A mediterrán éghajlat jellemzői Európa déli részén, a Földközi-tenger partvidéke mediterrán éghajlatú. A mediterrán földközi-tengerit jelent. A nyár igen forró és száraz, mert a szél délről, a sivatag felől fúj. A tél enyhe és csapadékos, mivel ilyenkor a nyugatról érkező páradús levegő áramlik ide az Atlanti-óceán felől. A folyók vízjárása erősen ingadozó. Vannak olyan folyók, amelyek télen széles mederben hömpölyögnek, nyáron pedig keskeny patakként csörgedeznek a folyómeder alján, vagy éppen teljesen kiszáradnak. A Földközi-tenger környékén kialakult éghajlat. Forró, száraz nyár, esős, enyhe tél jellemzi. Mediterran éghajlat jellemzői. A mediterrán-vidék gyümölcse A mediterrán éghajlatú területek A mediterrán éghajlat leginkább a Földközi-tenger partján fekvő területekre jellemző. Tipikusan mediterrán országok: Görögország, Olaszország, Franciaország déli része és Spanyolország. Az éghajlat hatása azonban távolabb is érvényesül, még hazánk egyes déli vidékein is. Afrikát és Európát elválasztó tenger. A Földközi-tenger partja A mediterrán vidékek élővilága A mediterrán vidékek jellemző növényzete a szárazságtűrő, sok napsütést igénylő keménylombú erdő.
Néhány közülük megtalálhatjuk: Ibériai hiúz (Lynx Pardina) Ibériai farkas (Canis Lupus Signatus) Barnamedve (Ursus arctos) Dámszarvas (Lady Lady) Szarvas (Cervus elaphus) Vaddisznó (Sus scrofa) Vadmacska (Felix silvestris) Nyúl (Oryctolagus cuniculus) Dormouse (Eliomys quercinus) Genettek (Genetta genetta) Rókák (Vulpes vulpes) Hivatkozások Életerdők (2007). A mediterrán erdő növény- és állatvilága. A webhelyről származik. Erdők, Eco (2016). Mediterrán erdők: fauna és növényzet. Ibáñez, Juan José (2010). Földrajz: A mediterrán éghajlat tulajdonságai, avagy mik alapján lehet meghatározni egy területet. by Parragh Péter. Mediterrán életközösség: A mediterrán erdő és cserje. Orovengua, Emilio (2006). Mediterrán fauna: hüllők. Guadarrama regionális park. A mediterrán erdő. A webhelyről származik.
a patakparti puhafa-ligeterdők, égeresek, rekettyefüzesek, és ide tartoznak a természetes gyepek és bokorerdők is, melyek a száraz, meleg, vékonyabb talajrétegekkel rendelkező déli oldalakon jelennek meg. De talán a legérdekesebbek közülük a szurdokerdők, azaz a mély völgyek erdei, melyeket kevesebb fény, magasabb páratartalom és rendkívül változatos terepviszonyok jellemeznek. Ezek a meredek völgyekben kanyargó sziklás patakok körül kialakult vadregényes tájak talán a legnépszerűbb túracélpontok is egyben. Található a Bakonyban két ritka, reliktum jellegű növénytársulás is: az egyik a fenyőfői ősfenyves, a másik pedig a szentgáli tiszafás. A világon létező 9 biomátípus - yes, therapy helps!. A jégkorszak utáni felmelegedés idején a Kárpát-medencében elsőként az erdeifenyő jelent meg, melyet a lombos erdők később sok helyen kiszorítottak. Ennek az időszaknak a megmaradt képviselői alkotják az ősfenyvest. A tiszafás esetében már megoszlanak a vélemények, egyesek szerint a hűvösebb atlanti éghajlat idejéből visszamaradt reliktum, mely a bükkösökben alkot második lombkoronaszintet.
Program: december 9. csütörtök Elutazás a Qatar Airways légitársaság menetrend szerinti járataival, dohai átszállással Zanzibárra (16:55-22:55, 01:40-08:00). december 10. péntek Érkezés után transzfer a szállodába. A szobák elfoglalása. Elhelyezés és ellátás a választottak szerint. Délután pihenés a tengerparton. december 11. szombat Pihenés a tengerparton, vagy egész napos látogatás Stone Townban és a közeli börtönszigeten: 45 000 Ft/fő. Bejárjuk az UNESCO Kulturális Világörökség helyszíneként számon tartott város zegzugos utcáit, ellátogatunk Freddie Mercury szülőházához, az egykori rabszolgapiac területén épült anglikán templomhoz, a szultáni palotához, megnézzük a helyi hal-, gyümölcs- és zöldségpiacot és az erődöt. Ezután a várostól 30 perces hajóútra található börtönszigetre utazunk, ahol a 100 éves börtön mellett aldabrai óriásteknősökkel, dik-dik antilopokkal (Afrika egyik legkisebb testű antilopfaja) is találkozunk. A program ára tartalmazza az ebédet. december 12. vasárnap Pihenés a tengerparton, vagy egész napos kirándulás a Jozani esőerdőben és a Pillangó Parkban, látogatás egy fűszerfarmon: 45 000 Ft/fő.
Azt nem tudta megmondani, hogy ha észlelik az állatot valahol a Börzsönyben, akkor arra milyen reakció várható. A medve állítólagos Börzsönybe érkezésének híre az Ipolyerdő Zrt. két másik megkérdezett erdészetének vezetőjét is meglepetésként érte. Az Új Szó információival szemben nem tudott az állat ide érkezéséről Selmeczi Kovács Ádám, a Duna-Ipoly Nemzeti Park börzsönyi tájegységvezetője sem. Nem találták eddig nyomát itthon, és arról sem kaptak hírt, hogy igazán megközelítette volna a határt - mondta az [origo]-nak a tájegységvezető. Szerinte jelenleg lehet, hogy senki nem tudja, pontosan hol van az állat, de ha felbukkan itthon, annak biztosan nagyon gyorsan híre megy. A nyolcvanas évek óta nem volt medve a Börzsönyben, az is csak egy fogságból elszabadult állat volt Selmeczi Kovács szerint az elmúlt években Aggtelek környékén fordult elő egy-egy eltévedt medve. Azokban az esetekben nem rendeltek el rendkívüli helyzetet, csak óvatosságra intették a környékbelieket. A Börzsöny kissé más helyzetben van, mert ez a terület elég sűrűn lakott a magyar és a szlovák oldalon is.
Le is fotózták. A Börzsönyi Természetvédők oldalára került fel egy kép arról, hogy tényleg medve járt a Börzsönyben – szúrta ki a Telex. A poszt szerint egészséges, jól fejlett példányról van szó. Eddig csak találgatások voltak arról, hogy medve járhat a Börzsönyben. Először Diósjenő közösségi oldalára került fel egy fotó arról, hogy nagy valószínűséggel medvelábnyomot fotóztak Mázsaházánál, majd újabb nyomot találtak, a Nagy-Börzsönyből küldött képet egy terepfutó a Trailrunnak. 2020-ban többször is észleltek barna medvét Nógrád megyében, illetve felbukkant egy Miskolcnál is. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság minden fontos tudnivalót összeszedett a kirándulóknak arra az esetre, ha medvével találkoznának. Tanácsaik alapján a kijelölt turistaútvonalon érdemes haladni, szerencsés, ha kerüljük az átláthatatlan bozótosokat, nesztelenül nem érdemes közlekedni, és fejhallgatót se használjuk. Fontos még, hogyha szembe jönne egy medve, amely épp két lábra áll, az nem azt jelenti, hogy támadni akar, ezt a jobb tájékozódás érdekében teszi.
"Húshoz csak akkor jutnak, ha más ragadozótól megszerzik a koncot, a medve ugyanis nem jó vadász: nem tud rejtőzködni, lomha" - magyarázta a szakértő. Mivel a hazai erdőségekben az állatnak nem sok esélye van zsákmányt találnia, így nagy eséllyel bemerészkedik a falvakba is, de mivel nappal nem mer az emberek közelébe menni, ezért inkább éjszaka lehetnek veszélyben a kertekben pihenő juhok, kecskék és kutyák. A szakértő szerint ezért inkább el kell zárni a jószágokat éjszakára, és nem tanácsos a hulladékot, kukát az udvarra tenni, nehogy a medve beledézsmáljon. Győrik Lajos, Kemence alpolgármestere elmondta, már korábban is járt a falujukban medve, de éjszaka nem valószínű, hogy bárkivel is találkozna, mert a falubeliek nem nagyon szoktak az utcára járni ilyenkor.
- Az erdei kerékpározás növeli a meglepetésszerű találkozás veszélyét! Forrás: