Ez azonban tévedés volt: Müller Cecília korábbi bejelentése szerint mindenki 84 napra kapja meg a 2. AstraZeneca oltást, akit március 1. után oltottak be. A munkatársa a helyszínen azt tapasztalta, valóban elküldik az embereket. Egy férfi, aki a hozzátartozója miatt ment érdeklődni, azt mondta, "a sorban állva fél füllel már hallottam, hogy az előttem állóknak mondják, jöjjenek vissza később, és majd erről kapnak értesítést. Nekem is ugyanezt mondták. Megkérdeztem, mi a csúszás oka, mire a katona azt mondta, most ért ide a rendelet, ami a meghosszabbításról szól. Van, aki szerint érdemes hamarabb kérni az AstraZeneca második oltását | 24.hu. " Kollégánk a helyszínen azt tapasztalta, nem küldenek el mindenkit, tehát a többi oltás valószínűleg rendben zajlik. A történtekről megkérdeztük a Szent János Kórházat és az operatív törzset is. Utóbbi válaszában azt közölte, nem függesztették fel az oltást AstraZenecával. A Kútvölgyi szakrendelőben a mai napon páran tévedésből megjelentek az egy hónapja tartott AstraZenecás oltás résztvevői közül a második oltásra. Tájékoztatták őket, hogy az AstraZeneca vakcina második oltása már nem 4 hét, hanem 12 hetes különbséggel történik, a második oltásról SMS-behívót fognak kapni az érintettek.
Előrehozzák, ha nem is kérte A vakcina alkalmazási előírása szerint 4-12 hetet kell várni a két dózis közt, de a klinikai tesztek azt mutatják, 12 hét elteltével nagyobb a második hatékonysága, mint 4-6 hét után. Ez alapján tehát megéri várni, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is 8-12 hetet javasol. Sokan mégis meglepve tapasztalták a héten, hogy automatikusan négy hétre kapták a második időpontot. Astra zeneka második oltás. Több ilyen beszámoló érkezett hozzánk Győrből és a Semmelweis Egyetem oltópontjáról is, miközben máshol úgy tűnik, maradtak a 12 hétnél. Ahogy keddi cikkünkben írtuk, egy olvasónk hiába ragaszkodott a 12 héthez, nem tudtak neki segíteni, csak azt mondták: hagyja figyelmen kívül a 4 hetes időpontot, és majd foglaljon egyet később online, ha tud. Hiába kerestük az operatív törzset, nem kaptunk választ. Írtunk a Semmelweis Egyetemnek is, hogy tényleg átálltak-e a 4 hetes rendszerre, és ha igen, mi alapján, de szerintük ez az NNK hatásköre. Az NNK nem válaszolt. © Balázs Attila/MTI/MTVA AstraZeneca-oltás Tiszakanyáron Fotó: Balázs Attila/MTI/MTVA Még furcsább, hogy három emberről is tudunk, akiket a napokban sms-ben vagy emailben értesítettek a második oltás előrehozásáról.
Rosszul adhatták meg a második oltás időpontját, ezért küldtek haza embereket. Az operatív törzs hangsúlyozta, nem függesztették fel az oltásokat az AstraZenecával. Van-e visszatérés a "normalitáshoz" az oltásoknak köszönhetően? Mennyire fenyegetőek a vírus különböző mutációi? Kell-e tartanunk újabb járványhullámoktól? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell. Hazaküldik a második AstraZeneca oltásra érkezőket a Kútvölgyi szakrendelőből – írta a Telex olvasói beszámoló alapján. Az egyik érintett férfi március 6-án kapta meg az első oltását, mára szólt a második időpontja, de az ajtóból visszafordították. Astra zeneca második oltás. Semmilyen értesítést nem kapott, utólag vette észre, hogy az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltató Térben átírták a 2. oltás időpontját. Egy másik olvasó azt mondta, egy hónapja mindenkinek elmondták, hogy a papírra felírt április 6-i második oltás a biztos, ne foglalkozzanak azzal, hogy közben kitolják a két oltás közti időt, mert az őket nem érinti.
A havibéres munkavállaló esetében – a fenti jogszabályi hivatkozások és az NGM módszertani segédlete alapján – a munkáltató eldöntheti, hogy mit számfejtsen. Semmit vagy rendszeres bért. Ez itt a kérdés. Ezt a piacon lévő programok paramétereinek megállapításával, beállításával szokták megoldani. A nevezett programozó vagy a programváltás most vette fel ezt a kérdést. A Számfejtés paraméterek alapadatai között lehet a kérdésre válaszolni: Munkaszüneti napra számfejtendő összeg = Rendszeres bér | Semmi Rendszeres bért: a havi besorolási bér számfejtése esetén munkaszüneti napra rendszeres bért számfejt a program – ez a kérdésben érintett cég igénye. Hajszálnyival szűkül a különbség az ekhós és a normál bér között - Napi.hu. Semmit: a havi besorolási bér számfejtése esetén munkaszüneti napra nem számfejt bért – ezt mondja a programozó –, feltéve, hogy ezen a napon nem volt munkavégzés, mert ha igen, akkor annak feltüntetése a bérjegyzéken kötelező. Amennyiben az utóbbi értéket állítják be, megváltozik a rendszeres bér számfejtése is. Az egy napra eső napi bér összege arányosan meg fog nőni, hiszen ha a munkaszüneti napra nem számfejt a program, akkor a ledolgozott napokra többet kell számfejteni annak érdekében, hogy a havibért megkapja a dolgozó.
Ne felejtsük el azt sem, hogy a munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén munkavállalóinkat szintén 100% mértékű bérpótlék illeti meg. Viszont ez esetben is igaz, hogy a bérpótlék mértéke 50% mértékű is lehet abban az esetben, ha egy másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosítunk cserébe a munkavállalónknak. Nézzünk erre is egy példát! A dolgozónk napi munkaideje 8 óra. Havi alapbére: 200. Így kell a szabadságra járó összeget megállapítani | Profession. 000 Ft. 2020. március 22-én beosztás szerinti munkaidő: 8:00 – 16:00. Ezen a napon dolgozónknak két óra rendkívüli munkavégzést is elrendeltünk. Tényleges munkaidő: 8:00 – 18:00. Így a rendes munkaidőn felül ledolgozott órák száma összesen 2 óra volt. A Munka Törvénykönyvében rögzített pótlékalap osztószámát a következőképpen szükséges meghatároznunk: • általános teljes napi munkaidő esetén 174 óra • rész- vagy általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén a 174 óra arányos része. Ez esetben az 1 órára járó pótlékalap meghatározásakor 174 lesz az osztószám, tekintettel arra, hogy dolgozónkat az általános napi teljes munkaidőben foglalkoztatjuk, azaz napi 8 órában.
Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
Ha a munkavállaló dolgozik, munkabér jár neki. Ha munkaszüneti nap miatt nem dolgozik, abban az esetben a díjazás attól függ, hogy havibéres, órabéres vagy teljesítménybéres. Havibér esetén a munkaszüneti napnak nincs jelentősége, mert az átalányként funkcionál. Órabér és teljesítménybér esetén csak abban az esetben jár távolléti díj a munkavállalónak, ha a munkaszüneti nap az általános munkarend szerinti munkanapra esik. Ez az összeg ráadásul attól függetlenül megilleti a munkavállalót, hogy beosztottak-e számára munkaidőt, mivel ez a beosztható munkamennyiség csökkenését kompenzálja. Ha rendes vagy rendkívüli munkaidőt is meghatározott a munkáltató, akkor a dolgozó jogosult a távolléti díjra és azon felül a munkabérre is bérpótlékokkal. Nézzük meg a jogi környezetet! A 2012. évi I. törvény 102. Szabadságra járó bér összege 2022 – Kalkulátor | RSM Hungary. paragrafusának (1) bekezdése szerint munkaszüneti nap január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26. ami alapján amit eddig "fizetett ünnep" néven ismertünk, azokat a napokat a törvény munkaszüneti napként definiálja.
chevron_right Hibásnak tűnt a program, de nem az: ünnepnapra is kell bért számfejteni? hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2017. 02. 05., 06:28 Frissítve: 2017. 05., 00:54 2 Fix havidíjas szellemi foglalkozású munkavállalókat alkalmazunk. Eddig az ünnepnapokra eső bért is számfejtettük. A 2017-es programnál a programozó úgy állította be a paramétereket, hogy csak a munkanapokra számfejt a program, mivel szerinte az ünnepnapokra nem kell bért számfejteni. Szerintünk viszont eddig is kellett, és a jövőben is kell az ünnepnapokra járó bért számfejteni. Mikor járunk el helyesen, hogy a törvényi előírásoknak is megfeleljünk? – kérdezte olvasónk. Juhász Tibor okleveles adószakértő válaszolt. A változás e téren 2012-ben keresendő, amikor az új munka törvénykönyve (Mt. ) hatályba lépett – szögezte le Juhász Tibor. Szakértőnk szerint alapvetően igaza van a programozónak, ugyanakkor a cég is ragaszkodhat az elképzeléséhez, vagyis a régi gyakorlathoz.
Az idéntől hatályos jövedelemadózás a normál munkaviszonyra lett optimalizálva, nem pedig a speciális adóztatás alá eső körre - ami persze természetes is. Ennek eredményeképpen azonban az ekhósok terhe nő, és a nettó bér kiszámítása is bonyolultabb lesz. A rendszer azért lesz körülményesebb, mert külön kell kezelni az ekhós és a munkaviszonyos bért - hiszen az ekho csak egy adózási forma, és nem keletkeztet jogviszonyt, szükség van valamilyen, az szja-törvény alapján értelmezhető jogviszonyra - ez praktikusan a munkaviszony és az abból származó jövedelem. Vagyis az ekhósok bére áll egy munkaviszonyos részből - ez többnyire a minimálbér összegét jelenti - és egy ezen felüli ekho szerint adózó részből. Az idén azonban a munkaviszonyból származó jövedelem a szuperbruttó szerint adózik, miközben az ekhós részre nem vonatkozik ez a szabályozás. Ez azt jelenti, hogy a munkaviszonyból származó jövedelmet a szuperbruttó szerint kell számítani, azaz a bért fel kell szorozni 1, 27-tel, az ekhós rész kiszámítása viszont nem változik.
Emellett a távolléti díj számítási szabályaitól a munkaszerződés a munkavállaló javára, illetve a kollektív szerződés eltérhet. Hogyan kell kiszámítani? Az új Munka törvénykönyve (Mt. ) szerint, ha a dolgozó szabadságra megy, akkor a szabadság idejére őt megillető távolléti díjat úgy kell kiszámolni, hogy a havi alapbért - általános teljes napi munkaidő esetén - 174 órával el kell osztani. Az így kapott számot fel kell szorozni annyival, ahány munkaóra van azon a napon. Ha a munkavállaló több nap szabadságot vesz ki, akkor minden egyes napra külön ki kell számítani a távolléti díjat. Ezután meg kell nézni, hány napot dolgozik abban a hónapban az alkalmazott. Az egy ledolgozott munkanapra jutó bér úgy jön ki, hogy a havi alapbért el kell osztani a havi munkanapok számával. Ezután meg kell nézni, hogy a szabadságként kivett napokat levonva hány ledolgozott munkanap marad a hónapban, majd ezeknek a számával fel kell szorozni a napi munkabért. A tárcához eljutott információk szerint bizonytalanság övezi, hogy a távolléttel érintett hónapban hogyan kell meghatározni a munkával töltött időre járó munkabért.