A hetvenes évek elején a Római Klub kiadott egy tanulmányt, amely a Növekedés határai címet viselte. A tanulmány szerzői a huszadik század adatait és tendenciáit elemezve sokkoló következtetésekre jutottak. Kiderült, hogy ha a gazdasági növekedés változatlan feltételek mellett folytatódik, akkor a XXI. század közepén az emberi civilizáció összeomlik. Először az energia- és nyersanyagkészletek merülnek ki, ami 2030 körül maga után vonja mind az ipari, mind a mezőgazdasági termelés drámai csökkenését. Elviselhetetlenné válik a környezetszennyezés, a termőföldek elfogynak és elszennyeződnek. 2050 körül a világ népessége is összeomlik, azaz drámaian csökkenni fog a Föld lakóinak száma.
A helyes út kiválasztása a szerzők szerint alapvetően tőlünk függ: ha a növekedés határait, a fenntarthatóság kívánalmait végre nem korlátnak és fenyegetésnek tekintjük, hanem iránymutatásnak egy jobb világ felé, akkor még időben tudunk cselekedni. Meddig növekedhetünk (még)? Kossuth Kiadó 2005, a könyv a Föld Napjára jelent meg. Ára: 3000 Ft LÁSD MÉG>>> DONELLA H. MEADOWS: IDŐÖKOLÓGIA – VILÁGPOLGÁR (emlékkötet – szerkesztette Simonyi Gyula) Donella H. Meadows 1972-ben lett világhírű A növekedés határai c. könyv fő szerzőjeként. A Római Klub számára a népesedés, gazdaság és környezet hosszú távú globális trendjeit modellező kötet 28 nyelven sokmillió példányban kelt el. A világhelyzetet húsz évvel később vizsgáló könyvük: Túl a határokon (magyarul – egyelőre – nem olvasható). A fenntarthatósági mozgalom egyik vezetőjeként tudományos dolgozatok, kormányzati tervek és nemzetközi egyezmények százaira volt hatással. Előadásaival bejárta az egész világot. Az emlékkötet válogatás sok éven át hetente írt cikkeiből.
DONELLA MEADOWS – JORGEN RANDERS – DENNIS MEADOWS: A NÖVEKEDÉS HATÁRAI – HARMINC ÉV MÚLTÁN Mi történik, ha a népesedés korlátlanul folytatódik? Milyen környezeti következményekkel jár a gazdasági növekedés? Mit lehet tenni azért, hogy a Föld eltartóképességén belül maradjon az emberiség? Merre haladunk: egy fenntartható jövő vagy az összeomlás felé? – ezekre a kérdésekre keresett választ 1972-ben a Massachusetts Institute of Technology (MIT) négy fiatal kutatója a Római Klub felkérésére. Kutatásaik eredményét "A növekedés határai" című könyvükben tették közzé. Üzenetük az volt, hogy többféle lehetőség áll az emberiség előtt, és igenis lehet összhangot teremteni az ökológiai és a gazdasági stabilitás között. A mostani, átdolgozott, bővített kiadás áttekinti az elmúlt harminc év globális fejlődési tendenciáit, ismerteti az eredeti elemzés lényeges részeit, továbbá összefoglalja mindazt az ismeretet, adatot és felismerést, amelyekre az elmúlt harminc év alatt szert tettünk e témával kapcsolatban.
Az eredeti modellek öt változót vettek alapul: a népességet, az élelmiszer-termelést, az iparosodást, a környezetszennyezést és a nem megújuló természeti erőforrásokat. Herrington ezt további öt változóval egészítette ki: a születési és halálozási rátával, a szolgáltatásokkal, a jóléti költségekkel és az ökológiai lábnyommal. A közelmúlt folyamatai alapján a BAU2- (business as usual, vagyis minden megy a szokásos kerékvágásban) és a CT- (általános technológiai előretörés) forgatókönyvek által leírt pályán haladunk. A szokásos kerékvágás forgatókönyve Fotó: Gaya Herrington, 2021 A BAU2- és CT-szcenáriók azt mutatják, hogy nagyjából egy évtized múlva megáll a növekedés, és a dolgok folytatása, vagyis a növekedés hajszolása azon a ponton ellehetetlenedik. Ez pedig a példátlan technikai fejlődéssel együtt is az ipari tőke, a mezőgazdasági termelés és a jólét elkerülhetetlen visszaeséséhez vezet ebben az évszázadban – áll a tanulmány végkövetkeztetésében. Herrington rámutatott, hogy összeomlás alatt nem az emberiség kihalását kell érteni, hanem azt, hogy a gazdasági növekedés végével a termelés és az életszínvonal zuhanni kezd.
Moderátor: Kerekes Sándor, a Budapesti Corvinus Egyetem professor emeritusa, az MKT Környezetgazdasági Szakosztályának elnöke. A rendezvény megtekintéséhez szükséges információk: YouTube-link: Webex-link: Meeting number: 2363 948 6506 Password: LimitsOfGrowth50 A rendezvényt élőben streamelik az MKT YouTube-csatornáján. Magyar Közgazdasági Társaság MKT konferencia
A mostani átdolgozott, bővített kiadás áttekinti az elmúlt harminc év globális fejlődési tendenciáit, ismerteti az eredeti elemzés lényeges részeit, továbbá összefoglalja mindazt az ismeretet, adatot és felismerést, amelyekre az elmúlt harminc év alatt szert tettünk e témával kapcsolatban.
De ez egyáltalán nem zavaró, sőt a műfajnak kifejezetten jól áll. Ami viszont kényelmessé teszi a továbbiakat, hogy a street foodos helyekre jellemző talponállás helyett itt az ételünkkel felvértezve a fölszint és a galéria asztalainál is helyet foglalhatunk. A dizájn fiatalos és laza, a kiszolgálás gyors, vannak klassz menük, kézműves sörök (csapon a Vak család sajátja, az Aranyvarjú, palackban pedig Fehér Nyúl és Szent András), és amúgy egyéb sültek és magyaros vonalat erősítő ételek is, mint kolbász, marhagulyás vagy grillcsirke. Fasírt street kitchen.fr. Kormányhivatal élelmiszerlánc biztonsági és állategészségügyi igazgatóság
A besamelhez egy lábasban a vajat felolvasztjuk, hozzákeverjük a lisztet, felöntjük a forró tejjel és állandó kevergetés mellett csomómentesre keverjük, addig főzzük, amíg besűrűsödik a mártás. Fasírt street kitchen table. Fűszerezzük sóval, szerecsendióval. Végül mehetnek bele a tojások és a reszelt sajt is. Egy sütőpapírral bélelt tepsit megszórunk kevés zsemlemorzsával, rátesszük az elősütött karajszeleteket, megpakoljuk az előgőzölt karfiollal és végül rákanalazzuk a besamelt.
Fasírt egyben sütve Recept - - Receptek Miami Egészben sült karaj zöld salátával, serpenyős sült krumplival - Chicago A fasírtot rengeteg módon elkészíthetjük, az egyik ilyen változat a klasszikus Stefánia szelet vagy más néven a Stefánia vagdalt. Húsvétkor pedig különösen aktuális, hiszen nagyon jól mutat az ünnepi asztal hidegtáljain. Hirdetés A Stefánia szelet egy vagdalt vagy darált húsból készült töltött fasírt, amelyet nagymamáink előszeretettel tálaltak Húsvét tájékán. Ennek oka minden bizonnyal az, hogy ez a vagdalt nagyon mutatós, lévén hogy a közepébe gyakran tojás kerül, emellett pedig kés-villa sem szükségeltetik hozzá, ugyanis kenyérre rakva is isteni. Ez a fogás egyébként nagyon kiadós, és ha kellőképpen fűszerezzük, akkor nagyon ízletes is. A tojással készült, egyben sült fasírt feltalálójában Stefánia hercegnőt tisztelhetjük, aki II. Lipót belga király lánya volt. Stefánia igencsak kedvelte országunkat és a magyar konyhát, ő találta fel vendégeinek a mára már a hercegnő nevét viselő fasírtot.