Szponzorált tartalom. Megjelenés időpontja 2021. 03. 02 - 19:16 Ez a cikk több, mint 1 éve és 1 hónapja frissült utoljára, ezért egyes tartalmi elemei elévülhettek. Az FTC egykori legendás játékosa és edzője felkerült az embermentők márványtáblájára a Wallenberg emlékparkban. Tóth Potya István emléke előtt tisztelegve tartott közös megemlékezést a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és a Ferencvárosi Torna Club. Az FTC egykori legendás játékosa és edzője a vészkorszakban az ellenállás tagjaként üldözöttek sokaságát bújtatva több száz zsidót mentett meg a haláltól, ő maga azonban nem élte túl a világégést. 1944 végén ugyanis a nyilasok elfogták, és 1945 februárjában a budai várban, a Belügyminisztérium udvarán kivégezték. Halálának 76. évfordulója után nem sokkal neve felkerült az embermentők márványtáblájára a Dohány utcai zsinagóga udvarán található Wallenberg emlékparkban. A megemlékezésen beszédet mondott a Mazsihisz elnöke, Heisler András, az FTC elnöke, Kubatov Gábor, Őexellenciája, Yakov Hadas Hasselmann, Izrael Állam Magyarországi Nagykövete, valamint Kardos Péter főrabbi, míg vendégként vett részt Kulcsár Krisztián MOB-elnök, Sárfalvi Péter, az EMMI sportért felelős helyettes államtitkára, Héjj Dávid társadalmi és kormányzati egyeztetésekért felelős miniszterelnöki biztos, valamint az MLSZ képviseletében Sipos Jenő szóvivő és Vámos Tibor versenyigazgató.
Budapest Főváros Levéltára és a Ferencvárosi Torna Club közös kiadásában megjelent, Tóth Potya István edzésnaplói (1925-1930) című kötet magával ragadja az olvasót, még az olyat is, aki (esetemben) nem ért fociul, a futballt nem nézi és nem is ismeri. A legendás edző naplója ugyanis nem másról szól, mint a komolyan vett emberi életről, az élet megélésének teljességéről: a labdarúgás felől nézve. Furcsa érzésekkel vettem kézbe ezt a könyvet, mert egyrészt látni rajta, hogy szép, színvonalas és mutatós munka (keménytáblás, és a papírja valami egészen jó minőségű), másrészt azonban csaknem száz évvel ezelőtt íródott edzésnaplókat tartalmaz egy általam nem különösebben ismert sportágban. Kissé sóhajtozva kezdtem hát bele, mert a foci világa nekem meglehetősen idegen – ám annál nagyobb volt a meglepetésem, mire elolvastam. (Fotó:) Van a magyarban egy szép kifejezés: bepillantást nyerni. Ha valamire igaz ez, akkor erre a könyre nagyon. Bepillantást nyertem (1:0 ide) egy letűnt, de gyönyörű világba, amelyet egy Tóth Potya István nevű, érzékeny, okos és figyelmes edző irányít, s amely világban egy labdaemelésnek vagy gólpassznak akkora jelentősége van, mintha labda nélkül az emberi élet mit sem érne.
Az FTC Népligeti Sporttelep edzőpályáit a csapat egy-egy legendás futballistájáról nevezték el. A pályákat domborművekkel is megjelölték. Összesen 6db készült, mindegyik Krisztiáni Sándor munkája. Tóth Potya István, sz. Tóth István (Budapest, 1891. július 28. – Budapest, 1945. február 6. ) labdarúgó, edző. A dombormű felirata: "400 mérkőzés szereplője, majd az FTC edzője" "1912-től 1926-ig volt az FTC játékosa. Kitűnő erőnlét jellemezte, amit sportszerű életmódjával és tervszerű edzéssel ért el. Játékát olyan trükkök, cselek jellemezték, amelyek leleményesek, ötletesek, olykor derűsek voltak. A csatársor minden posztján, átlagon felüli teljesítményt nyújtott. A két világháború között ez egyik legjelentősebb magyar labdarúgóedző-egyéniség. Kezdeményezője volt az első trénerkollégiumnak az 1920-as években. Számos módszertani újítást vezetett be az edzésekben (bemelegítés, téli alapozás). Magyarországon elsőként vezetett edzőnaplót. A második világháború idején tartalékos tiszti szolgálatot teljesített.
2021. február 16-án közös megemlékezést tartott a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége és a Ferencvárosi Torna Club abból az alkalomból, hogy az FTC egykori játékosa és edzője, Tóth Potya István neve felkerült a Dohány utcai zsinagóga udvarán található Wallenberg emlékparkban az embermentők márványtáblájára. Tóth Potya István a Nemzeti csapatából 1909-ben került be a válogatottba, igazán ismert és népszerű játékos akkor lett, amikor 1912-ben az FTC-be igazolt. Közel 200 első osztályú mérkőzést játszott az első osztályban, visszavonulása után pedig 34 évesen, 1925-ben már a zöld-fehérek edzője lett. A civilben mérnök Tóth az első trénerek egyike volt, aki nem csak edzéseket vezetett le, hanem tervszerűen építette fel csapatát. Ennek meg is lett az eredménye, a fiatal szakember zsinórban három bajnoki címet szerzett az Üllői úti gárdával. 1930-ban Olaszországba szerződött, ahol többek között a milánói Intert is irányította. Hazatérve az Újpest csapatához szerződött, azon kevesek egyike, aki a Ferencvárossal és az Újpesttel is bajnoki címet tudott nyerni.
Kell-e mondani, 1941-ben nem volt olyan egyszerű ellenfelet találni, ha egy európai labdarúgó-szövetség válogatott meccseket szeretett volna leszervezni. Az MLSZ kirakatcsapata például március 23-án Belgrádban játszott 1:1-et a napokon belül megszállt jugoszlávokkal, majd április 6-án csúnya 7:0-s verésbe szaladt bele Kölnben a németekkel szemben – ahogyan az lenni szokott, ez a zakó Fábián József kapitány állásába került. A nemzeti tizenegyet az 1939 nyara óta irányító Ginzery Dénes egy Ganz TE elleni felkészülési meccsen leült a kispadra, ám ősszel a Fradi játékos-, majd edzőlegendája, Tóth-Potya István következett, aki a harmincas éveket nagyrészt Olaszországban, a Triestina, majd az éppen Ambrosiana néven játszó Internazionale élén töltötte, közben azonban két évre hazaugorva bajnokot faragott az Újpestből is. És 1937-től két idényen át az Elektromost irányította, igaz, a Latorca utcában 1939 nyarán nem újították meg a szerződését. A Magyar Labdarúgó-szövetség (miközben Fábiánt az utánpótlás élére ejtőernyőztette) szeptember 22-én úgy érezte, ha ideiglenesen, megbízottként is, de Tóth Potya Istvánra van szükség a válogatott élén – ezzel nemhogy kavicsot, de hatalmas sziklát dobva a magyar futball vizébe... "Számtalanszor emlékeztünk meg dicsérő és elismerő hangon az új MLSZ intézkedéseiről, és ezért senki sem mondhatja gáncsoskodásnak, kákán csomót keresésnek, amikor azt mondjuk: ezt a döntést helytelennek, a magyar labdarúgás ügyére károsnak tartjuk!
– Az ősszel lehullott falevelek összegereblyézésével és komposztálásával sok áttelelő kórokozó gombától mentesíthetjük fáinkat – tette hozzá. Komoly veszélyt jelentenek a farontó gombák és baktériumok, ezért az úgynevezett fagyléceket, repedéseket, sebzéseket, roncsolt felületeket egy éles késsel vágjuk simára, és minél nagyobb felületen kenjük be fasebkezelő géllel, pasztával, ami megvéd a további fertőzésektől. Sok helyen már metszik a szőlőt, hamarosan pedig a gyümölcsfáknak is nekiállnak. Tóth István szerint érdemes a fagymentes napokon réz- és kéntartalmú, valamint olajos szerekkel lemosó permetezést is végezni. Megjegyezte: mindig ellenőrzött helyről vegyünk csávázott vetőmagot, figyeljünk a szavatossági időre. Nem csak hazánkban, hanem az Európai Unió számos tagországában is széles körben alkalmazzák a kifejezetten környezetbarát, bioaktív pendimetalin hatóanyagú gyomirtó szert, amelyet vetés után, de még a zöldségnövény kelése előtt a talajra lehet permetezni.
Akkor még nem voltam egészen tizenhárom éves. Jobbösszekötőként kezdtem. Az I/B-csapatig jutottam. Mire továbbjutottam volna, megtörtént — 1906 júniusában -— a nagy kiválás a BTC-ből. Több társmmal együtt megalapítottuk az NSC-t, amelynek hat esztendőn át voltam tagja. 1912. június 5-én léptem át az FTC-be" amelynek színeihez fűződnek legszebb sikereim és legfelejthetetlenebb emlékeim. 1 Nemzeti SC, 1906-1912... Ferencvárosi TC, 1912-1924... Libertas Firenze, 1924, játékos-edző... Ferencvárosi TC, 1925-1926, játékos-edző... forrás Készült az 1 - Nemzeti Sport, 1926. március 10. írásainak, interjúinak felhasználásával.
Az ötletgazdákat, Gönci Som Kingá t és Móricz Laurá t, illetve Juhász Tomi t, az egyik előadót elhívtuk magunkkal az EFOTT fesztiválra is - Péczeli Dóra itt beszélgetett velük a Petőfi Backstage sorozatban: Az Ön böngészője nem támogatja a hanganyag lejátszását! Petőfi Backstage: Átértékeled? A beszélgetést most visszahallgathatjátok itt is, a Petőfi LIVE-on!
: Kapod, vágod, érzed, érzékeled, táncoljál, lazulj meg, teszed! Hallod, fogod, megvan, kened, tapasztalod, frankón követsz! 2X Ha túlfőzöm a tésztát, az a baj! De ha kicsit nyers a közepe, az a baj! Ha nincs benne elég citrom a teában, az a baj! Ha túl sok a méz, akkor meg, az a baj! Ha elfogy a dohányom, az a baj! Ha elfogy a papírom is, az is baj! Ha nem fogy el, az is baj! Mer' odajössz lejmolni, az a baj! Nincs kedvem akárkinek adni, az a baj! Ha tahó módon kérsz, az is baj! De ha nem adok, az is baj! Adok, azt megszokod, az a baj! Ha idemegyek szórakozni, az a baj! Ha odamegyek szórakoznak, az a baj! Hó jó a zene, sokan vannak, az a baj! Ha rossz a zene, sokan vannak, az a baj! Nem is tudom, mit keresünk itt, az a baj! A barátaid meg milyenek, az a baj! Azér' nem megyek oda, mer' az a baj! Az arca a baj, az arc a baj! Hogy én sodorjam meg, az a baj! Mer' nem tudsz sodorni, az a baj! Akkor meg minek kérsz? Ez a baj! Tüzet is én adjak? Az a baj! Azt hiszed, hogy füves, az a baj! Bëlga az a baj video. Mer' nem láttál még ilyet, az a baj!
A cél az érzékenyítés és a figyelemfelhívás volt, no meg az elkészült zeneszám megismertetése a nagyközönséggel. Ekkor már több operatőr is azon dolgozott, hogy egy kliphez – amit végül egy lelkes vágó készített el nekünk – legyen megfelelő képanyag. Abramov Dani, Átértékeled?, Az a baj, Baltazár Színház, Bëlga, Bényi Kati, ELTE Gyógypedagógiai Kar, Erdős Balázs, Fekete Gy. Bëlga az a baja. Viktor, Gönci Som Kinga, Horváth Péter, Horváth Roland, Juhász Tomi, Kovács Vera, Medetz Attila, Móricz Laura, Veres Robi
A 2004 -ben megjelent Jön a Gólem! című album kicsit poposabb hangzású, mint elődje, amely aranylemez lett. Az album kislemezei: Hazakísérlek, Királyok a házban, Az a baj és Képviselő boogie. 2005 októberében megjelent a csapat harmadik, dupla albuma, ami a Bokorpuszta, illetve a Zsolti a béka címeket viseli. Érdekesség, hogy a Bokorpuszta felnőtteknek, a Zsolti a béka gyerekeknek készült. 2007 -ben látott napvilágot a következő Bëlga-album, a Zigilemez. 2008. november 15 -én jelent meg hatodik albumuk, az Élő 2008, amely 21 koncertfelvételt tartalmaz. 2010-ben négy albumuk jelent meg. Az első, politikai témájú március 5 -én jelent meg, és az Arany nevet kapta; a második, "oktatási segédanyag" (az április 1-jei Bravo magazinhoz adták ajándéknak) címe Platina, április 1 -jén jelent meg. A harmadik album, amely "hagyományos" Bëlga-dalokat tartalmaz, a Gyémánt címet viseli, május 5 -én jelent meg. A negyedik album a Farost címet kapta, 2010. Bëlga az a baj e. június 4 -én jelent meg. Mind a négy album letölthető ingyenesen az együttes honlapjáról – a csapat már a kezdetektől támogatja a szabad zenemásolást.
A Belga zenekar 1998 tavaszán alakult. A zeneíró testület ügyvezetője Titusz, a szövegírói testület munkanélküli buddhista tanítók önálló érdekvédelmi szervezete. A zenekar 2003 tavaszán megtartott szokásos jogi és ügyrendi ülésén Secretman zenekartag olyan javaslatot tett, amit a többi szövegíró egyszerű szótöbbséggel leszavazott, mivel úgy érezték, a javaslat veszélyezteti a zenekar önkormányzatiságát. Zeneszöveg.hu. Secret ennek hatására kilépett a zenekarból. Ezt követően Lord C is távozott a zenekarból a zenei testület nyomására. Ma, 2005-ben a zenekar 4 állandó tagja töretlenül és következetesen építi a közös jövő egyes tagokra eső részét, hogy később is jó legyen.