Rácsos meggyes pite. Egy süti, ami fagyasztott meggyből is isteni! A meggyes pite hozzávalói egy gáztepsihez: Meggyes pite tésztához: 45 dkg liszt 25 dkg margarin 1 tojás sárgája 1 tasak porélesztő 10 dkg cukor 1 dl tejföl csipet só Meggyes pite töltelékhez: 75 dkg magozott fagyasztott meggy (vagy magozott meggybefőtt) 3 evőkanál étkezési keményítő csipet fahéj 1 tojás a tészta megkenéséhez 5 dkg darált háztartási keksz A meggyes pite elkészítése: A vajat kikeverjük, hozzáadjuk a lisztet és elmorzsoljuk. A tejfölbe keverjük a porélesztőt. A tojássárgát, a sót, a cukrot és a tejfölös-élesztős keveréket a lisztes alaphoz adjuk és jól összegyúrjuk. Fél órára hűtőbe tesszük. A sütőt előmelegítjük 175°C-ra. A tésztát két részre vesszük, az egyik kicsit nagyobb, a másik kicsit kisebb legyen. Meggyes rácsos pite 7. Egy gáztepsit kikenünk vajjal. A nagyobb tészta darabot a tepsinek megfelelő méretűre nyújtjuk. Beleegyengetjük a tepsibe és megszórjuk a darált háztartási keksszel. A meggyet (akár félig fagyottan is feltehetjük főni) a cukorral és fahéjjal felforraljuk, hozzáadjuk a kevés hideg vízben elkevert érkezési keményítőt és egy kicsit főzzük.
0 Közepes 1 fő favorite_border Hozzávalók A töltelékhez főzős vaníliapuding 2 csomag meggy (fagyasztott is lehet) 60 dekagramm cukor 12 dekagramm fahéj 1 kevés A tésztához só 1 kevés citrom reszelt héja 1 darab tojás 1 darab tejföl 2 evőkanál porcukor 12 dekagramm Ráma 25 dekagramm sütőpor 0. 5 csomag liszt 50 dekagramm Elkészítés 1 Összegyúrjuk a tészta hozzávalóit. Tejfölből annyit, hogy nyújtható legyen. Betesszük a hűtőbe, míg a tölteléket elkészítjük. A meggyet felrakjuk a cukorral és fahéjjal egy edénybe, takarékra. Közben a pudingot 2 dl vízzel kikeverjük, ráöntjük a meggyre és összeforraljuk pár percet. Ha a fagyasztott vagy friss meggy nem engedett volna elég levet, tehetünk még vizet hozzá. Kb 5 dl legyen összesen. Ha kész, hagyjuk hülni! Meggyes rácsos pite van. A tésztát elfelezzük. Kinyújtjuk, és előmelegített sütőben kb 10-15 percig elősütjük. Közben a maradék tésztát csíkokra vágjuk. Az elősütött tésztára tesszük a tölteléket és rácsosan befedjük. Tojássárgájával megkenjük. Kb 160 fokon 30-40 percig sütjük.
Alaposan elkeverem és az előkészített alapon elsimítom. Rászórom a meggyet és kicsit lenyomkodom. Rácsos meggyes pite | DietaLine. Összeállítás A kisebbik tésztarészt és a maradék tésztát kinyújtom, és derelyevágóval csíkokat vágok a tetejére. Megkenem tojással a csíkokat és 180°C-ra előmelegített sütőben (alsó felső sütéssel középen) 35-40 perc alatt szép barnára megsütöm. Hogy ne piruljon annyira a teteje, 15 perc múltán alufóliával letakarom, amit a sütés vége felé veszek csak le.
- Tartalom Könyvészeti adatok Szirtes Lajos; Előszó Lovász György: Zalakaros természeti viszonyai 1. A domborzat kialakulásának vázlata Az ősi természeti viszonyok A mai felszín kialakulása (felsőpannontól napjainkig) II. Hidrológiai viszonyok Források, talajvizek Felszíni vizek III. Éghajlati viszonyok Makroklimatikus viszonyok Hőmérsékleti viszonyok Csapadékviszonyok Helyi (mezo) klimatikus viszonyok Talajviszonyok Irodalom Gyulai Ferenc: Zalakaros és környékének növény- és állatvilága 1. Bevezetés 2. Zalakaros környékének növényföldrajzi viszonyai 3. Zalakaros környékének legfontosabb természetes növénytársulásai 40 3. 1. A Zalakarostól nyugatra lévő erdők 3. 2. A Zalakarostól délkeletre lévő erdők 3. 3. A Zalakaros környéki erdők az erdész szemével 3. 4. A Kis-Balaton növényvilága 3. A Kis-Balaton rövid története 3. A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer 3. A Kis-Balaton növényvilága, 4. Zalakaros környéki várak a pilisben. Zalakaros környékének állatvilága 4. Erdők és mezők állatvilága Zalakarostól nyugatra 4, 2. A Kis-Balaton állatvilága 4.
1438-ban Albert király a Rozgonyiaknak adományozta. A várat feltehetően a közeli Pata favárába befészkelődött husziták pusztították el a 15. század közepén. Jelenleg a vár palotarészének falai és néhány szakaszon a várfalak maradványai láthatóak részben helyreállított állapotban. Régen a vártól délre, a Kőporos-tető 400 méter magas fennsíkján volt Bene falu, aminek első írásos említése 1301-ből származik. A települést Benepusztának, Beneváraljának is nevezték. Zalakaros környéki várak térképe. 1713-ban a pestisjárvány elkerülte Benét, a lakosok hálából építették 1767-ben a barokk fogadalmi kistemplomot, amely előtt 1833-ban állított kőkereszt található. A 19. század elejéig a Bene-patakon posztóverő kallómalmok sora működött, melyeknek köszönhetően iparvidék alakult a környéken, és a benei posztó igen híressé vált. A régi kallók azonban nem vehették fel a versenyt a gyáriparral, így Bene a 19. század második felében teljesen elnéptelenedett. Újabb fellendülést csak a turizmus elterjedése hozott, amit turistalétesítmények kiépítésével az 1887-ben megalakult Mátra Egylet indított el.