Az invazív fajokról egyre többet hallunk, terjedésükben azonban nem csak a klímaváltozás, hanem az emberi tevékenység is kulcsszerepet játszhat. Ez a helyzet a már nálunk is fel-felbukkanó mosómedvével. A mosómedvék útja Amerikából Európába A Turista Magazin számolt be nemrég arról a mosómedvéről, melyet Sopronkövesden fogtak be még a télen. Élő mosómedve eladó ingatlan. A Gordon névre keresztelt állat később a Budakeszi Vadasparkba került, felbukkanása azonban baljós előjel lehet. Az amerikai kontinensen őshonos állatot a prémje miatt még az 1920-as években telepítették be Európa egyes országaiba, néhol pedig nagy mértékben el is szaporodott, és városokba is bemerészkedik. Németországban például már fél millióra tehető az állományuk és ennek nyomán komoly károkat okoznak. A mosómedve rendszeresen megtámadja a házi- illetve haszonállatokat, egyes énekesmadarak pedig ki is pusztulhatnak ténykedése miatt, ahogy az Németországban be is következett. Ezen kívül akár emberre is veszélyes betegségeket is terjeszthet, mint például a veszettség vagy a férgesség.
Saját típus fajt képviselnek a ragadozók között. A mosómedve többnyire 60–95 cm hosszú, farka 20–40 cm, testtömege átlagosan 6–7 kilogramm, de 2–10 kilogramm között változhat. A tömeg nagy része az elraktározott zsír, főleg a hidegebb éghajlaton élő állatoknál. A nemek egyformák, bár a hímek kissé nagyobbak. Bundája szürkésbarna, a hasi oldalon fehéres. Eladó Mosómedve. Jellegzetes a farok fekete-fehér gyűrűs csíkozása, illetve a szemek feletti fekete álarc, ami afféle miniatűr gonosztevő külsejével ruházza fel a gyakran valóban szemtelenül lopkodó állatot. A fej alakja egyébként rókaszerű, orra és fülei hegyesek, ötujjú mancsai rendkívül ügyesek. Erős karmaival ügyesen tud fára mászni – veszély esetén legszívesebben a magasba menekül. Igen nagy eséseket is képes túlélni, vastag bundájának és zsírpárnáinak köszönhetően. Magányos, éjszakai életmódot élő állatok, akik a nappalt általában összekucorodva pihenéssel töltik. Mindenevő: magvakat, terméseket, de akár haszon növényeket is szívesen fogyaszt, emellett rovarokat, kisebb álatokat és tojásokat is eszik.
A terület parcellázása és a kialakított házhelyek értékesítése Rákoscsaba képviselő testületének 1933. február 19-i jóváhagyása után kezdődött. Lakóinak száma /2001-ben/: 7639 fő. Rákosfalva Budapest XIV. kerületének városrésze. 1871-ben alapította Szigligeti Ede Zsivora György birtokán. 1873-ban csatolták a területet Budapest X. kerületéhez. Önkormányzati sajtószolgálat. 1930 óta a XIV. kerülethez tartozik. Az 1960-as évek végén a telep nagy részét elbontották, helyén épült az 1970-es években a Füredi utcai lakótelep. Lakóinak száma /2001-ben/: 16 281 fő. Rákoshegy Budapest főváros XVII. kerületének része. A terület a 20. század elejéig Rákoskeresztúrhoz tartozott és a Podmaniczky család tulajdonában volt. 1890-ben kezdődtek a parcellázások, miután a család a majd az egész "rákosokra" kiterjedő itteni birtokukat vállalkozóknak adták el. A mai Rákoshegy területét Fuchs Ignác vette meg, 1892-ben épült fel az első ház, feleségéről Zsuzsánna-telepnek nevezte el. A parcellázott házhelyek nagyon olcsók voltak, Rákoshegy gyorsan benépesült.
A Keresztúr Nevű Települések Szövetségének története 1999-ben kezdődött. Észak-Magyarországon a Bodrog folyó áradásakor veszélyeztette, és részben elöntötte Bodrogkeresztúr alacsonyan fekvő településrészét, valamint több, a folyó melletti községet. Balatonkeresztúr község Önkormányzata testületi döntéssel anyagi, pénzbeli segítséget adott Bodrogkeresztúr község Önkormányzatának a károsult családok kárenyhítésére, megsegítésére. A két "távoli" Keresztúr között ezzel létrejött egy híd, egy kapocs, amely barátsággá, majd testvér-települési kapcsolattá alakult. Dr. Kovács és Társa Egészségügyi Szolgáltató Kft. | Debrecen | Járóbeteg Ellátás. A természeti csapás így lett összekötő és barátságot létesítő erő. Balatonkeresztúr és Bodrogkeresztúr községek önkormányzatai elhatározták, hogy megszólítják és meghívják a Keresztúrokat egy találkozóra, melyet 2000. szeptember 8-10. között tartottak meg. Rákoskeresztúr már az első találkozón részt vett. A hagyomány megmaradt, második alkalommal Rákoskeresztúr rendezte meg a találkozót. Idén tizenkettedik alkalommal találkoztak a Keresztúr nevet viselő települések, melynek harmadszor adott otthont Rákoskeresztúr.
Augusztus 19–20. Keresztúr Nevű Települések XVII. Nemzetközi Találkozója Rákosmente Önkormányzata és a Vigyázó Sándor Művelődési Ház szervezésében Helyszínek: Sportpálya (Budapest XVII., Pesti út 88. ), Vigyázó Sándor Művelődési Ház (Pesti út 113. ) A rendezvénysorozat fővédnökei: dr. Áder János köztársasági elnök és dr. Kövér László, az Országgyűlés elnöke 10. 00 Vonulás a Fő térről – RáZene Városi Fúvószenekar 10. 30 Ünnepélyes nyitórendezvény A Keresztúrért Emlékérem átadása Közreműködik: Bognár Szilvi, Kónya István, RáZene Városi Fúvószenekar 14. Kürtgyarmat nevű települések. 00 Keresztúr nevű települések kulturális bemutatói (Bácskeresztúr, Balatonkeresztúr, Bodrogkeresztúr, Csernakeresztúr, Murakeresztúr, Szilágyfőkeresztúr) 18. 30 FEKE PÁL MŰSORA 20. 30 KEREKES BAND-KONCERT 22. 00 Karaoke, diszkó Népi játszóház (lisztes játszó, babakonyha, gólyalábazás, óriás malom stb. ); Kézműves sátor; Keresztúr nevű települések bemutatkozó házai A Vigyázó Sándor Művelődési Házban: 14. 00 Szépség és harmónia – Martonosiné Orosz Márta és Zsigár Cecília kiállításának megnyitója 10.
Hamarosan vasúti megállóhely is létesült Rákoskeresztúr-Kavicsbánya néven, de 1913. május 1-jétől a vasúti menetrendben már Rákoshegy volt a neve. Rákoshegy 1921-ben (1922. január 1-jei hatállyal) különvált Rákoskeresztúrtól és önálló nagyközséggé alakult. Lakóinak száma /2001-ben/: 9799 fő. Rákoskeresztúr Budapest főváros XVII. Első írásos nyoma Pousarakusa (Pósarákosa) néven egy 1265-ben kelt oklevélben található, nevét első birtokosáról kapta. Területéből váltak ki és lettek önálló nagykösséggé 1907-ben Rákosliget és 1922-ben Rákoshegy, majd 1950. után kialakult kerületrészek a mai Akadémiaújtelep, illetve az 1990-es években született Madárdomb. Lakóinak száma /2001-ben/: 26 843 fő. Rákosliget Budapest főváros XVII. 1907–1949 között önálló nagyközség volt, azt megelőzően Rákoskeresztúr határához tartozott. Külvárosi-kisvárosi jellegű városrész; szinte kizárólag kertes családi házakból áll. Lakóinak száma /2001-ben/: 3538 fő. Rákospalota Budapest városrésze a XV. kerületben. Egyike az 1950-ben Budapesthez csatolt megyei városoknak.
(Kürt Zrt. ) Eustach-kürt ivókürt Méhkürt