Liliomok nyíltak és Mária-énekek muzsikáltak akkor huszonháromesztendős szívemben, mint Szent Eleknek a legenda aureá-ban és tudom, hogy a tengeren evezők csillaga senkire se mosolygott még oly szépen e világon, mint akkorában énrám, boldog Robinzónra, aki a kis nemenjtovább ucca virágos szigetén (két szoba, középen a konyha) fütyörészve kopácsoltam fehér csónakot az ismeretlen fekete vizekre. Kipp-kopp, kipp-kopp, bölcsőt is kopácsoltam aztán és az első pólyában a Máriácskának mutattam be először Pankát, mint ahogy ő mutatta be fehér gerlice-áldozatát az Urnák a jeruzsálemi templomban, az én kisdeák-koromban. (Most bemutatja-e még, nem tudom, mert divatja van az iskolás bibliának is és a tízparancsolat se egészen az már, mint aminek én tanultam. Az én anyukám a legszebb a világon. ) És valahányszor este, az ólomszérűkről hazaszabadulva, a karomra kaptam a gyereket, mindig odaálltam vele a Máriácska elé, nem úgy nézvén már rá, mint a jázmin-szagú tavaszi éjeken, inkább bizodalmas szeretettel, mint házi tűzhelye penáteseire a római.
És meghitten nézett ránk vissza ő is és márvány-szája nevetésre lágyult, mikor a gyerek szirom-kacsói elkapkodták előle a bordó-rózsákat, amikkel eltakartam lábai alatt a kigyót. És aztán jött az áll-a-Baba-áll-időszak és jött az első lépés, a happá-pá-apa-korszak és jött a sűrű bugyi-váltások és sarokbatérdeltetések fejezete, amiről ma mar csak a legszűkebb családi körben mérünk emlékezni. Akkor volt az, hogy szép fekete hajája volt apunak és sakaló -nak hívtuk a szoba sarkát és bli volt a neve a vizecskének és té a tejecskének. És akkor volt az, hogy amikor apu egyszer váratlanul benyitott a szobába, Panka ült a szőjeg -en és két gömbölyű térde közé szorítván, igen szigorú szavakkal piccspaccsolta a Máriacskát: – Piccs-paccs, Májjácska, majs a sakalóba, nem ségyelled magad, hogy nem tuds a bugyikára vigyázsni! Megriadtam egy kicsit, de láttam, hogy az istenanya mosolyog. Dal a fehérruhás kislányról – Wikiforrás. És Máriácskának nagyon sokáig nem volt azután nyugta, táncolni is meg kellett neki tanulni és rántást kavarni is későbben és – ó, istenem, – kis porcellánbabákat szoptatni is.
de, azt mondták, jól fel is sültek vele. Bár úgyis kitalálnak valami agyfasz spint, Bidenre kenték rá azt is, hogy ő akar a népszerűtlensége miatt háborúval pollokat dönteni otthon (véletlen sem Putyinnál oszladozik a gazdaság a korrupció miatt és a népnek kell valami figyelemelterelés) belehallgatva viszont a fenti linkemben a Bogár Lászlós agyhalálba, egészen ijesztő, hogy a Fidesz már a holdudvarába fogadta szakértőként (!!! ) a full konteókkal és minden tényet mellőző "politikai műsor" gyanánt az ilyen alakokat. A beszélő tokaszalonna tegnap még nyugati agyszüleményekről beszélt az M1-en : hungary. Egészen elképesztő mélyzuhanás. Mintha Trump leülne beszélgetni Alex Jones-szal és bólogatna mindenre amit mond, de csak azért, mert még a gyíkembereket és az oltásban levő chipgyártókat is Biden sárdobálására vezeti ki "logikailag", ennyi. Politikai tőkekovácsolás gyanánt, a lezüllesztett oktatásban "kinevelt", erre vevő lakosokat megvezetik, cinikusan és a közéleti tudományba vetett hitt színvonalát lebomlasztva, a szó szoros értelmében ezáltal butítva a fake news parasztvakítással a népet, csak azért, hogy szavazatot nyerjenek a választásokra.
Az bizonyos, hogy a papa meghalt, mert a szanatoriumokból így szokták ezt tudatni. A papa jó ember volt, nagy ember volt, de a halál ellen nem lehet tenni semmit. Hazahozatjuk a papa holttestét, itt temetjük el, te nem fogsz sírni, de nem feledjük el soha a papát. Krammerné majdnem ijedten nézett a gyerekre, egészen ő volt, Krammer, a hódító és rossz, a generózus és hitvány Krammer. Lelkébe vágott egy új fájdalom: mi lesz ebből a fiúból, ha már nyolcéves korában egészen az apja? A szelíd Lujza, aki igazán szerelmes volt az urába s meg akart halni a csapás után, szelidségében gyorsan megvidámult. Ő nem tehetett róla, ő arra született, hogy szerelmes, türelmes, jó feleség legyen. S alig győzte kihúzni a gyász köteles, ellenőrzött esztendejét, de viszont rettegett is Tibortól, aki egyszerre csak mintha az édesapja féltékeny lelkiismeretévé vált volna. De Lujzában a feleség-hivatás volt az erősebb, Lujza bátorította magát, hogy csak nem fog egy kilenc éves gyerek akarata szerint élni. Az én anyukám vers. Tibor nemcsak a Krammeré, Tibor az övé is, ő szívesen áldozná föl magát Tiborért, ha kellene.
Megjelent a Nádihegedű című kötetben. A mű őrzi az eredeti írásmódot, csupán az értelemzavaró nyomdai hibák kerültek kijavításra. Igazság szerint a dalt nem a fehérruhás kislányról kellene írnom, se nem hozzá, hanem neki. (Mutassuk meg, hogy értünk a szabatossághoz is; az ember sohse tudhassa, mivel szerez érdemet az akadémikusságra. ) Talán legjobb lesz, ha röviden előre bocsátom a tényállást. Világos, hogy ha ilyen szép tekintélyes szót használok, arra nekem okom van. Az ok pedig az, hogy az is tekintély, aki itt szőnyegen forog, már amennyiben forog az ember, mikor jubileumot ül. Harminc, negyven, ötvenéves jubileumot, az egészen mindegy, mert az mind egyformán nagyon szép. Különösen az ilyen világban, mikor már egyéves jubileumot is láttunk. Igaz, hogy aki azt ülte, az miniszter volt s ezen a pályán sokkal indokoltabb a sietség, mint például a toronyőri állásban. Az en anyukám . Az is mindegy, hogy ki a jubiláns. Akárki, akármi, egészen bizonyos, hogy derék ember, kiváló ember, nagy ember, máskép nem jubilálnák meg.
Remélhetőleg ez a mostani volt életünkben az utolsó sávuót, amit online töltöttünk – mindenesetre ennek is megvolt az a haszna, hogy a JCC Budapest – Bálint Ház remek internetes programokat állított össze az ünnep éjszakájára. A rendezvény videói már elérhetők a YouTube-on, ezekből ajánlunk egy kiváló beszélgetést. A JCC Budapest – Bálint Ház a mostani sávuót alkalmából "Az éjszaka, amikor nem alszunk " címmel rendezett éjjeli programsorozatot, amelynek keretében az egyik legizgalmasabb esemény az a beszélgetés volt, amelyet Borgula András rendező moderált, s amely ezt a rövidke címet kapta: Meg akartak ölni bennünket, túléltük, kinevettük – avagy humor az egyiptomiak, a nácik és a covid (stb. ) után (meg előtt és közben is). 1. adás: Simonovics Ildikó a Rotschild Klára kiállítás kurátora - Mazsike - MAGYAR ZSIDÓ KULTURÁLIS EGYESÜLET. Már a címből is sejthető, hogy a szervezők szerencsére szabadjára engedték a fantáziájukat, Borgula is remekelt a négy meghívott – Papp Réka Kinga aktivista, Szabó Borbála író, Janklovics Péter színész, Litkai Gergely humorista – társaságában. A felvezetőjében például szemrebbenés nélkül közölte a nézőközönséggel, hogy a beszélgetés résztvevői nem mind zsidók, ami a Moszad által rendelkezésre bocsátott aktáikból derült ki.
De szerencsére ez a saját műsoraimra is vonatkozik, viszont az Ide Süss! forgatása előtt belenéztem az eredetibe. Nagyjából 30 másodperc alatt levettem, hogy mi az, amit ott meg lehet csinálni és itt nem. A bánsági Egresen végzett ásatásokon rábukkantak két sírépítményre, melyek az uralkodó és neje kőszarkofágja feküdhetett. A bánsági Egresen (Igris) végzett ásatások során a kutatók feltételezhetően megtalálták annak a két sírépítménynek az alapját, amelyben egykor II. Borgula andrás felesége wikipedia. András magyar királyt és második feleségét, a konstantinápolyi császárlányt, Courtenay Jolántát temették el. Langó Péter régész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója az MTI-nek elmondta, a két sírépítmény elhelyezése alapján valószínűsítik, hogy ezeken feküdhetett az a két kőszarkofág, amelyben a királyi párt temették el. © MTI/Rosta Tibor A nagylaki határátkelőhelytől légvonalban kevesebb mint tíz kilométerre, a Maros bal partján fekvő településen 2013-ban kezdődött meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézete és a helyileg illetékes temesvári Bánsági Múzeum közös kutatási programja, amelynek legfőbb célja a királyi sír megtalálása volt.
A nap olvasmánya a Rosta Mária-interjú. Szörényiék menedzsere, Szörényi Szabolcs felesége egykor annak a Gyárfás Tamásnak a lakásában dolgozott, akinek maga Tasnádi Péter maffiózó szervezte a hirdetést. És aki simán kilobbizta, hogy a magyar miniszterelnök felhívja a románt. És mivel fenyegette meg a dühös Tasnádi Szörényi Leventét? Mindárt kiderül! Először is hadd lengessük meg olvasószőr kucsmánkat a mandineres Stumpf András előtt, mert jó rég nem olvastunk ilyen érdekes és szórakoztató interjút. Az alany, Rosta Mária legendás producer, akinek az a híre, hogy tényleg MINDENKIT ismer Magyarországon, és mindent el tud intézni. Ő gondozta például az István, a királyt az elmúlt évtizedekben, illetve ő futtatta az Illést és a Fonográfot is. A nap híre Krug Emíliával – 2022.02.10. | Hír7. Az interjút mindenképp érdemes egyben elolvasni, de jöjjön egy kis ízelítő. Már a nyolcvanas évek elején, vastagon a kommunizmusban létezett Szabadság-hegyi elzárt magánhely a pénzes elitnek: a Fonográf Klub. Gyárfás találta ki az elődjét, aztán jöttek a Szörényi testvérek és Bródy, és a más ügyekben Gyárfásnak dolgozó Rostáé lett a klub.
– Hatos Pál történész zsidoorokseg zsidoorokseg 2020-12-14 12:36:45 2020-12-15 14:27:40 6. adás: Fájt-e a zsidóknak Trianon?
Ezt az adást a Független Médiaközpont támogatta. 50:33 June 07, 2021 Svábok és zsidók - Ritter György történész Ritter György történész, levéltári referens, filmkritikus, ahogy ő mondaná: szellemi szakmunkás. Doktori disszertációját a magyarországi németek második világháború utáni és hetvenes évek közti időszakának emlékezetéről írta. Kutatását az oral history módszerével végezte, aminek során 173 interjút készített. Az interjúkészítések során olyan szempontból nyert ismereteket a zsidósággal kapcsolatosan is, amire ritkán van mód. Borgula andrás felesége éva. Beszélgetésünk során szóba került a két népcsoport viszonya, ellentéteik és hasonlóságaik. Beszélünk a Volksbundról, a pusztavámi mészárlásról, az SS-be kényszerített nagyapáról, svábokról, szászokról, németekről és persze zsidókról. Ezt az adást a Független Médiaközpont támogatta. 01:10:24 April 09, 2021 Barna Ildikó szociológus Barna Ildikó szociológus, az ELTE Társadalomtudományi Karának habilitált egyetemi docense, a Társadalomkutatások Módszertana Tanszék vezetője.