Kovács Sarolta olimpiai kvótát szerzett az angliai öttusa Európa-bajnokságon. Kovács a női hagyományos verseny vasárnapi döntőjében a 13. helyen végzett, de előtte ért célba a világkupadöntő győztese, valamint három angol, két fehérorosz és két német, így a tolódások miatt övé lett az utolsó, nyolcadik kvóta. A kiírás szerint egy nemzetből az Eb-n csak egy versenyző szerezhetett olimpiai kvalifikációt, illetve a vk-győztes eleve kiesett ebből a számításból. A kvalifikáció névre szól, de mivel egy országból nemenként csak két öttusázó indítható a nyári játékokon, amennyiben több versenyzőnek lesz kvótája, a szövetség dönt. Kovács jól úszott és a vívásban is az élcsoportban zárt, ezzel negyedik volt két szám után. A lovaspályán viszont 33 pontot elhullajtott, amivel nagyon megnehezítette a helyzetét, végül azonban a lövészetekkel kombinált futást hetedikként kezdve nagyot küzdött és még éppen befért a kvótások közé. Az első lövősorozat után hatodik volt, majd egy bollyal a 6-9. helyen ment ki az állásból, a harmadik lövészeténél viszont négyet is hibázott, ezzel hátrébb szorult és az utolsó sem sikerült túl jól, így a negyedik futószakaszt már a kvótahatáron teljesítette.
Éppen ezt tesszük most is – folytatta Kovács Sarolta, az egyetlen magyar öttusázónő, aki jelenleg olimpiai résztvevőnek tekintheti magát. "Egészen biztos azért még nem lehetek a dolgomban, mert ha rajtam kívül két, vagy három magyar vetélytársam szintén olimpiai kvótát érdemel ki, akkor a sorsom a szövetség döntéshozóinak a kezébe kerül, ők jelölik majd ki azt a kettőt, aki Tokióba utazhat. Bár már ott tartanánk" - bánata, hogy 2020-ban kétszeresen is a hazai pálya előnyét élvezve csatázhatott volna az Európa-bajnokságon: magyar szurkolók bíztatásával, ráadásul Székesfehérváron, a megszokott környezetében. Mindig is a kedvenceim közé tartoztak a székesfehérvári öttusa versenyek, amelyeken az évek során folyamatosan új és új helyzetben találtam szembe magamat Vörös Zsuzsannával, a példaképemmel, a magyar női öttusa első és ez idáig egyetlen olimpiai bajnokával. "Évekig egymással versengtünk, 13 évvel ezelőtt Rigában viszont válogatottként együtt állhattunk a dobogó harmadik fokán az EB váltóversenyét követően.
Kovács Sarolta 11 másodperccel Batasova mögött rajtolhat a laser runban, Gulyás Michelle elmaradása 61 másodperc... KOMBINÁLT SZÁM Kovács Sarolta remekül kezdte a laser runt, ő végzett leggyorsabban az első lövészettel, de a többiek futásban utolérték. A második lövészethez azonban ugyanúgy egyszerre érkeztek a legjobbak, de megint Kovács lőtt a leggyorsabban. A brit Kate French azonban ekkor elfutott mellette és 8 másodperccel a lövészet után is előtte maradt. Azonban ezt a lövészetet is jól teljesítette és másodikként futott tovább. Közben Gulyás Michelle is elkezdte a felzárkózást, és a 16-ról a 13. helyre jött fel az utolsó lövészet előtt. French előnye sajnos behozhatatlan volt, Kovács Sarolta azonban még mindig tartotta a második helyet, de a 13. helyről induló litván Laura Asadauskaite félelmetes tempóban üldözte, és 400 méterrel a vége előtt utol is érte, majd elfutott mellette. Az olasz Alice Sotero azonban biztonságos távolságban lemaradva érkezett mögötte, így végül a magyar lány csak arra figyelt az utolsó 400 méteren, hogy őt maga mögött tartsa, így végül bronzérmes pozícióban ért a célba.
Amikor odaért, váratlanul felugatott a pálya mellett álló nézők egyikének a kutyája, a ló megijedt, kétszer ellenszegült, majd akadályt is vert. Kovács így 253 ponttal fejezte be ezt a számot, összetettben pedig 796 pontjával a másodikról a hetedik helyre csúszott vissza. Bizony a néző igen felelőtlen volt, hiszen a magyar versenyzőt értékes pontoktól fosztotta meg. Az utolsó lovas francia Elodie Clouvel elfogadhatóan vette a harmadik tusát és a záró kombinált szám rajtja előtt7 másodperc előnnyel várta az élen az utolsó tusa rajtját. Kovács Sarolta 36 másodperccel később követhette őt. A bemelegítésnél a kétszeres olimpiai bajnok Martinek János is próbált lelket önteni a méltán csalódott magyar lányba. Kovács a 3200m-es futás első sorozatában remekül szerepelt, egy versenyzőt megelőzött és hét másodpercet ledolgozott a hátrányából. A második sorozatban már több időt töltött a lőállásban, de újabb másodperc lefaragásával maradt hatodik. A harmadik sorozat ismét gyors és pontos volt, ám pozícióján nem tudott már változtatni.
Az elbírálást pedagógiai szakértők végzik a szülő és a gyermekkel foglalkozó szakemberek (például gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus) véleményét is szem előtt tartva. Az Oktatási Hivatal most közzétette a tudnivalókat a honlapján, ezek közül szedtük össze a legfontosabbakat. Eszerint a kérelmet kizárólag a szülő vagy a gyám nyújthatja be, jogosultságáról nyilatkoznia kell. A kérelemben bármilyen releváns indok szerepelhet, így a szülő leírhatja, miért, milyen okból kérelmezi a felmentést, milyen körülmény, állapot, tény teszi azt indokolttá. Az eljárásban ezen körülmények vizsgálatára kerül sor. Iskolaérettségi vizsgálati kérvény - érvek és haszontalan indokok - Felelős Szülők Iskolája. A szülő a kérelméhez bármilyen, általa fontosnak tartott iratot, dokumentumot mellékelhet, kikérheti az óvodától a gyermek fejlődését nyomon követő nyomtatványt is, és azt is csatolhatja, ilyen módon a kérelemmel foglalkozó szakemberek közvetve az óvoda véleményét is figyelembe vehetik. A fejlődést nyomon követő nyomtatvány csatolása ugyanakkor nem kötelező, hiszen nem csak olyan körülmény, állapot, tény merülhet fel, melyeket ez az óvodai dokumentum tartalmaz.
Ez az eljárás változik meg 2020. január 1-jétől: az új szabályozás az óvoda meghosszabbítását már szakértői döntéshez köti. Ha a szülő még nem szeretné beíratni iskolába a gyereket, január 15-ig az Oktatási Hivatalhoz kell beadnia a kérelmet. Mint Maruzsa válaszából kiderült, az iskolakezdés eldöntéséhez szükséges vizsgálatokat ezután a pedagógiai szakszolgálatok folytatják le. Oktatási Hivatal Iskolaérettség Kérelem. Magyar Emma és Fehér Tibor pszichológusok, a PDSZ aktivistái nemrég nyílt levelet írtak Kásler Miklós emberierőforrás-miniszternek, hogy vessen véget az iskolaérettségi vizsgálatokkal kapcsolatos információhiánynak, ami sok családot tart bizonytalanságban. A szakmai nyílt levelet mára több mint 800 pszichológus írta alá, és 4000 magánember támogatta a kezdeményezést. Maruzsa Zoltán november 4-én konzultált a kezdeményezés elindítóival. Magyar Emma és Fehér Tibor ezután azt közölte: az Oktatási Hivatal online felületére beérkezett kérvényeket megközelítőleg 30 ember fogja elbírálni, többnyire óvodapedagógus szakemberek.
Nem lehet változtatni a hivatal döntésén Ha a szülő nem ért egyet az Oktatási Hivatal gyermeke iskolaérettségére vonatkozó döntésével, bírósághoz fordulhat. Csakhogy a köznevelési törvényben rögzítették: "a felmentést engedélyező szerv döntését a bíróság nem változtathatja meg". Vagyis ha az OH úgy dönt, hogy – ellentétben a szülő véleményével – a gyermek iskolaérett, nem kell még egy évig óvodában maradnia, a bíróság nem határozhat ennek ellenkezőjéről. Viszont elrendelheti a hivatali döntés végrehajtásának halasztását, hatályon kívül helyezését és kezdeményezheti új eljárás megindítását. Iskolaérettség: már több mint hétezer kérelem érkezett az Oktatási Hivatalhoz | 24.hu. Vagyis az egész procedúra kezdődhet elölről. köznevelési törvény iskolaérett
Nem voltak egységesek a szakszolgálatok abban a tekintetben sem, hogy az elvégzett vizsgálatok alapján egy gyermeket iskolaérettnek minősítenek-e, egyes szakszolgálatok akkor is iskolaérettnek minősítettek gyerekeket, ha a vizsgálat jelentős hiányosságokat tárt fel. Így a szülők ki vannak szolgáltatva, és sokszor a szerencsén múlik az eredmény, attól függően, hogy a szülő épp hova kerül és milyen alaposan vizsgálják meg a gyermeket. Honlapunkon olvasható elemzésünkben mindezeket részletesen kifejtjük interaktív statisztikai adatok és személyes történetek kíséretében, és ábrával illusztrálva magyarázzuk a kormányzati felelősségáthárítás rendszerét is. Az iskolaérettséget szabályozó új törvény elvette a lehetőséget az óvodáktól, hogy a szülőkkel közösen döntsenek a gyermek iskolaérettségéről; a jogfosztást nem helyettesíti a hatalmi kegy, így nem megnyugtató, hogy idén a szülői kérések nagy többségének helyt adtak. Önkényes döntésről van szó, hiszen nincsen nyilvános döntési kritériumrendszer, és a szülőknek nincs fellebbezési lehetőségük, a költséges és bizonytalan bírósági jogorvoslat pedig a gyakorlatban a családok túlnyomó többsége számára irreális.
Nincs értelme az OH közbeékelésére a szülők és a szakszolgálatok közé. Az OH a gyakorlatban csupán postásként funkcionált, amire semmi szükség nincsen. A szülők maguk is el tudnának menni a szakszolgálatokhoz, és a szakszolgálatok maguk is el tudnák dönteni, ha a már meglevő papírok alapján vizsgálat nélkül látszik, hogy a gyermek nem iskolaérett. A törvényt az egységesítés ürügyével hozták meg, a gyakorlat azonban megmutatta, hogy a jogalkalmazás egyáltalán nem egységes: tavaly egyes szakszolgálatok végeztek iskolaérettségi felméréseket, míg mások nem, egyes óvodák részletes információkkal és dokumentumokkal segítették a szülőket, míg mások nem, az OH jelentősen másképp döntött a kérvény benyújtásának időpontjától és helyétől függően, a szakszolgálatok nem egységesen működtek, néhol figyelembe vették a szülők véleményét, míg másutt nem. Bár az új hatósági eljárás jelentősen megnehezítette a szülők dolgát, mégis kiderült, hogy nem igaz az a kormányzat által hangoztatott elképzelés, hogy a "tanköteles korú gyermekek döntő része iskolaérett".
Kifejezetten az iskolaérettség megállapítása miatt már nem kezdeményezhetnek szakértői bizottsági vizsgálatot a pedagógiai szakszolgálatoknál a szülők, az óvodapedagógusok és az iskolaigazgatók. Az erre lehetőséget biztosító bekezdéseket ugyanis törölték a vonatkozó kormányrendeletből – írja a Népszava. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) vonatkozó rendeletének két bekezdése írt arról, hogy a szülő, az óvoda vagy az iskola igazgatója szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményezhet a hatodik életévét augusztus 31-ig betöltő, tehát tankötelessé váló gyermek iskolába lépéséhez szükséges fejlettségének megállapítása céljából, ha ez másként nem dönthető el egyértelműen, vagy a kérdésben nincs egyetértés a szülő és az óvoda között. A rendelet 2020. január elsejétől hatályos verziójában azonban ezek a bekezdések már nincsenek benne. Csak annyi maradt: "A tankötelezettség megkezdésének feltétele, hogy a gyermek értelmi, lelki, szociális és testi fejlettségének állapota elérje az iskolába lépéshez szükséges szintet. "