Megkötöm lovamat Megkötöm lovamat Szomorú fűzfához, Lehajtom fejemet Két első lábához. Lehajtom fejemet A babám ölébe, Hullajtom könnyeim Rózsás kötényébe.
A Megkötöm lovamat két különböző dallamváltozatban hasonló szöveggel ismert magyar népdal. Az első változat ismert Semmit se vétettem Nyitra városának, a második Lovamat kötöttem piros almafához kezdetű szöveggel is. Első változat [ szerkesztés] Megkötöm lovamat Műfaj magyar népdal Stílus régi Hangfaj pentaton A kotta hangneme D moll Sorok A B C D Hangterjedelem 5–8 5–9 ♭3–8 1–7 Kadencia 8 (5) 5 Szótagszám 6 6 6 6 Előadásmód parlando Előadási tempó 66–56 A gyűjtés adatai Gyűjtő Bartók Béla A gyűjtés helye Újszász A gyűjtés ideje 1918 (Vár)megye Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Kiemelt források MNT VIII/A. 178. Bartók-rend 294 Dobszay 429 Kodály–Vargyas 98 1) Megkötöm lovamat szomorúfűzfához, lehajtom fejemet két első lábához. A dalt Bartók Béla gyűjtötte 1918-ban a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei Újszászon. Feldolgozás: Szerző Mire Mű Előadás Jandek Gusztáv két szólamú vegyeskar Megkötöm lovamat..., 1. dal Bartók Béla zongora Tizenöt magyar parasztdal, 1. dal [1] Az 1) változatot Kodály Zoltán gyűjtötte a Nyitra vármegyei Menyhén 1909-ben az alábbi szöveggel: [2] Semmit se vétettem Nyitra városának, mégis besorozott engem katonának.
127. o. Kétszólamú – kíséret nélküli – kórusgyűjtemény. Kiss Lajos. Budapest: Zeneműkiadó Vállalat. 1954. 85. o. A mi dalaink. Összeállította: Ugrin Gábor. Budapest: Tankönyvkiadó. 97. o. Második változat: Megkötöm lovamat. Magyarnóta (Hozzáférés: 2016. ) (kotta, szöveg, audió) Sárosi Bálint: Nótáskönyv. Második, változatlan kiadás. Budapest: Nap Kiadó. 2012. ISBN 978 963 9658 17 2 210. kotta Béres József: Szép magyar ének. I kötet., 342. ISBN 978 963 88686 9 5 Felvételek [ szerkesztés] Megkötöm lovamat (2. változat). Csóka Anita YouTube (2015. márc. 19. ) (audió) Megkötöm lovamat - magyar népdal. YouTube (2016. 15. ) (videó, szöveg) Megkötöm lovamat. Maraszt Népzenei Együttes YouTube (2011. 1. ) (audió, fényképsorozat) Megkötöm lovamat. Ének: Bíró Gergő és Bangó Margit, kísér: A 100 Tagú Cigányzenekar szólistái YouTube (2012. ) (videó) MEGKÖTÖM LOVAMAT. Nagy Laci YouTube (2010. jún. 5. Rózsaszín Pittbull YouTube (2012. nov. ) (audió) m v sz Dallisták Magyar dalok listái népdalok népies dalok komolyzenei dalok egyházi népénekek hangszeres népzene Külföldi dalok listái Egyéb mozgalmi dalok a Szent vagy, Uram!
Mészöly Géza Született 1844. május 18. Sárbogárd Meghalt 1887. november 11. (43 évesen) Jobbágyi Sírhely Fiumei Úti Sírkert A Wikimédia Commons tartalmaz Mészöly Géza témájú médiaállományokat. Sárbogárdi Mészöly Géza ( Sárbogárd, 1844. május 18. – Jobbágyi, 1887. november 11. ) magyar festő. Élete [ szerkesztés] Nemesi családban született. Apja, Mészöly Imre törvényszéki bíró, anyja Kenessey Juliánna volt. A sárbogárdi elemi iskola elvégzése után Hajdúszoboszlón végezte el a gimnázium alsó osztályait, majd a Debreceni Református Kollégiumban folytatta tanulmányait. Már diákkorában sokat rajzolt és festett. Tehetségét Kallós Kálmán, a debreceni rajztanára fedezte fel, s ő biztatta a művészi pályára. A gimnázium befejezése után szülei ösztönzésére a debreceni jogakadémián tanult, majd 1866 -ban átiratkozott a pesti egyetemre. Balatoni halásztanya 1877 Malonyai Dezső, a Művészet folyóiratban megjelent cikkében részletesen leírja Mészöly Géza pályafutásának kezdetét. [1] Ligeti Antal, a képtár őre, 1867 -ben felfigyelt egy fiatal fiúra, aki a múzeumban festők képeit másolgatta.
Mészöly Géza (Sárbogárd, 1844. május 18. – Jobbágyi, 1887. november 12. ) magyar festő. MALONYAY DEZSŐ MÉSZÖLY GÉZA A hatvanas években mostoha idő járt még itt Pesten a magyar művészekre, nem volt műpártoló közönség, így tehát művészetünk se lehetett. Néhány elszánt tehetség Barabás, Than, Lotz,, Orlay, Ligeti – - küzködött, hogy magyar művészetet teremtsenek s egy-két vagyonosabb mágnás veregette a pesti piktorok vállát. A nemzeti műegyesület és a képzőművészeti társulat időszaki tárlatain résztvettek művészeink, de látogató gyéren tévedt a szegényes kiállítású termekbe s nem igen tolongtak bizony egyetlen nyilvános képtárunkban, a Nemzeti Múzeumban sem. Művészettel a középosztály alig törődött, műértése, ízlése, tudása még fejletlen és fogyatékos volt, művészetről ritkán hallott s nem olvasott, művészetet elvétve ha látott, híját se érezte még a művészetnek. Igazolásunkra ne hallgassuk el, hogy az amatőr is rendesen csak vagyona fölöslegéből költ s abban az időben drága volt nálunk a pénz; a negyvennyolcas viharok megviselték az országot, a középosztály vérét s vagyonát áldozta a haza ügyéért; csak lassan gyógyult anyagilag is, képre honnan tellett volna?
Első nála a táj, azonban képein mindenütt ott az élet: az emberek és az állatok, de nyugalomban, nagyobb mozgalmasság nélkül. Ebben a festő egyénisége is tükröződik. "Csöndes hangú, finom lelkű, áldott jószívű férfi volt, mindenki szerette, aki ismerte" - jellemezte őt egy művésztársa Lyka Károlynak. A tárgyhoz hűen festett hazai táj, a levegős ábrázolás, a színváltozások új felfedezésnek számítottak a magyar festészetben. 1885. nyarán ismét ellátogatott Mészöly Géza Hajdúszoboszlóra és Debrecenbe. Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képekben című könyvhöz készített debreceni és hortobágyi rajzokat. Újságíróknak ekkor adott nyilatkozatában szeretettel beszélt hajdúszoboszlói és debreceni éveiről, az itt ért hatásokról, az Alföld természeti szépségeiről. Az 1884-ben feleségével Pestre költözött festőt a következő években meghívták a pesti női festőiskola tanárának, ami nagy elismerést jelentett. Sajnos súlyos tüdőbaj támadta meg, s 1887. november 17-én, élete 44. évében Jobbágyiban elhunyt.