A nevezett kép nem tartozik a fotósorozatukhoz, soron kívül készült, ugyanis Péter kamionos. Az volt az álma, hogy ha megnősül, ezzel menjen a szerelméért, így ezt valóra is váltották - a fotó a kapuban készült, amikor kikérte a szülői házból Nikolettet. Ez nekik nagyon fontos volt, így mindenképpen szerették volna, hogy készüljön ilyen kép, ezért is küldték el nekünk ezt a fotót. HAON - Esküvői fotópályázat a Hajdú Online-on – Elindult a szavazás!. [related-post post_id="3960173"] [related-post post_id="3954545"] Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
Miskolc – Tóparton, kastélykertben, vízesés tövében, motor nyergében, vagy épp egy napraforgó tábla közepén – többek között ilyen helyszíneket választottak életük egyik legboldogabb napjának megörökítéseként az ifjú párok. Ezeket a fotókat olvasóink is megtekinthetik mi több, szavazhatnak is a kedvencekre a Borsod Online esküvői fotópályázatán. Hogy mi lehet a története egyik-másik különleges helyszínen készült képnek? Sorozatunkban erre keressük a választ. Ezek a világ legszebb esküvői fotói - Metropol - Az utca hangja. Hogy mi lehet a története egyik-másik különleges helyszínen készült képnek? Sorozatunkban erre keressük a választ. Dusza-Kovács Adél és Dusza Attila 2007-ben ismerkedett meg, amikor is egy rövid életű diákszerelem alakult ki köztük. Ám mivel nagyon fiatalok voltak, és persze még komolytalanok, ez nem tartott sokáig. Ezután évekig nem találkoztak, és még hallani sem hallottak a másik felől, egészen 2014 decemberéig, amikor véletlenül egy társaságban kötöttek ki anélkül, hogy tudták volna, hogy ott lesz a másik. Persze nem kellett sok idő ahhoz, hogy újra egy hullámhosszra kerüljenek, és nem sokkal később már egy párt alkottak.
Miskolc – Tóparton, kastélykertben, vízesés tövében, motor nyergében, vagy épp egy napraforgó tábla közepén – többek között ilyen helyszíneket választottak életük egyik legboldogabb napjának megörökítéseként az ifjú párok. Ezeket a fotókat olvasóink is megtekinthetik mi több, szavazhatnak is a kedvencekre a Borsod Online esküvői fotópályázatán. Hogy mi lehet a története egyik-másik különleges helyszínen készült képnek? Sorozatunkban erre keressük a választ. Hogy mi lehet a története egyik-másik különleges helyszínen készült képnek? Sorozatunkban erre keressük a választ. Flenderné Menyhért Nikolett és Flender Péter iskolás koruktól ismerik egymást. A lány szülőfalujában, Pányokon volt egy tábor, amelyen Péter is részt vett. Mivel a lány a szomszédban lakott, összefutottak és beszélgetni kezdtek. A tábor után Péter megkereste Nikolettet, elhívta randevúzni, majd fellobbant köztük a szerelem. Nagy meglepetés volt a lánykérés, ami egyszerű tapolcai kirándulásnak indult három évvel ezelőtt.
Mentovics Éva: Újévi köszöntő Szeretetben, egészségben legyen részed egész évben. Légy szerencsés, vidám, boldog, felejtsd el a bút, és gondot. Kezdődjön hát egy új élet: legyen békés, boldog éved! Sarkady Sándor: Újévi mókázó Rontom-bontom, haragszom, Újévre én azt mondom: Ne legyen jó napja több, Csak háromszázhatvanöt! Bort, búzát, békességet, Fát, füvet, feleséget, Diót, disznót, derelyét, Pénzt, paripát, pecsenyét, Ebben az új esztendőben! Mentovics éva mikulás köszöntő. Magyar házban a vendéget szeretettel várják, pirosra sült friss cipóval szívesen kínálják. Ha nincs cipó, ha nincs kalács, mit tehet az ember, köszönti a vendégeket meleg szeretettel. Szalad a szán, cseng a csengő, Víg legyen az új esztendő! Mentovics Éva: Szilveszteri jókívánság Bor csorduljon poharunkba, Oltsuk szomjunk' hegy levével, Lépten, nyomon kínáljanak Dagadóval, derelyével! Orvosságunk pezsgő legyen, Gondos kezek bontsák rögtön Újra, mikor fogyni látszik, Jéghidegen ott gyöngyözzön! Elsuhant lám, ez az év is, Sose legyen búsabb nála! Zúgjon harang, s azt hirdesse, Tovatűnt az út sarába, Elillant a szomorúság, Nincs itt helye már a gondnak, Decemberi vigasságunk' Őrizzük hát tovább holnap, Tervezzük a jövőt jobbnak!
Tasnádi Varga Éva: Tanítómnak Szép virágcsokromnak köszönt minden szála, nem fáradtál annyit év közben hiába! Könyveim, térképem becsukódnak rendben, s megtelt füzeteim beszélnek helyettem. Hófehér lapjukon betűk sokasodnak, mit nem tudtam tegnap, megtanulom holnap. Oktattál, neveltél, oly türelmes voltál, s velem együtt köszönt lásd az egész osztály! Mentovics Éva: Pedagógusnapra A-tól ZS-ig megismertünk minden betűt mára. Számokat is tudunk írni füzetbe, táblára. Képeskönyvből már egyedül olvassuk a verset. Azt is tudjuk, ez nem minden ez még csak a kezdet. Vágyunk mindig új tudásra, jönnek a miértek. Tanítasz és szeretsz minket, tudjuk, hogy megérted. Fáradoztál sokat értünk, volt öröm, és bánat. Hálás szívvel nyújtjuk Neked most e virágszálat. Mentovics Éva: Újévi köszöntő - Meglepetesvers.hu. Elsuttogja e kis virág hajladozva Néked, Köszönjük a sok új tudást, ezt a vidám évet. Osvát Erzsébet: A mi tanító nénink Belép az osztályba, elcsitul a lárma. A sok gyerek szeme szavát lesi, várja. Amikor magyaráz, repülnek a percek. Szinte csodálkozunk, már a csengő csenget?
Versek kicsiknek Pedagógusnapra Osváth Erzsébet: Igazi ünnep ez a nap! Ünneplőben van ma az osztály: a tanterem, a gyerekek. Jókedvű fák játékos lombja az ablakokba integet. A lárma, a zaj elhal lassan, pisszenés sincs, oly nagy a csend. Oly nagy a csend és oly szokatlan, mintha nem lenne senki bent. Egyszerre csak nyílik az ajtó, tanítónk arca felderül. Tarka, mosolygós csokrok várják szótlan, meleg üdvözletül. Karmester nélkül zeng az ének. Sok gyermekhang szárnyra kap. Madárdal kíséri a kertből... Igazi ünnep ez a nap! Donászi Magda: Pedagógusnapra Ma, amikor az egész ország hálás szívvel néz ide, szeretetet, köszönetet ver mindnyájuk kis szive. Azt a sok jót, amit kaptunk meghálálni mint lehet? Mentovics Éva: Mikulás – köszöntő - Neked ajánljuk!. Kérdezgettem a virágot, kérdeztem a levelet. Nem feleltek, de a virág felém intett vidáman, amit a szó el nem mondhat, itt van egy szál virágban. Tóth Eszter: Pedagógusnapra (Tarba Mártának) "Tanító néni! Tanító néni! " Úgy nyújtjuk fel folyton az ujjunk, mintha sok kérdezni- és kérnivalónkkal, bőrünkből is ki kéne bújnunk!
S ő válaszol, kisegít mindig, s mint tündér a vándort, kinccsel: utunkra tudás kincsével indít. S bármerre járunk, bárhova visz majd az életünk kanyargós útja, akárcsak a padból felnyújtott ujjal, jelentkezünk újra meg újra: és kicsordul meghatott könnyünk: "Sohase feledjük tanító nénit! Jóságát örökre köszönjük! " Sass Ervin: Köszöntő pedagógusnapra Rózsát hoztunk köszöntőnek Pedagógusnapra, tudjuk, hogy a tanár bácsi örömmel fogadja. Piros rózsa a mi hálánk, és köszönjük szépen, hogy tanított jóra-szépre egész hosszú évben. Gondoljon majd szeretettel erre az osztályra, rózsát hoztunk, ez most a mi szívünk dobogása! Anyák napja: Mentovics Éva. Osváth Erzsébet: Tanítóinknak Tanító nénik! Tanító bácsik! Egy kisdiák áll előttetek. Kisdiák a sok százból, ezerből- Jóságotokat hadd köszönje meg! Hadd köszönjem azt az igaz kincset, amelyet ti adtatok nekünk. S amely bűvös erejével annyi új titokra nyitotta szemünk. Neonfénynél is szebben világít a tudás, mit kaptunk tőletek. Szeretetünk sugárzik felétek. Ragyogja be Szép ünnepetek!
Kedves dallal köszöntsetek, hisz itt vagyok közöttetek! Ajándékom osztogatom, jó gyereknek odaadom! Visszatérek jövőre: éppen egy esztendőre! Szánkómra most visszaszállok: rénszarvasok reám várnak. Hópihékkel repülünk, csengőszóval csendülünk. Várjuk a Mikulást! Jó mikulás bácsit, jaj, de nagyon várom! Nemsokára eljön csilingelő szánon. Almával, dióval teli van a zsákja, Bőven mér belőle minden topánkába. Kis cipőmet kitisztítom fényesre, Kiteszem az ablakomba ma este. Ha erre jár a Mikulás, meglátja, Tudom, benyúl jó mélyre a zsákjába! Nincs ott híja a diónak, fügének. Színig tölti mind a két kis cipőmet. Azt hiszem, hogy virgácsot most nem kapok: A Mikulás tudja ám, hogy jó kislány vagyok! G. Szabó László: Télapó-várás Eső szitál, hull a hó- hol késel még, Télapó? Lásd, együtt a sok gyerek, várja, lesi léptedet. A melegben ülni jó- átfázhattál, Télapó! Érezd otthon itt magad, jöjj be, rakd le zsákodat! Csevegj velünk, jót pihenj! Mi könnyítünk terheden: hagyd itt, amit rejt a zsák, komótosan menj tovább!
Beszédre is tanítottál - szívesen mesélek. Elmesélem e szép napon, hogy szeretlek téged. Ahogyan a barna mackók szeretik a mézet, Édes, drága jó Anyácskám úgy szeretlek téged. A legszebb ünnepen Oly fénylő a pillantásod, mint égen a csillagok. Felém nevet kedves arcod, ha megjöttem, itt vagyok. Úgy ölel át féltő karod, mint dombok a völgyeket, melengető, kósza szellő a májusi zöld gyepet. Kacagásod oly gyöngyöző, mint erdőn a kispatak, amikor a lombok közül csörgedezve kiszalad. Hangod bársony melegével kényezteted lelkemet. Pihentető meséd után minden álmom szebb lehet. Fürgébben ver most a szívem, úgy lüktet, és kalapál… Ő is tudja, nincs szebb ünnep, e májusi szép napnál. Minden egyes dobbanása jóságodat köszöni. Az én édes, tündérlelkű jó Anyámat köszönti. Színes virágcsokor Tarka rétről kanyargós út szalad be a vadonba. - Ünnep van ma, ünnep van ma! - Kismadár is dalolja. Nyári lombok hajladoznak, tarka lepkék szállnak. Mit adjak e szép ünnepen az édesanyámnak? Ha a Napot fényes égről kezembe foghatnám, rákötnék egy piros masnit, és ölébe adnám.