2. rész: Az iparűzési adó alapjának meghatározását és a kapcsolódó fogalmakat kezdtük el bemutatni. 3. rész: Az adóalap megosztásának részlet szabályait kezdtük el górcső alá venni. 4. rész: Az iparűzési adó alapjának további megosztási szabályaival folytattuk, és megvizsgáltuk az adóalap egyszerűsített meghatározásának módját is. 5. rész: Az önkormányzat által nyújtható adómentességeket és adókedvezményeket néztük meg, kiemelt tekintettel a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentességre, és áttekintettük az adó mértékét, valamint az adó csökkentési lehetőségeit. 6. rész: Az adóelőleg megállapításáról, az adó bevallásáról és az adó megfizetéséről volt szó ebben a részben. A felmerülő kérdéseit felteheti weboldalunkon található elérhetőségeken és a Kapcsolat menüponton keresztül. Kép: Image courtesy of adamr at
Az adózó az iparűzési tevékenység utáni adóelőlegét az adóév harmadik hónapjának tizenötödik napjáig, valamint kilencedik hónapjának tizenötödik napjáig fizeti meg (jellemzően március 15. illetve szeptember 15. ) Az adózó a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított adó pozitív különbözetét az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig fizeti meg, illetve a túlfizetést ettől az időponttól igényelheti vissza (jellemzően május 31-ig). A befizetésére szolgáló számla neve és száma: Göd Város Önkormányzatának Helyi Iparűzési Adó Beszedési Számla (10700323-42056506-52800007). Az adóbevallás benyújtás céljára szolgáló űrlap: Az adózónak az iparűzési tevékenysége után az adóról a helyi iparűzési adóbevallást az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig (jellemzően május 31-ig) kell benyújtania. Az elektronikusan benyújtható adóbevallás elérhetősége: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján találhatók ÁNYK formátumban. Eljárás díja: Az adóztatás és az adóigazgatási eljárás költségeit az önkormányzat viseli.
A kisadózó vállalkozások tételes adóját választó vállalkozók kizárólag bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezettek és helyi iparűzési adóelőleg -bejelentési, -bevallási, és -fizetési kötelezettség, valamint adóbevallás -benyújtási kötelezettség nem terheli. Amennyiben a kisadózó vállalkozás e minősége szerinti adókötelezettsége valamely településen az adóév egészében nem áll fenn, vagy a kisadózó vállalkozások tételes adójában az adófizetési kötelezettsége szünetel, akkor az adó önkormányzatonkénti alapja a 2, 5 millió forintnak az adókötelezettség időtartama naptári napjai alapján arányosított része. A kisadózó vállalkozás adókötelezettségének időtartama az adóévben: a) 12 hónap, akkor az iparűzési adóját évente két egyenlő részletben, az adóév harmadik hónapjának 15. és kilencedik hónapjának 15. napjáig, b) 12 hónapnál rövidebb, akkor adóját két egyenlő részletben a kisadózó vállalkozás e minőségében fennálló adókötelezettsége adóéven belüli első és utolsó hónapját követő hónap 15. napjáig fizeti meg.
A kisvállalati adó (KIVA) hatálya alá tartozó adóalanyok választhatják az adó alapjának általános és egyszerűsített meghatározását, ez utóbbi esetében az adó alapja a kisvállalati adója alapjának 20%-kal növelt összege. Az adó megfizetése Befizetési határidők: Tárgyév március 15. I. félévi helyi iparűzési adó-előleg megfizetése Tárgyév május 31. A megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetének megfizetése Tárgyév szeptember 15. II. félévi helyi iparűzési adó előleg befizetése A fenti befizetési kötelezettségeket Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat 11600006-00000000 -33234485 Helyi iparűzési adó beszedési számlájára kell teljesíteni. Helyi iparűzési adó bejelentkezés, változás bejelentés nyomtatvány ide kattintva elektronikusan kitölthető és beküldhető. A helyi iparűzési adóbevallások tekintetében 2021. január 1-jétől az adóalanyok – főszabály szerint – nem az önkormányzati, hanem csak és kizárólag az állami adóhatósághoz kötelesek benyújtani helyi iparűzési adó bevallásukat.
Utalás: Magyar Máltai Szeretetszolgálat Számlaszám: 11784009-20200776 Közlemény: Ukrán válsághelyzet Köszönjük a segítséget!
A székhely és a telephely azonosítása kapcsán a Htv. rendelkezéseiből kell kiindulni. Az adó alapja általános esetben iparűzési tevékenység esetén az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értéke és közvetített szolgáltatások értéke együttes összegével, az alvállalkozói teljesítések értékével, az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. Az általánostól eltérően, az adóalap egyszerűsített meghatározását választó vállalkozók a Htv. 39/A. §, illetve a 39/B. §-a szerint is megállapíthatják az adó alapját. Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén vagy külföldön végez iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak kell a 3. számú mellékletben meghatározottak szerint meg kell osztania. Az adó mértéke Göd Városban iparűzési tevékenység esetén a Htv. -ben meghatározott adóalap 2%-a.
A Kormányrendelet a lapján emelendő, 2020. novemberre járó ellátásokat a jogosultak számára már emelt összegben kell folyósítania a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságának. a 2020. évi folyósítási naptárban meghatározott időpontban. A 2020. január-október hónapokra járó kiegészítő emelés összegét a novemberre járó ellátással egyidejűleg egy összegben, hivatalból kell folyósítani. A Kormányrendelet rendelkezik néhány további ellátás emelendő összegéről is. Í gy például a rokkantsági járadék havi összege az eddigi 38. 670 forintról 39. 135 forintra emelkedik. Kapcsolódó cikkek 2020. szeptember 16. A leggyakoribb hozzátartozói nyugellátás – özvegyi nyugdíj A hozzátartozói nyugellátások között a legnagyobb nagyságrendet az özvegyi nyugdíj képviseli. Ebből adódóan ezzel a nyugellátással kapcsolatban érkezik a legtöbb kérdés is. Kiegészítő nyugdíjemelés június 1-jétől: itt vannak a részletek - Adózóna.hu. Tekintsük át a legfőbb tudnivalókat az özvegyi nyugdíjjal kapcsolatban. 2020. március 3. A nyugdíj előtt állók munkajogi védelme Az idősebb, pályájuk végén álló munkavállalók nehéz helyzetben állnak utolsó, munkával töltött éveik során: ha ekkor szűnne meg munkaviszonyuk, új munkahelyet embert próbáló feladat lenne szerezniük, hiszen életkorukból adódóan egy munkáltató sem számolna hosszú távon velük, egyértelműen hátrányban indulnának a munkaerőpiacon.
Hogy ilyen máskor ne fordulhasson elő az ombudsman és a nemzetiségi ombudsmanhelyettes felkérte a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság igazgatóját, hogy ismételten hívja fel a hatóság munkatársainak a figyelmét a közigazgatási hatósági eljárás garanciális alapelveinek megfelelő ügyintézésre, valamint az előírt ügyintézési határidők betartására. Az ügyben ezen túlmenően más intézkedést nem láttak szükségesnek. Szabó Dániel
A rendelkezésre álló adatokból kiderült, hogy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak a 2019-ben beérkezett adatokat nem kellett volna 2020-ban ismételten bekérnie a Tolna Megyei Kormányhivataltól, másrészt pedig az is nyilvánvalóvá vált, hogy korábban kellett volna intézkednie a Baranya Megyei Kormányhivatal ismételt megkeresése és további tanúk meghallgatása érdekében. A vizsgálat megállapította, hogy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság súlyosan megsértette a hatóságok közötti együttműködés elvét, valamint az ügyféllel, illetve az érintett szervekkel szembeni jóhiszeműség követelményét, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság munkatársai a panaszos ügyében nem tartották be az Ákr. -ben előírt határidőt, azt jelentősen túllépték, az elhúzódó eljárás a jogállamiság elvéből eredő tisztességes eljáráshoz fűződő alapjoggal kapcsolatban visszásságot eredményezett - írja határozatában az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, amely arra a következtetésre is jutott, hogy a panaszost nem a származása miatt érte sérelem.
Ez 2019. májusában volt, a döntés végül 2020 áprilisában született meg, amelyben ideiglenes özvegyi nyugdíjat állapítottak meg a panaszos részére. A panaszos ekkor fordult az ombudsmani hivatalhoz, mert szerint a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság megsértette az egyszerűség és az együttműködés elvének érvényesülését. Ezt pedig az alapjogok biztosa és helyettese meg is állapította: arra jutottak, hogy a kérelmező és meghatalmazottja sem kaptak olyan érdemi tájékoztatást az ügyükben zajló eljárás menetéről, a megtett intézkedésekről, amely ténylegesen elősegítette volna annak áttekintését, illetve az elhúzódó eljárás okainak megértését. A rendelkezésre álló adatokból kiderült, hogy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak a 2019-ben beérkezett adatokat nem kellett volna 2020-ban ismételten bekérnie a Tolna Megyei Kormányhivataltól, másrészt pedig az is nyilvánvalóvá vált, hogy korábban kellett volna intézkednie a Baranya Megyei Kormányhivatal ismételt megkeresése és további tanúk meghallgatása érdekében.