Ez a krumplis pogácsa először a maradék krumpli remek eltüntetésére szolgált, vacsorára készült egy kis zöldséggel. Aztán a "kor igényeinek" megfelelően picit alakult a recept vagyis inkább az elkészítés módja, ekkor nálunk inkább kenyér helyettesítő volt, bableveshez készítette Nagyi szinte minden alkalommal.
Elkészítése: A kihűlt és áttört főtt burgonyát keverjük simára a vajjal és a sóval, majd dolgozzuk bele a tojássárgákat és az élesztőt morzsoljuk bele, végül gyúrjuk össze a liszttel. 30 percet kelesztjük meleg helyen, konyharuhával letakarva. 2 cm vastagra nyújtsuk ki, a tetejét késsel csíkozzuk meg, majd kis kiszúróval szaggassuk ki. A tetejét kenjük meg felvert tojással. Burgonyás pogácsa, ahogy a nagyi készíti – mennyei!!. Tepsire pakolva szobahőmérsékleten 30 percen keresztül pihentessük. 220-230 °C-os, előmelegített sütőben 20 perc alatt megsütjük.
Csoda finom mákos-piskótás-krémes Az elkészült sütemény nagyon finom volt, így bekerült a kedvenceink közé! 🙂 Ünnep után pedig jön a böjt, a kalóriák miatt… De ez így van rendjén! A finom… Tovább a receptre » Csoda finom mákos-piskótás-krémes Káprázatos vaníliás krémes, jó sok tejszínhabbal! Szeretem, mert hamar elkészül és nagyon ínycsiklandó! Ha valami finomságra vágysz, próbáld ki! Hozzávalók: 6 tojás 5 evőkanál liszt 5 evőkanál cukor 2 evőkanál kakaó… Tovább a receptre » Káprázatos vaníliás krémes, jó sok tejszínhabbal! Vajas-burgonyás pogácsa recept Szélig Tamásné konyhájából - Receptneked.hu. Foszlós baracklekváros kiflik, ilyen jót csak a nagyi tudott sütni! Jó nagy kifliket szoktam készíteni, így reggelire, vagy tízóraira elég belőlük 1-2 darab. A gyerekek mindig nagyon örülnek ennek a finomságnak! Hozzávalók: 25 dkg liszt… Tovább a receptre » Foszlós baracklekváros kiflik, ilyen jót csak a nagyi tudott sütni! Keksztekercs gazdagon! A nagyi régi receptje szerint! Nincs kedved sütni, de ennél valami nagyon finomat? Én ilyenkor fenséges keksztekercset készítek!
A legegyszerűbb, legomlósabb burgonyás pogácsa! Könnyed finomság, képtelenség elrontani, nagyon ízletes! Hozzávalók 20 dkg áttört, főtt burgonya, 20 dkg vaj, 20 dkg liszt, 1, 5 dkg só, 2 dkg élesztő, 1 db… Tovább a receptre » A legegyszerűbb, legomlósabb burgonyás pogácsa!
A koronához és Szent Istvánhoz is számos legenda kapcsolódik, sokról azonban még napjainkban sem tudjuk az igazságot. Utolsó magyar fejedelmünk és első magyar királyunk a keresztény magyar állam megteremtője volt. Nem tudjuk mikor született Valójában nem tudjuk, hogy Szent István mikor is született pontosan. Írásos emlékek három évszámot említenek: 967, 969 és 975, de az sem kizárt, hogy később, 980-ig bezáróan született. De nem csak a dátum, a helyszín sem tisztázott: egyes források szerint Esztergomban, a mai bazilika északi tornya mellett álló Szent István protomártír-templom – amely az első templom volt ezen helyen – kápolnává átalakított szobájában látta meg a napvilágot. Más írásos emlékek szerint viszont édesapja, Géza fejedelem fehérvári palotájában született. Túlélte a gyerekeit Első magyar királyunk túlélte a gyerekeit. István 1038. augusztus 15-én halt meg, azaz hetvenéves kora körül érte a halál. Mindkét gyermeke, a korán elhunyt Ottó, valamint a vadászbalesetben halálosan megsérült Imre, azaz Emericus/Henrik hercegek is előtte távoztak az élők sorából.
Délután a Szent Jobb-körmenetre kerül sor a Szent István bazilika körül, majd az ünnepnap tűzijátékkal zárul.
István az 1030-as években adta ki második törvénykönyvét. 56 cikkelye maradt ránk, ezek a közrend és a magántulajdon megszilárdítására, a királyság és az egyház megerősítésére törekedtek. Törvény kötelezte a lakosságot a templomba járásra, a vasárnapi munkaszünetre, böjtre, gyónásra, s minden tíz községben templomot építtetett. Tiltotta az emberölést, a lopást, a gyújtogatást, a király elleni összeesküvést. 1030-ban az új német császár, II. Konrád megtámadta az országot, s a Rábáig hatolt. István kiürítette az elfoglalt területeket, s így csata nélkül is visszaverte az ellenséget. Az üldözés során Bécsnél számos foglyot is ejtett, Konrád sereg nélkül tért haza. Szent István király legendája Hartvik püspök leírása szerint "Szellemének fiatalkorában felvett szigorát élete végéig megőrizte. Alig nyílt ajka nevetésre, mivel az írásra gondolt: "Akkor is fájhat a szív, amikor nevetünk, és az örömnek is lehet szomorúság a vége" (Péld. 14, 13). Mindig úgy mutatkozott, mintha Krisztus ítélőszéke előtt állna, lelki szemeivel az ő tisztelendő külsejű jelenségét látta, s kimutatta, hogy Krisztus a száján, Krisztus a szívén, Krisztust hordozza minden tettén.
Mivel a szentpéterfai templom a falutól távol épült fel, ez a tény nehézséget jelentett a lelkipásztori munkában (pl. betegek ellátása, köznapi szentmisék). Ezért Karácsonyi János plébános (1782–1789) már 1784-ben kisebb templomot akart építeni a faluban. Ez a terv azonban csak 1863-ban valósult meg, Szoldatits István plébános (1849–1874) idejében. Ezt a kis templomot, amelyet a falu népe kápolnának nevez, az első magyar király, Szent István tiszteletére szentelték fel. Kedves emlék az a fogadalom, amelyet a falu népe és elöljárói tettek ebből az alkalomból: "Fogadalom! Mi, Szentpéterfa község alulírott elöljárói, ezen fogadalommal az egész község nevében lekötelezzük magunkat – az egyén a közösségért és a közösség az egyénért –, hogy ezt az általunk felépített kápolnát, oltárával és mindennel együtt, ami hozzá tartozik, mindenkor jó karban tartjuk, mely gondoskodást és kötelezettséget utódainkra is átruházzuk. Ennek megerősítését községi pecsétünkkel igazoljuk. 1863. április 19. (aláírások)" A megnövekedett igény miatt 1983-ban, Schneller János vezetésével sor került a kápolna bővítésére.