A Mise éjfélkor a várakozás rettegéssel teli hangulatát árasztja magából, aztán a vártnál sokkal hamarabb mutatja be a nézőnek a rémséget a fizikai valójában, hogy aztán kiderüljön a valódi gonosz sokkal mélyebb van, ugyanis a sorozatban egyes jelenetet elfojtott érzelmek és feldolgozatlan traumák áztatnak, ami a vér látványánál sokkal súlyosabban nehezedik a nézőre. A Mise éjfélkor sorozat már egy évtizede készül, és Mike Flanagan számára ez egy nagyon fontos, személyes történet. Ez aligha újdonság számára – a Hill-ház és az Álom Doktor is ügyesen vizsgálta a függőséget és az abból való felépülést a horror szemüvegén keresztül. Flanagan pedig már sokat mesélt a sajtónak a józansággal kapcsolatos útjáról és arról, hogy ez hogyan alakította az alkotói tevékenységét. Kis érdekességként a végére, a Mise éjfélkor (Midnight Mass) történetére való utalás már Mike Flanagan két korábbi filmjében, a Hush -ban és a Bilincsben (Gerald's Game) című horrorban is megvolt. Mise éjfélkor (Midnight Mass, 2021), Alkotó: Mike Flanagan, Szereplők: Zach Gilford, Hamish Linklater, Kate Siegel, Samantha Sloyan, Rahul Kohli, Annabeth Gish, Crystal Balint, Henry Thomas, Annarah Cymone, Igby Rigney, Alex Essoe.
A Mise éjfélkor egy mindennapjainkban is megtörténő horrorral kezdődik. Egy részeg sofőr, Riley (Zach Gilford) belerohan egy másik autóba. A vétlen autót vezető nő kirepül a szélvédőn és az eső áztatta út közepén haldoklik, miközben ő alig egy karcolással a járdaszegélyen ül. Amikor rájön, hogy a nő nem fogja túlélni, Istenhez fordul, és imádkozni kezd, de nem kap választ. Ez a jelenet, már az első pillanatban meghatározza, hogy Mike Flanagan új horrortörténetében is az emberek, vagyis a karakterek lesznek a maghatározók. Bár a sorozat csordultig van természetfeletti ijesztgetésekkel, sokkal inkább azzal foglalkozik, hogy milyen szörnyű dolgokat tesznek az emberek egymással, és hogy az elfogadás és a felelősségre vonás milyen módon hozhat változást. Flanagan eddig munkássága során is olyan horrortörténet-mesélőként tűnt ki az általánosból, mint aki következetesen ezt a műfajt használja a mély érzelmi feltárások eszközeként. Személyes érintettsége és hajlandósága a függőség és a veszteségek feltárására A Hill-ház szelleme és A Bly-udvarház szelleme című sorozatokat is a Netflix hatalmas sikereivé tette.
Paul atya (Hamish Linklater) nem elég, hogy titokzatos és zárkózott, de még a rég megszokott miserendben is változásokat eszközöl. Ami viszont a leginkább nyomasztó hozadéka érkezésének: napról napra egyre több baljós, ijesztő vagy épp csodás esemény történik az addig tetszhalott szigeten. Mi több, a sztori elején még önfeledten vernyákoló macskákra is komoly veszély leselkedik. A Mise éjfélkor világa a legapróbb részletekig kidolgozott, mégsem hat kimódoltnak. Ennek több oka is van. Az egyik, hogy Flanagan szinte jeleneteken belül is kiváló arányérzékkel kever hangnemeket, stílusokat, sőt, még bizonyos szubzsánereket is. Spoilerezés nélkül nehéz példákat mondani, de az általam megtekintett két epizódban is találni számos ilyen beállítást. Vagy tucatnyi alkalommal a balladai hangnemben felvázolt helyzet a fojtogató atmoszférával keveredve végül egy leheletfinom átmenettel vált a következős snittre. Ahol aztán a karmesteri pálca tovább fokozza a feszültséget, ami vélhetően a hetedik epizódban fog kulminálódni.
Ez olykor működik (lásd David Lynch filmjeit), de nála nagyon nem. A Mise éjfélkor bár nyomokban tartalmaz kísértetet, Flanagan szerencsére továbblépett, és talán nem óriási vétek elárulni, hogy ezúttal egy másik horrortoposzhoz nyúl, nevezetesen a vámpírokéhoz. Ennél unalmasabb, elkoptatottabb témát nem is választhatott volna, talán csak a zombikat, gondolhatjuk, de rettentő ügyesen csinálja: az első két-három részt megnézve elképzelni sem tudjuk, hogy merrefelé megy a történet, sőt, kreatívan használja fel a vámpírmitológia kellékeit (magát a "vámpír" szót még csak ki sem mondják), és gondosan aláveti azokat a történetnek és a mondanivalónak. De ne rohanjunk ennyire előre, nézzük, miről is szól a Mise éjfélkor. A helyszín egy Isten háta mögötti, aprócska sziget, a száztizenvalahány lakos jórészt halászatból próbálja eltartani magát. A városka azonban haldoklik: egy néhány évvel azelőtti hajószerencsétlenség olajjal szennyezte a vizet, ami jócskán megtizedelte a rák- és halállományt, a szegénység, kilátástalanság és fásultság uralja a lakosságot, és aki tehette, már rég elköltözött, még otthonukat sem adták el, otthagyták az elmúlásnak.
A Mise éjfélkor elmélkedés Istenről, hitről és a megbocsájtásról, horror köntösben. Mike Flanagan új sorozatát, a Mise éjfélkort többen is Stephen King műveihez hasonlítják, ami valamelyest megállja a helyét, mégis egészen más – bár aki King két regényét is megfilmesítette (Álom doktor, Gerald's Game), az nyilván már önkéntelenül is ihletet merít az életműből. Flanagan a Netflixnek készült sorozataival vált olyan alkotóvá, aki nem "az a csávó, aki az Oculust rendezte", hanem saját stílusa, hangja van, és a Mise éjfélkor mindezeknek a kiteljesedése. A két kísértetházas minisorozat ( A Hill-ház szelleme és A Bly-udvarház szelleme) egy-egy lépcsőfoka volt ennek a saját hang megkeresésének, kísértetsztorik lévén viszonylag kötött tematikával. És míg előbbi ügyesen keverte a rémisztő horrort a családi melodrámával, addig utóbbi ismétlésnek hatott, erősen félrement, és rámutatott Flanagan legnagyobb hibájára: borzasztóan túl tudja tolni az érzelgősséget, amivel bőven átlépi a giccs határát.
A 2020-as A Bly-udvarház szelleme (The Haunting of Bly Manor) című szintén minisorozat forrása Henry James világhírű regénye A csavar fordul egyet, és valóban Flanagan is csavar egyet a feldolgozáson, és egy a szerelem különböző formáit, hatásait, lélektanát vizsgáló egyedi alkotássá gyúrta James többnyire inkább hátborzongató darabját. Flanagan ismert arról is, hogy jól bevált színészeivel dolgozik, akik gyakorlatilag bárhol bárkivé át tudnak lényegülni nála, egy színésznek nincs sormintája az alakításában, mert mindig merőben más, akár jelmezekkel, sminkkel felturbózott karaktert kell megformálniuk. Ilyen például a filmjeiből is ismert Carla Gugino, felesége Kate Siegel, Annabeth Gish vagy Henry Thomas, aki a világ számára az E. T., a földönkívüli (E. T. ) főszereplőjeként ismeretes. A két már megjelent sorozat antológiaként működik, tehát bár a Bly-udvarház története hivatalosan a Hill-ház második évadának számít, a kísértettörténeten és a szereplőkön kívül más hasonlóság nem fedezhető fel közöttük.
Nem csak azért, mert itt érzékenyebb, vékonyabb a bőr, hanem azért is, mert itt könnyne a szervezetbe juthatnak ezek a veszélyes anyagok. Intim gyanta: vakrandi az intimkozmetikussal? Összességében talán te is belátod, hogy az intim gyantázást érdemesebb szakemberrel csináltatni, hiszen nemcsak pénzt és időt takarítasz meg vele, de a fájdalomküszöbödet sem kell ingerelned és a bőröd is hálás lesz érte. Az intimkozmetikus kiválasztására viszont jó, ha picit több időt és odafigyelést szentelsz, hiszen a szakszerűtlen intim gyantáztatásnak kellemetlen következményei lehetnek. Azért, hogy, ha teljesen ismeretlen intimkozmetikust is választasz, akkor se érezd az első alkalmat teljesen vakrandinak, olvasd el az igazi intimkozmetikusok legfőbb ismertetőjegyeit! Ezek pedig: Oklevél a falon az intimkozmetikai végzettségről Barátságos, empatikus, nyitott, türlemes, diszkrét természet Kommunikatív és az első találkozáskor alaposan kikérdez a korábbi intim szőrtelenítési szokásaidról Az intim gyantázást állapotfelméréssel kezdi Nem hagyományos és nem cukorgyantát használ Microwaxing technikával szőrtelenít Intim gyantázás közben rengeteg hasznos tanáccsal lát el, amivel otthon tudod ápolni a bőrödet Szőrtelenítés után alaposan leápolja az intim részeket Szívesen mész vissza hozzá Intim gyantázás otthon?
Intim gyanta – Gyantázás| Intimgyanta | Kozmetika Skip to content Az intim testrész ápoltsága és megjelenése mindenki számára fontos korosztálytól függetlenül. Legfontosabb, hogy a megfelelő anyagokkal és technikával történjen a szőr eltávolítása intim testrészünkről. Sokakban felmerül a kérdés, valójában hogyan működik az intim gyantázás. A teljes intim gyanta, azaz a brazil gyanta 10 percet vesz igénybe. A szőrtelenítés a következőképpen zajlik. Nagyon fontos, hogy az első intim gyanta esetében a szőr az epilálástól vagy a borotválkozástól számított 8. napon vagy később történjen. Ezáltal elérjük az optimális szőrhosszúságot, így az intimgyantázás fájdalommentesebb lesz. Gyantázott fazon esetén 3-4 hét múlva ajánlott újra gyantázni. Vendégeim saját vagy tőlem kapott egyszer használatos ún. gyantázó bugyiban vannak, de természetesen, aki meztelenül szeretne lenni, erre is van lehetősége. A gyantázás gyanta ágyon egyszer használatos gyanta lepedőn történik, intim környezetben, biztosítva ezzel vendégeim kényelmét és nyugalmát.
Vajon milyen a JÓ intim gyanta? Az intim gyanták általában spatulás gyanták, azaz papír nélkül használható gyanta típusok. A kozmetikus számára fontos szempont, hogy legyen könnyen kezelhető a gyanta, azaz megfelelő hőmérsékleten használva, ne legyen túl meleg a bőrnek, jól kenhető állagú legyen, amikor felkenjük és amikor lehúzzuk könnyen és egyben eltávolítható legyen. Emellett lehetőleg váltson színt a gyanta amikor lehúzható és természetesen távolítsa el a maradéktalanul a szőrszálakat úgy, hogy ugyanarra a területre ne kelljen visszamenni. Röviden: Ne töredezzen, Ne szálkázzon a gyanta, Ne legyen gyantázás után ragadós bőrérzet és gyantázás után ne pattogzódjon ki a vendég bőre Ne okozzon kipirosodást vagy szőrbetörést valamint legyen kiszámítható a kozmetikus számára, hogy pontosan mennyi időt vesz igénybe a vendég gyantázása. Hagyományos spatulás gyanták prémium minőségben garantált olasz gyártótól! Korong gyanták: Titán Rosa Xan, Sárga méz Xan, Zöld klorofill Xan, Kék Azulén Xan Na de ezt még a jobb minőségű spatulás gyanták is képesek hozni, vagyis Ennél több kell!
Sokan tartotok kedves hölgyek az intimgyantától, ezért leírom, nálunk hogy működik: Gyenes Viktória vagyok, intim gyanta specialista. Évek óta foglalkozom gyantázással és ezzel egy időben folyamatosan képzem magam. Sok féle gyantát kipróbáltam, amire rátaláltam a jelenleg használt speciális intim gyantára. Hozzánk a vendégek saját gyantázós bugyiban jönnek vagy egy kis egyszer használatos papír tangabugyit kapnak. Persze akinek nem kellemetlen, lehet fehérnemű nélkül is. Bugyiban azok a vendégek sem fogják kellemetlenül érezni magukat, akik kicsit szemérmesebbek. A hagyományos olvasztós technikát utánzó, de modern összetételű, antiallergén gyantát hasznámális fájdalommal jár, nem húz, nem ragad. Nem használjuk újra fel, így a sterilitás maximális. Gyantázás után nyugtató balzsamot rakunk a meggyötört bőrre. Első gyantázáskor az optimális szőrhosszúság a legutolsó borotválástól számított másfél és két hét között van (de természetesen jöhetsz később is). Általában 3 hetente érdemes ellátogatnod hozzánk.
A hozzászólások jelenleg nem engedélyezettek ezen a részen. Page load link
Hosszú csend után a következő nagy szőrtelenítési hullám az 1500-as években köszöntött be: I. Erzsébet a szemöldöknélküliség divatját diktálta, és annak érdekében, hogy magasabbnak tűnjön a homloka (az arisztokrata divatnak megfelelően), még az ott növő haját is eltávolíttatta. Ebben az időben pedig az intim szőrtelenítés is hatalmas divat volt (egészen az ókor óta), azonban ezt a század második felében Medici Katalin vallási okokra hivatkozva betiltotta. A szőrtelenítés forradalmasítását King Camp Gillette-nek köszönhetjük, aki az 1800-as évek végén megalkotta az első modernkori férfiborotvát az indiánoknál tett látogatásai és az ott gyűjtött tapasztalatok alapján. A nőknek viszont 1915-ig kellett várni arra az eszközre, ami megkönnyítette számukra a szőrtelenítést: ekkor dobták piacra az első női borotvát, 1940-ben pedig már az elektromos változata is kapható lett. Az intim területek fazonja évről-évre, akár országonként is változott és változik most is. A '20-as és '30-as évek voltak talán a mai kor tükörképei: ekkor ugyanis nem volt kifejezetten egy divatirány, a sűrű szőrzettől a teljesen csupasz intim tájakig bármely megoldást szívesen választották a nők, a braziltól a háromszögön át a bozontig - bár a teljes szőrtelenítés ekkor erkölcstelennek számított.