A parancsot sok helyütt már figyelembe se vették, valamint az utóbb vissza is vonatták a parancsnokkal. A magyar sereg megmaradt alakulatait január végétől kezdve a Dontól 100 km-re nyugatra próbálták meg összpontosítani, a teljes haderőből azonban csupán nagyon kevesen érkeztek meg az összpontosítási területre, ráadásul közülük is sokan sebesüléseket, fagysérüléseket szenvedtek el. Márciusig a 200 ezer fős hadseregből csak 61 000 fő érkezett meg, s emiatt végül a teljes 2. magyar hadsereg hazaszállítása mellett döntött a hadvezetés. A doni katasztrófa eredményeképp tehát a 2. magyar hadsereg nagyrészt megsemmisült. néhány nap alatt több mint százezer magyar katona sebesült meg, halt meg, tűnt el, vagy esett hadifogságba. Mindez pedig a társadalom kollektív emlékezetén is komoly nyomokat hagyott. Ezért emlékezünk meg a doni hősök helytállásáról és kitartásáról mind a mai napig január 12-én. Index - Belföld - 78 évvel ezelőtt volt a doni katasztrófa. Utóbb Jány Gusztáv is felülértékelte korábbi kijelentéseit, és április 4-én már így összegezte a doni eseményeket: Az eddig beérkezett harcjelentésekből és egyéb adatokból megállapítom, hogy a 2. magyar hadsereg a téli hadműveletek folyamán becsületét nem vesztette el, hanem sokáig a Don-parton keményen állta a harcot.
A harcászatban a legnagyobb problémát az jelentette, hogy a magyaroknak nem volt olyan fegyverük, amelyekkel ki tudták volna lőni a szovjetek T–34-es tankjait. Nem voltak alkalmasak erre a hivatalosan tankelhárító célokat is ellátó Nimród harckocsik sem, mert a 40 mm-es Bofors gépágyújuk egész egyszerűen nem tudta átütni a szovjet tankok vastag páncélzatát. Fotó: Magyar katonák a keleti fronton, a háttérben egy Nimróddal. Forrás: Fortepan Január 12-én és az azt követő napokban a magyar arcvonal több részre szakadt, azonban Jány Gusztáv, a 2. hadsereg parancsnoka ennek ellenére ellenállásra szólította fel a magyar csapatokat, és nem rendelt el visszavonulást. A magyar alakulatok – a német elvárásokhoz igazodva – ugyan igyekeztek megtartani állásaikat, azonban a harcokban egyre inkább felmorzsolódtak. A tarthatatlan helyzet miatt Jány parancsa ellenére is megindult végül a magyar csapatok visszavonulása. Január 12. – Wikipédia. Jány emiatt adta ki január 24-én elhíresült, "A 2. magyar hadsereg elvesztette becsületét…" kezdetű hadparancsát, amelyben a katonákat gyávasággal vádolta, és a legszigorúbb szankciók bevezetését helyezte ellenük kilátásba.
Bárdossy László miniszterelnök június 27-én bejelentette: a hazánkat szovjet részről ért, ki nem provokált támadás következtében a magyar királyi kormány megállapítja, hogy a két ország között beállott a hadiállapot. Néhány nappal később már ki is indult a frontra a Kárpát-csoportnak elnevezett seregtest, amelynek része volt az észak-erdélyi bevonulásban is és a délvidéki hadmozdulatokban is jeleskedő gyorshadtest. A honvédség gépesített alakulatait magába foglaló hadtest négy hónap alatt mélyen benyomult ugyan a Szovjetunió területére, hadi technikáját azonban szinte teljesen elveszítette. Novembertől ezért már csak megszálló erővel, öt dandárral vett részt a Magyar Királyság a Szovjetunió elleni háborúban. 1943 január 12 mai. Csakhogy a nyáron még gőzvonati sebességgel robogó német offenzíva az év végére Moszkva alatt elakadt. A hatalmas anyagi és véráldozatot követelő Barbarossa-terv nem érte el a kívánt célját, Adolf Hitler pedig a német veszteségeket látván úgy döntött, hogy a háború további szakaszában fokozottan igénybe veszi fegyvertársai erejét.
Ellenük bevetették a 7. könnyű hadosztálytartalékot.... 16 h 20-kor jelenti Nádas ezredes, hogy az orosz támadás Bolgyirevka keletig jutott el. Itt az urivi reteszállást a 7/I. zászlóaljjal szállatja meg. Az ellenséges előrenyomulás során 4 üteg, közöttük egy 21 cm-es német és egy 30, 5 cm-es magyar az ellenség kezébe került. 1943 január 12 19. 'A hadsereg-parancsnokság' benyomása, hogy kb. 1 ellenséges hadosztály tört be, támadását kisebb számú harckocsi támogatta. Bár a IV. hadtestparancsnokságnak 16 h 20-ig még nem alakult ki határozott benyomása az ellenségnek I. 13-ára várható magatartására nézve, a hadsereg-parancsnokság azzal számol, hogy az ellenség éjszaka folyamán újabb erőket (harckocsikat is) fog a siker helyére előrevonni, és a I. 13-án minden irányban szélesíteni igyekszik a zsákot. A saját csapatoktól már sokat nem vár a hadsereg-parancsnokság. Egyrészt azért, mert a tartalékok (ezred- és hadosztály-) már mind be vannak vetve, másrészt, a 4. Gyalogezred csapatai nem fejtették ki a tőlük joggal elvárt ellenállást.
(…) Válságos helyzetbe jutott csapat küzdjön elszántan és körömszakadtáig, mert csak a bátraknak kedvez a hadiszerencse. A bekerítés sohasem szolgálhat ürügyül a fegyver letételére. Elszigetelt helyzetben még a legkisebb erejű egység is tarthatja magát, ha szívét nem vesztette el és fegyvereit céltudatosan használja. Az a csapat, amely nem kísérel meg emberileg minden lehetőt, hogy nyílt harcmezőn előállott nehéz helyzetéből kivágja magát, hanem harc nélkül magát gyáván megadja, becstelen. A felelősség ezért mindig a parancsnokot terheli (…)" E fajsúlyos megállapításokból is leszűrhetjük, hogy a háború nem tréfadolog – sosem az! – és a Magyar Királyi Honvédség nem kiscserkészek csapataként vagy a Pál utcai fiúk gittegyleteként működött. A közvélemény előtt kevésbé ismert – mert lerombolná a hadseregparancsnokról kreált hamis képet –, hogy Jány 1943. 1943 január 12 years. március 12-i hadseregparancsa jóval reálisabban írt a visszavonulásról és tényként állapította meg, hogy "a magyar királyi 2. honvéd hadsereg a Don mentén mélység nélküli gyéren megszállt nagy kiterjedésű védőállásban a januári nagy orosz támadás elleni küzdelmében becsülettel állta a harcot.
Az év utolsó napjaiban levelet írt Mussolininek, Antonescunak és Horthynak, mely kapcsán Szombathelyi Ferenc, a Honvéd Vezérkar főnöke kifejtette: "…az eddigi önkéntes részvételünkből egyszerre kötelességet csináltak". Wilhelm Keitel tábornagy 1942. január végén Bukarestben meg is állapodott Antonescuval, hogy a románok mégtöbb katonát küldenek a frontra. Joachim von Ribbentrop birodalmi külügyminiszter és Keitel tábornagy Budapesten is tárgyalt. A teljes magyar haderő bevetését kérték. Bárdossy hosszas unszolásra megígérte: Magyarország hajlandó lehetőségeinek legszélső határáig elmenni. Másnap Horthy levélben biztosította Hitlert, hogy a magyar hadsereg részt vesz a tavaszi hadműveletekben. A frontra induló magyar 2. 1943 Január 12 - születésnap.com. hadsereget 9 könnyűhadosztály, egy rögtönzött tábori páncéloshadosztály és egy repülőcsoport 207 ezer katonája, valamint munkaszolgálatosa alkotta. A honvédség teljes fegyverállományának közel felét magukkal vitték. Az első szállítmány 1942. április 11-én indult. A csapatok többségét Kurszk körzetében rakodták ki s rögvest be is kapcsolódtak a német támadó hadműveletekbe.
Ajánlott korosztály: 12-18 éveseknek Linkek:
A legmagasabb hegyeket és a tavakat tartalmazó területek a hadseregek számára járhatatlanok. Fontos szerepet kap még az utak és a vasutak elhelyezkedése, mert ezeken gyorsabban haladhatnak a hadseregek. Az egységek mozgását folyók akadályozhatják, e vízi akadályokon legkönnyebben a hidakon juthatunk át. A játék során a magyar félnek lehetősége van új egységek toborzására a nagyvárosokban. Az osztrák fél új egységeket nem állíthat fel, de időről időre kap erősítést a történelmi helyzetnek megfelelően. Az orosz beavatkozás választható, ennek esetén a magyar félnek sokkal nehezebb a dolga, hiszen két nagy hadsereget kell egyszerre legyőznie. 1848 49 szabadságharc - Tananyagok. A seregek alapegysége az ezred és az üteg, minden hadsereg ezekből épül fel. Egy ezred maximum 2000 lovast vagy 4000 gyalogost foglal magában. Az ütegek létszáma 8 ágyú lehet. Az ezredek és ütegek különböző tulajdonságokkal rendelkeznek: létszám, tapasztalat, fáradtság, morál, ellátmány. Ezek a tulajdonságok dinamikusan változnak a helyzetnek megfelelően.
Csupán néhány név, amelyekről az elkötelezettség, a bátorság, a haza iránt érzett szeretet és hűség jut eszünkbe, de ne feledkezzünk meg a névtelen hősökről sem, azokról, akik számos módon és nem kis kockázatot vállalva többek között hírszerzőkként járultak hozzá a küzdelemhez" – tette hozzá Szalay-Bobrovniczky Vince. Önként jelentkeztek Pozsony, Székesfehérvár, Pécs, Szombathely és Pest – ezekben a városokban antiszemita tüntetések törtek ki 1848 márciusában, ennek ellenére is önként jelentkezett a hazai zsidóság a harcokba. " A forradalom és szabadságharc kezdetén a nemzetőrseregbe nem engedték be a zsidó származású embereket, de megtalálták a módját annak, hogy a szabad csapatokban hogyan harcolhatnak. Ez a több tízezer és az a körülbelül 250-300 tiszt – egészen az őrnagyig, az már tábornoki fokozat alatt lévő nagyon magas főtiszti rang – mind szolgáltak '48-49-ben, ahogy szolgáltak más nemzetnek a fiai is. 48 49 szabadságharc esszé. Ez egy közös ügy volt akkor, vallásra, nemre, bőrszínre való tekintet nélkül egy olyan ügyért, amelyet akkor a királyi Magyarországon még nem tapasztaltak meg" – mondta beszédében dr. Ulrich Attila, Nyíregyháza alpolgármestere.