Új fejezettel bővült a kötet: A földrajz könyörtelen hatalma című fejezet néhány olyan régiót említ, mely hatással lehet világunk jövőjére. Iráni atomalku, párizsi klímaegyezmény, Iszlám Állam, ukrajnai háború – kifejezések, melyekkel gyakran találkozhatunk a hírekben, tudósításokban. De vajon tudjuk-e, értjük-e, mit jelentenek? Tim Marshall brit újságíró segít eligazodni a naponta ránk zúduló információáradatban, s közben ráirányítja a figyelmünket a földrajzi fekvés fontosságára. Németország, politikai, térkép Clipart | k22460713 | Fotosearch. A politikusok mozgásterét mindig is korlátozták országuk földrajzi viszonyai: a hegyek, a folyók, az éghajlat, a tengerek, a sivatagok. A szerző tíz fejezetben (többek közt Oroszország, Kína, Egyesült Államok, Latin-Amerika, Közel-Kelet, Európa) térképek segítségével vázolja fel e régiók múltját és jelenét, s közben rámutat a fontosabb tényezőkre, melyek történelmüket befolyásolták. "Tim Marshall rendkívüli tudással vázolja fel az aktuális geopolitikai tájképet, és módszeresen kiegészíti azt a várható (és már elég jól látható) ökológiai, illetve fegyverkezési következményekkel.
Vásárláshoz kattintson ide!
Élmények, beszámolók, látványosságok, látnivalók... Az emberéleteket követelő csatorna A 77 km hosszú Panama-csatorna a Csendes- és az Atlanti-óceánt köti össze Panamaváros és Colon között, jelentősen lerövidítve ezzel a hajózási útvonalakat; a New-York - San Francisco táv például kevesebb, mint a felére, 22. 500 km-ről 9. 500 km-re csökkent. A Panama-csatornát 17 mesterséges tó, több kiszélesített természetes, illetve mesterséges csatorna, és két zsiliprendszer alkotja (a zsilipek jelenlegi szélessége 33. 5 m, hosszúságuk 305 m). Írta: Etédi Alexa, megjelenés ideje: 2013. 06. Panama-csatorna politikai térképe — Stock Vektor © Furian #45737765. 17 12:26 Az egzotikus Dominika Ha a Karib-tenger tájaira tervezzük egzotikus utazásunkat, akkor a Dominikai Köztársaság előkelő helyet foglal el a lehetséges célpontok között. A gyönyörű tengerpartok mellett a sziget belső vidékein hatalmas, trópusi hegyvidéket találunk, ahol bő vízű vízesések zuhannak a mélybe. [utazom:teaser:49552] A biztonságos és kifejezetten szép ország kiváló nyaralóhely, ahogyan erről a most következő kisfilm is tanúskodik: República Dominicana from Joaquin Ruiz Quintanal on Vimeo.
Habár az IPCC (International Panel on Climate Change) a nemzeti üvegházgáz-leltárban számol a tengerparti vizes élőhelyek szénmegkötő képességével is, relatíve továbbra is elenyésző figyelmet kapnak az esőerdők és tőzegmohalápok mellett. A kék karbon globális megoszlása a tengerpartok mentén Visszafordítani a pusztítást Szerencsére vannak törekvések, amelyek megpróbálják visszafordítani ezeket a destruktív folyamatokat. A Project Seagrass önkéntesei búvárruhában merülnek alá a brit partok mentén, hogy magokat gyűjtsenek a tengerifüvekről. A felszínre hozva aztán ezeket nagy tartályokban érlelik. Miután megérnek, a magokat kis, lebomló, homokkal súlyozott csomagokban lesüllyesztik a tengerfenékre azoknál a zónáknál, amelyeket helyre akarnak állítani. Párolgás és kémia | Dancing Rainbow. Ezeknek a magoknak a túlélési esélye viszont csupán 10%, így akár 5-7 évbe is beletelhet, míg az új növekmények összeérnek a már meglévő mezőkkel. Tengerifű magok Egyes természetvédő csoportok a mangrove erdők megóvása céljából kék karbonkrediteket értékesítenek, hogy finanszírozni tudják a munkájukat.
Tony Hawk Etiópiában járt: szívás a koszos ivóvíz cipelése 2013. 05. - 14:16 A gördeszkázás nagykövete és megtestesítője elutazott Afrikába az egyik segélyszervezettel, hogy személyesen élje át azt, amikor valaki napi szinten küzd az ivóvízért, ami még csak nem is tiszta. Az amerikai sportolót megdöbbentette, min mennek keresztül a helyi asszonyok, akik vállukon cipelik a nehéz műanyagkannákat. Minden jog fenntartva! ©2020 Tisztajövő
A szikes mocsarak, mangrove erdők és tengerifű-mezők hihetetlenül hatékonyan vonják ki a szén-dioxidot a légkörből és szénnyelőként funkcionálva, tárolják azokat akár több százezer éven át. Bár viszonylag keveset hallani róla, a tengerparti élőhelyek nem csupán táplálékforrások és rekreációs helyszínek, de kulcsszerepet játszanak bolygónk éghajlatának szabályozásában is. A kék karbon tehát nem más, mint a tengerparti organizmusok által megkötött, a helyi ökoszisztémákba beépülve jelen lévő szén. Szikes mocsarak, mangrove erdők és tengerifű-mezők Ahhoz, hogy jobban megérthessük a kék karbon működését és jelentőségét, először érdemes megismerkedni a tengerpartok jellegzetes, egyedi élőhelyeivel. A mangrove erdők olyan trópusi vagy szubtrópusi fás csoportok, amelyek tengerparti területek, folyótorkolatok árapály zónájában élnek. Az itt honos fafajok jellegzetessége, hogy kusza támasztógyökereikre támaszkodva úgy néznek ki, mintha lábakon állnának. Erre a dagály és apály folyamatos váltakozása miatt van szükségük.