rendelkezik, valamint 17 piacon van jelen vezetékes szélessávú szolgáltatásokkal.
Ma, az eredetileg tervezett időponthoz képest egy hónapos csúszással Miskolcon megnyílt a Vodafone új Regionális Ügyfélszolgálati Központja. Az operátor januárban jelentette be, hogy a jelentős beruházással létrehozott központban több száz új munkahelyet teremt, ráadásul az itteni munkaerő idővel más országok Vodafone-leányvállalatai számára is végez majd munkát. Az ünnepélyes megnyitó után az első, nagyobbik -- 1500 négyzetméteres -- épületszárnyat vehették birtokba a frissen felvett és az oktatáson résztvevő dolgozók. Vodafone ügyfélszolgálat miskolc price. A helyi Munkaügyi Központtal közösen kiválasztott mintegy száz fő három értékesítői és egy operátori csapatban kap feladatokat azután, hogy az Észak-magyarországi Regionális Átképző Központ valamint a Vodafone szakembereitől teljes körű és átfogó képzésben részesültek. A központban 2010 nyarára nagyjából 300 munkavállaló dolgozhat majd -- állítja a Vodafone. A cég szerint hatalmas volt az érdeklődés az újonnan létrejövő munkahelyek iránt: az elmúlt öt hónap alatt több mint 4000 pályázó jelentkezett a miskolci álláslehetőségekre, többségében nők, végzettségüket tekintve pedig elsősorban közép- és felsőfokú végzettségűek.
\"Az elmúlt években immár a második olyan központot nyitjuk meg Magyarországon, ahol az egész régióra kiterjedő tevékenységet folytathat a cég. Mindezek hatására a társaság jelenlegi 1. 400 fős alkalmazotti létszáma az év végére várhatóan megközelíti a 2 ezer főt -- mondta el Beck György, a társaság ügyvezetője. Az új Regionális Ügyfélszolgálati Központ kialakításával a Vodafone állítása szerint a piaci elvárásoknak megfelelő, a korábbiaknál hatékonyabb, alacsonyabb költséggel üzemelő, magasabb ügyfélszolgálati kiszolgálást biztosítható majd. Az új struktúrának köszönhetően a miskolci központ a Vodafone Szolgáltató Központhoz hasonlóan a későbbiekben más Vodafone országok hasonló igényeinek kiszolgálására is alkalmas lehet. Magyarországon bővít a Vodafone - Napi.hu. A Vodafone Csoport pénzügyi folyamatait és ügyleteit kezelő részleg, a Vodafone Szolgáltató Központ (VOCH) szintén Magyarországon működik, a korábbi tervek szerint ennek a központnak is bővül majd a létszáma idén.
2014. június 23. hétfő… Öt éve Miskolcon a VodafoneÖt éve van jelen Miskolcon a Vodafone regionális Ügyfélszolgálati Központja, ebből az alkalomból a mobilszolgáltató 5 millió forint támogatást nyújt a Miskolci Nemzeti Színháznak, jelentette be Diego Massidda a Vodafone vezérigazgatója hétfőn, a színházban tartott sajtótájékoztatón. A Vodafone miskolci regionális központjában most zajló 450 millió forintos bővítéssel a Vodafone Magyarország miskolci beruházásai meghaladják az egy milliárd forintot. A Vodafone által a miskolci Macropolis épület-komplexumban igénybe vett terület 2700 m2-ről 4200 m2-re bővül, a foglalkoztatottak száma pedig 240 fővel 540 főre emelkedik a következő év folyamán. Az idén április elsején átadott új irodaterületeken mára már 84 új munkatárs dolgozik. "A Magyarországon idén 15 éve, Miskolcon 5 éve jelen lévő Vodafone második otthonra lelt Miskolcon. Az alaptevékenységen túl aktív szerepet vállalunk a város sport és kulturális életében is., a miskolci regionális központunk munkatársai például évek óta önkéntes munkával támogatják a Miskolci Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógia Intézetet, valamint a miskolci Gyermekvédelmi Központ Fruska Regionális Hatáskörű Módszertani Gyermekotthont.
Az arisztokrácia már nem tudta szilárdan tartani a kezében a politikai hatalmat, a démosz pedig még nem olyan erős, hogy megszerezze azt. A metioszok az athéni polgárjoggal nem rendelkező idegen bevándorlók. Athén város a kikötővel együtt kb. 100ezer fős volt, ebből 14ezer ember rendelkezett polgárjoggal. Fontos része az athéni demokráciának a bíróság, mely 6000 tagból állt. 600-600 fő minden phűléből. Közűlük kerültek ki az egyes konkrét ügyekben intézkedő bíróság tagjai, akik szolgálatuk idejére napidíjat kaptak. A demokrácia egyik újítása volt a cserépszavazás, mellyel ismét csak a zsarnokság visszatérését akarták megakadályozni. Ha valakiről a polgárok, úgy vélték, hogy zsarnokságra tőr, akkor azt cserépszavazással száműzhették Athénból 10 évre. Az athéni demokrácia fénykora a persze háborúk utáni időszakra tehető. Ennek egyik legnagyobb alakja az ősi arisztokrata családból származó Periklész, akit 15-ször választottak meg a sztratégoszi posztra. Ez a Kr. század környéke. Periklész korában a jogi egyenlőség a szabad polgárok számára már megvalósult.
A politikai életben sajátos szerepet játszó színházi látogatásért is bevetik a napidíjat. Az athéni demokrácia fénykora, Athén fénykora is egyben.
Ezt a rendszert nevezzük türannisznak, az élén álló személyt pedig türannosznak. Athénben Peiszisztratosz teremtette meg a türanniszt. Nagy építkezésekbe kezdett, fejlesztette a kereskedelmet, vidékre kiszálló bíróságokkal védte a parasztságot, az első drámákat is a türannisz idején adták elő (a Dinüszosz-ünnepek alkalmával). 508. Kleiszthenész reformjai A türanniszok elűzése (Kr. 510. ) után Kleiszthenész szervezte újjá az athéni államot: • Attikát tíz phülébe (kerületbe) osztotta. Minden phülé három részből (trittüsz) állt: város, partvidék, szárazföld belseje. • Minden phülé 50-50 tagot küldött az ötszázak tanácsába. Tagjai 1 évig voltak hivatalban, fizetést kaptak. Feladatuk volt a népgyűlés elé kerülő törvényjavaslatok megvitatása, a határozatok végrehajtása. • Népgyűlés: a hatalom tényleges birtokosa. Tagja volt minden teljes korú athéni polgár. (Nem lehetett polgár: rabszolga, nő, betelepedett idegen. ) Ez hozta a törvényeket, választotta a tisztviselőket, döntött hadüzenetről. • Cserépszavazás (Osztrakiszmosz): a célja az volt, hogy megakadályozzák a türannisz visszaállítását.
A görögök Kr. e. II. évezred elején vándoroltak be a Balkán déli részére. Létrehozták a gazdasági életet: a földmagántulajdon, az árutermelés, vas használata, tengeri kereskedelem. Társadalmat az arisztokraták és a parasztok alkották. Mindenkinek volt földje, ami az állam tulajdonában állt. A közösség ügyeit az arisztokraták intézték, és ott volt a népgyűlés. Új államberendezkedés jött létre, a városállam, más néven a polisz. Az ipar és a kereskedelem fejlődött, az árutermelés, a pénzhasználat növelte az arisztokrácia erejét, befolyását. A kisbirtokok elaprózódása miatt a tulajdonosaik eladósodtak. Az eladósodott paraszt földjét elvették, rosszabb esetben a szabadságát is, amit adósrabszolgaságnak nevezünk. Azonban megnőtt az eladósodottak száma, hogy kénytelenek voltak más földekre vándorolni, amit görög gyarmatosításnak nevezünk. Eleinte ez a folyamat a nagybirtokosok számára is kedvező volt, mert megszabadultak az éhező nincstelen parasztoktól, és új földekhez jutottak. Azonban a befolyásosabb iparosok és kereskedők létrehozták a köznépet, a démoszt.
Intézkedéseivel a démoszt segítette. A zsarnokság felszámolása után a démosz olyan intézményrendszer kialakítását szorgalmazta, amely kizárja a zsarnokság visszatérését. A hatalom Kleiszthenész kezébe került, teljessé tette a demokráciát a polgárok számára, megreformálta a szolóni alkotmányt. Kr. 508. A politikai berendezkedést területi alapra helyezte, így Attikát 3 részre osztották: egy tengerpartira, egy városira(Athén), és egy belső mezőgazdasági részre. Mindegyik harmad további 10 egységre oszlott és ezekből 1-1 alkotott egy phülét, vagyis a phülé olyan közigazgatási egység, ami egy tengerparti, egy városi és egy belső részből állt. Ez a felosztás biztosította a démosz fölényét és biztosította a demokráciát, mivel megszüntette a szabad polgárok közötti jogi egyenlőségeket. A türannisz rendszerének visszatérését megakadályozva bevezette a cserépszavazást-osztrakizmoszt. A népgyűlésen előkerültek olyan polgárok nevei, akik esetleg túl nagy hatalommal rendelkeztek, majd szavazásra bocsátották a dolgot.
Így a rendszer demokratikusabb lett, azaz a nép uralmán, törvényhozásán, bíráskodásán alapuló kormányzat alakult ki. Szükség is volt erre, mert Athén komoly olívaolaj-termelő és -exportáló állammá kezdett válni, ahol a kereskedők és vállalkozók bele kívántak szólni az állami döntésekbe. Szolón távozása után újra fellángolt az előkelő klánok közötti harc. Ezt használta ki az egyik arisztokrata, Peiszisztratosz, aki a nép segítségével tört egyeduralomra, türanniszra. Politikai reklámfogásként életveszélyes sebeket ejtett magán, és elhíresztelte, hogy ellenfelei akarták meggyilkolni. A felajánlott testőrség segítségével aztán átvette a hatalmat, majd – kampányfogásként egy magas és szép nőt Athéné istennőnek öltöztetve – egy kocsin vonult be a városba. Peiszisztratosz száműzte ellenfeleit, de támogatta a paraszti birtokokat, a nagyobb termés 10%-át viszont adóként beszedette. Építkezései a kikötőben, a városi vízvezeték-hálózat fejlesztése és a vagyontalanok támogatása a "zsarnokot" népszerűvé tették a nép körében.
Ezekkel az intézkedésekkel Szolón megteremtette a demokrácia (népuralom) alapját, vagyis a rendszert, amelyben az államhatalom (törvényhozás, kormányzás, bíráskodás) a nép kezében van. Szolón visszavonulása után az arisztokrácia gazdasági szerepe csökkent, politikai szerepe viszont jelentős maradt. A démosz esetében pedig az ellenkező történt; gazdasági szerepe nőtt, ehhez képest viszont kevés politikai joggal rendelkezett. Kr. 560-527 között Peiszisztratosz egyeduralmat vezetett be. Ezt a rendszert zsarnokságnak (türennosznak), vezetőjét pedig türannisznak (zsarnoknak) nevezzük. Peiszisztratosz a démoszra támaszkodott, őket támogatta. Egy idő után azonban a démosz oly mértékben megerősödött, hogy a türannosz gátjává vált a további fejlődének, így Peiszisztratosz utódjait elűzték. Azonnali munkakezdés pécs