Remélem, nem zavarok össze senkit ezzel, esetleg könnyebb lesz eldönteni, hogy melyik két költeményt válasszátok ki. A versek részei: Petőfi: kint ( távoli táj 4-6., és környezete= helyszínek, ahol az ember él - megjelenik az ember - 5. vsz-ban( béres) - lassú mozdulat, 7-9. vsz. kint ( képzelet, politikai üzenet: a király trónfosztására utal) József Attila: 1-4 vsz. a dermesztő, fagyos téli táj bemutatása 5-7. vsz: a parasztok életéről, ( " ezeken nem segít ima"—mire következtehetünk ebből? : üzenete: cselekedni kell., " ülnek im a /sötétben" Nekik nincs dohányuk " Egy pipázik, de harasztot" haraszt= száraz fű; Petőfi bérese: " Leveles dohányát "megvágja és pipázik. 8. vsz: ismét a táj, ( költői üzenettel:" Uraságnak fagy a szőlő" "Neki durrog az az erdő"-vadászatból haszna van. Juhász Gyula: vsz: komor kép / furcsa hangokkal/ vsz: Lakodalom / de nem derűs ünnep, nehéz emberi sorsok, jövőjük vsz. téli kép ( lehangoló, nyomasztó élet, vsz. a halál képe jelenik meg ( több mint táj: - az ember nyomorúságos sorsa, mintha megváltoztathatatlan lenne) Mi a közös jellemző a téli tájban a három versben?
MOL elemzés - József Attila: Holt vidék (elemzés) – Jegyzetek Nem vénnek való vidék youtube Vénnek való vidék Fmea elemzés Pestel elemzés példa Swot elemzés minta Tájleírással kezdődik, de végül társadalmi problémákat vet fel. A bemutatott táj fő jellegzetessége az, hogy csöndes és mozdulatlan. A vers víziószerű képei csak sejtetik az ember jelenlétét, de csak az utolsó két versszakban bukkan fel a paraszt és az uraság. A kihalt, ember nélküli táj viszont embertelenségről árulkodik. A nyomorról beszél a nyirkos szalma, a sovány karók, az omladozó tanya, a nyikorgó ajtajú, üres ól. Bár a tájban nincsen ember, a természeti jelenségeket József Attila emberi jelleggel, hangulattal ruházza fel. A vers elsősorban a tájon élő emberekről szól, nem a tájról. Ugyanis legfőképpen az emberi nyomorúságtól haldoklik a vidék. Tehát a tájleíráson keresztül jutunk el a társadalmi feszültségek, az igazságtalanság bemutatásához. A jeges, homályos vidék rajza így nyer más értelmet: a korabeli viszonyok jelennek meg benne, az emberhez méltatlan élet sivársága, a kilátástalanság.
A tájköltészet visszatérő motívum a magyar irodalomban. A szülőföld, az Alföld, a Balaton-felvidék, az Erdélyi-bércek gyakran megihlették költőinket, így kedvelt téma művészi kifejezésükben. Petőfi Sándor és József Attila két különböző korszak szülöttje, tájverseik közös vonásait mégis kiválóan szemléltethetjük A puszta, télen és a Holt vidék összehasonlításával. Közel száz év telik el a két vers megszületése között, ám az alföldi róna látványa, a paraszti lét sivársága mit sem változik, a tájegység, mint a társadalmi lét szimbóluma azonos jelentéstartalommal bír. Alapvető különbség viszont, hogy Petőfinél az Alföld sokkal inkább, mint szülőföldje, a számára legkedvesebb vidék földrajzi szépségei miatt fontos, illetve a szabadságot jelképezi, míg József Attilánál mélyre hatóbban kell boncolgatnunk a mögöttes tartalmat. Ezt talán József lélektanilag rezignáltabb, elégikusabb, filozófikusabb hangvétele is alátámasztja. A társadalmi létből való kiábrándultság és kiútkeresés viszont ugyanolyan fontos, a paraszti lét sivársága azonos problémákat hordoz.
Tájleírással kezdődik, de végül társadalmi problémákat vet fel. A bemutatott táj fő jellegzetessége az, hogy csöndes és mozdulatlan. A vers víziószerű képei csak sejtetik az ember jelenlétét, de csak az utolsó két versszakban bukkan fel a paraszt és az uraság. A kihalt, ember nélküli táj viszont embertelenségről árulkodik. A nyomorról beszél a nyirkos szalma, a sovány karók, az omladozó tanya, a nyikorgó ajtajú, üres ól. Bár a tájban nincsen ember, a természeti jelenségeket József Attila emberi jelleggel, hangulattal ruházza fel. A vers elsősorban a tájon élő emberekről szól, nem a tájról. Ugyanis legfőképpen az emberi nyomorúságtól haldoklik a vidék. Tehát a tájleíráson keresztül jutunk el a társadalmi feszültségek, az igazságtalanság bemutatásához. A jeges, homályos vidék rajza így nyer más értelmet: a korabeli viszonyok jelennek meg benne, az emberhez méltatlan élet sivársága, a kilátástalanság. A magyar társadalom képe, az általános nyomor kivetül a tájra, a táj jelképezi az ember helyzetét.
kiinduló elemzés, költői képalkotás-vizsgálat) Kapcsolódó dokumentumok 1. Forrás megnevezése: Keresés a forrásban » Tanulmányok a műelemzés köréből Forrás típusa: Könyv Forrás adatai: Kezdő oldal: 63 Záró oldal: 65 Könyvtári jelzet: 371 T 28 Kiadás éve: 1977 Kiadás helye: Budapest Kiadó: Tankönyvkiadó Forrás státusza, állapota » Szerző(k) Szappanos Balázs Tárgyszavak József Attila Holt vidék statisztika <<< Vissza a kereséshez
Az előző részek tanulsága: egy-egy szempontot (egy-egy lehetséges kérdésfeltevést, hipotézist) érdemes végigkövetni a mű egészén keresztül. Részekből áll össze az egész. A költői képek, a hangzás, az asszociációk összképe, az amit érdemes összegezni. Ez az a struktúra és az a tartalom, amely egy elemzés lényegét alkotja. Miért "Holt vidék"? A cím fontos kiindulópont, a költő első "mondata". A címadásban is vannak divatok, de alkalmazható a legrégibb szabály, a tartalomra vonatkozik és figyelemfelkeltő. Vagyis miért "holt" a vidék József Attila versében? A halál mindenképp értékvesztés, valaminek a végérvényes, megváltoztathatatlan lezárása. Tipikus szavai: csend, mozdulatlanság. Ez mind megtalálható a versben. A második logikus felvetés: Minek a halála, elvesztése? Itt már több szinten kódolható az információ. A versben ezek: természet, társadalom, (történelem). Az első szint kézenfekvő: ez maga a költői képek által mutatott látvány. Látni a "látvány" mögött a "látomást" A konkrét táj könnyen válhat mitikus tájjá.
Poncsó két téglalapból | Kössünk Lányok! | Crochet, Cards
Fonatos levélmintás poncsó A poncsó könnyen összeállítható, két egyforma téglalapból áll össze. A mintát gyakorlott kötőknek ajánlom. A fazon elkészítését kezdő kézimunkázóknak is ajánlom egy egyszerűbb minta választásával. Méretek M-XL női méret, bármilyen testalkaton jól mutat Hosszú oldal 95 cm Rövid oldal 50 cm Kisebb nagyobb méretben is könnyedén elkészíthető az arányok megtartása mellett. Egyszerű poncsó | Kössünk Lányok!. A fazonról, méret meghatározásról … Tovább olvasom → Posted in Baby Summer fonalcsalád, Erdei Gyöngyvér, Hölgyek, Kék, Kötés, Modellek, Poncsók, Ruházat | Tagged kézzel kötött poncsó, kötésminta, kötött poncsó, poncsó két téglalapból Poncsó két téglalapból Egy egyszerű és egyben mutatós kiegészítője lehet ruhatárunknak ez a típusú poncsó, melynek összeállítása egyáltalán nem bonyolult ha megérted. Kezdő kötőknek, kézimunkázóknak is ajánlom az elkészítését. Minden különösebb technikai tudás nélkül, egy különleges fonalból igazi különlegességet lehet alkotni a két téglalapból. Ha gondoltál már rá, hogy szeretnél egy saját készítésű poncsót ezzel a fazonnal kezdj!
A téglalap hosszú oldalának méretét a rövid oldal mérete, plusz kétszer a nyakkivágás mérete adja. Elkészítés Két egyforma téglalapra van szükségünk, válasszunk tudásszintünknek megfelelő mintát. Készítsük el a két téglalapot a kívánt méretben. Összeállítás Az első darab rövidebb oldalát varrjuk vagy horgoljuk a második darab hosszabb oldalához. (szürkével jelölve) Hajtsuk össze, majd a másik rövidebb véget is varrjuk vagy horgoljuk az első darab hosszabb oldalához. Kész a poncsó! Tetszés szerint tovább díszíthetjük, rojtozhatjuk. Tetszik ez a poncsó típus? Add tovább! Megkötöttük Fonatos levélmintás poncsó