Így párhuzamosan az írás újrafelfedezése és a görög vallás újjáéledésével társadalmi struktúrák alakulnak ki (nagyon kicsi területi egységek, amelyeket egy bazileus, egy király, vagyis a leggazdagabb tartomány birtokosa vezet, társadalmi osztályokkal, a nemesektől, a király fő társaitól kezdve, rabszolgáknak, akiket kizártak az összes politikai életből és a hadseregből), és egy olyan értékrend (amely vendégszereteten és bátorságon alapszik), amely a közös görög kultúrára jellemző. Az ókori Görögország és a városállamok megjelenése Két évszázad telt el azóta, hogy a monarchiát elhagyó görög városállamok többségét arisztokraták vagy örökletes klánvezérek irányították, Sparta és Argos kivételével. Fokozatosan erősödött a polgárok neheztelése a nemesség iránt: az emberek szavazati jogot követeltek kormányzásuk módján. Az Ókori Görögország – Városállamok | ComeniusBereck. Itt-ott forradalmak törtek ki, karizmatikus vezetők vezetésével, akik elnyerték az emberek bizalmát, elkobozták a földet a gazdagoktól, hogy elosszák azt a szegényeknek. Az összes görög városban közös kulturális tevékenységek fejlődése az ókori Görögország egyik legnagyobb egyesítő tényezője, a politikai széttagoltság ellenére, a nyelv és a vallás mellett.
És végül olyan életet éltél, amely sokkal inkább hasonlított minden polgártársad életéhez, egyszerűen azért, mert sokkal kevesebb életválasztási lehetőség állt rendelkezésre. További információ az ókori Görögországban való felnövésről. A szégyen, mint a társadalmi szervezet formája A személyes kapcsolat egyik jellemzője, hogy nagy hangsúlyt fektet a szégyenre. Ez az egyik módja annak, ahogyan értékrendjét beépíti polgáraiba. A szégyen lett volna az egyik dolog, amely a legerőteljesebben motiválta volna téged. Tegyük fel, hogy nem te voltál az az ember, akinek tetszett a harcban való harc. Mint poliszban élő görög, becsületesen nem választhatott ki a hadseregből. Ókori Görögország - görög civilizáció. Ha mégis kilépne, örökre kitaszított ember lenne. Azt, hogy a szégyent mennyire kormányozta a társadalom a polisban, megtalálhatja Pindar lírai költő verse. Leírja a városát cserbenhagyó sportoló nyomorúságos sorsát. A sportoló állítólag annyira fél a kigúnyolástól, hogy lecsúszik a sikátorokra, remélve, hogy senki sem fogja látni.
Érdekes módon ezt az adózás-adakozást semmilyen törvény vagy hivatal nem írta elő, sokkal inkább a társadalmi gondolkodás és a tradíciók határozták meg. Az adakozó motivációit a jóindulat, a közösség felé érzet kötelesség, a megbecsülés vágya jelentette. Míg korábban csak a harcosok válhattak hősökké, addig később ezek a gazdagok is elérhették ezt a társadalmi státuszt, amennyiben elég kitartóan és bőkezűen dolgoztak a köz javáért. Az őskor és az ókor világa | Sulinet Tudásbázis. Ez azt eredményezte, hogy sokan háromszor-négyszer többet adtak, mint amennyire szükség volt – ugye milyen távol esik ez a ma megszokott adókerülő viselkedéstől? Enélkül nem lenne ma olimpia, jóval szegényebbek lennénk a hatalmas görög kultúrát hirdető, ma is álló épületek nélkül, nem is beszélve az ideológiai és civilizációs javakról. Az Akropolisz, a Parthenon mind-mind a liturgikusoknak köszönhetően épült meg. Érdekes módon a legkedveltebb és legfontosabb adakozási célpont (egyben a legköltségesebb is) a tengerészet volt. A hadihajókat adott embernek nemcsak megépíttetnie, de működtetnie és fenntartania kellett.
A gyakorlatban azonban gyakran a politikai küzdelmek eldöntésére használták fel, s Athén legjelentősebb politikusainak karrierje legtöbbször száműzetéssel ért véget (pl. Miltiadész, Themisztoklész, stb. ) ión Görög törzs, Hellász középső részén, Kisázsia nyugati partján és a környező szigeteken. Legjelentősebb városállamuk Athén volt. népgyűlés (ekklésia) Döntéshozó szerv, amit az ókori Athénban ekklésziának, Spártában apellának, Rómában comitiának neveztek. A germán és szláv törzsek is ismerték ezt a szervezetet, a szabad férfiak vettek benne részt, itt választották meg a vezetőket, döntöttek háborúról. városállam Egyetlen városból és közvetlen környékéből álló állam. Városállamok jöttek létre az ókori Mezopotámiában, Hellászban (polisz pl. Athén. Spárta), a latin-amerikai indián civilizációkban, de a középkorban Észak-Itáliában is. (pl. Velence, Firenze) timokrácia Vagyoni cenzuson alapuló államrend az ókori Hellászban. Bár a Kr. 7. századtól kialakulóban volt Athénban a timokratikus berendezkedés, Szolón arkhónsága idején, Kr.
e. VIII–VI. század közötti szakasza. Erre az időszakra tehető a poliszok kialakulása. arisztokratikus köztársaság Olyan köztársaság, amelyben a vezető réteg az - általában földbirtokos, vagy a földbirtokosokkal összeházasodó ipari és kereskedő - arisztokrácia. Az arisztokratikus köztársaságban úgy határozzák meg a szavazati jogokat, hogy a vagyonos rétegek akarata érvényesüljön. Sztrabón (kb. Kr. 63- kb. u. 19) görög történész és földrajztudós a Fekete-tenger vidékéről származott. 17 könyvből álló Geografika című művében a Földközi-tenger medencéjét mutatja be, a természeti adottságoktól az ott élő népek szokásaiig. démosz A görög gyarmatosítás eredményeképp a földbirtokos születési arisztokrácia mellett egyre nagyobb gazdasági jelentőségre tett szert az iparos és kereskedő réteg. Az archaikus korban (Kr. 750–492) igyekezett gazdasági szerepének megfelelő megfelelő politikai szerepet is vállalni, de ebbéli törekvéseit gátolta az arisztokrácia. A születési arisztokráciával szembeni küzdelemben az iparos és kereskedő réteg szövetségese lett a nagybirtok által szorongatott parasztság, s együtt alkották a köznépet, a démoszt.
Ne hagyjátok ki! 1945: 1946: 1947: 1948: 1949: 1950:
Silence, fresh air, a great book! / Csend, levegő, napfény... és egy jó könyv! 1958
Poszter Régi plakátok, poszterek, fényképek reprintjei Keresés pontosítása
A 19. század végén született, és a 20. század elején virágzásnak indult műfaj mindössze száz évet élt meg: a rendszerváltás és az 1990-ben megrendezett első választások még lehetőséget adtak néhány ma is jelentősnek számító politikai plakát megszületésére, 1990 után azonban a magyar művészeti plakát szinte teljesen eltűnt. Régi magyar - Nosztalgia plakátok és reklámok - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. Biro Mihály – Palma gumisarok (1911) A plakátok időkapszulaként őrzik egy adott kor politikai, kulturális és társadalmi örökségét, így kapcsolva össze a művészetet a történelemmel. És hogy mi alapján gyűjtenek ma plakátokat világszerte? Ugyan maguk a plakátok tematikailag nyolc nagyobb kategóriába sorolhatók (sport, reklám, utazás, divat, propaganda, film, turizmus, esemény), ennél jóval többféle gyűjtési szempont létezik. Van, aki stílus szerint gyűjt (például art deco vagy pop art plakátokat), vannak a filmfanatikusok, akik egy adott műfaj, rendező vagy színész filmjeiből igyekeznek minél több plakátra szert tenni, de a politikai propaganda vagy az 1950-es évek szocreál plakátjai is keresettek – utóbbi kettő leginkább a külföldi vevők körében.