A Hanza-szövetség kiterjedése 1400 körül A Hanza-szövetség ( németül: die Hanse) kereskedővárosok szövetsége volt a középkorban, amely Észak-Európában és a Balti-térségben működött a 13 - 17. században. A Hanza-szövetség [ szerkesztés] A Hanza-szövetség megalapozta a középkori városi kultúrát Észak-Európában és jelentést adott a mondásnak: "a városi levegő szabaddá tesz". A Szövetség, mely majdnem félezer évig működött, az egész Balti-tengeri régióban hatással volt a gazdaságra, politikára és kultúrára. A Hanza-szövetség létrejöttének előfeltétele volt a kereskedelem és a városok fejlődése, valamint a német kereskedők előrenyomulása kelet felé a Balti-tenger partjai mentén. Az időszak szimbolikus kezdete 1159, amikor Lübeck városát, a szövetség központját, újraalapították. [1] Eleinte a Hansa fogalom a külföldön élő kereskedők szövetségét jelentette. Levante kereskedelmi útvonal full. A 13. század végére a városok Hansái megerősödtek – kereskedővárosok komoly szövetségévé, melyek közös politikai alapelvet vallottak. Gazdasági erejével együtt párosult politikai hatalma: tőle függött rengeteg észak-európai ország gazdasága is, így a Német Lovagrendé is.
A fejlett arab tudomány közvetítette Európának az antik hagyományokat. A mezőgazdaság fellendülése A kora középkorban kibontakozó mezőgazdasági fejlődés, amely technikai és módszerbeli újításokat hozott, a XI-XII. században kiteljesedett a jobban táplálkozó emberek szervezete, könnyebben ellenállt a betegségeknek. Európa lakossága az ezredfordulótól a XIII. század végéig közel kétszeresére emelkedett. A lakosság gyarapodása nagy vándormozgalmat indított el. Az eddig lakatlan területeket vették birtokba, tömegek indultak Közép-Európa szabad földjei felé. A városi önkormányzat A mezőgazdasági árutermelés fejlődése felesleget hozott létre, mindez elősegítette a városok kialakulását. Hanza-szövetség – Wikipédia. A polgár megkötöttség nélkül rendelkezett tulajdonával. A városi önkormányzat fő jellemzői a szabad bíróválasztás és bíráskodás, saját adószedés, saját igazgatás és szabad plébános választás. E jogokat pénzzel és sokszor harcok árán lehetett csak megszerezni a város birtokosától. Közösségük megszervezését a távolsági kereskedők kezdték.
sz. -tól város nagyrésze: szegények ( plebs) - politikából kizárták - alkalmi munkákból életk - beköltöző gyobbágyság A céhek szakmánként (takács, pék, szabó) érdekvédelmi szervezetek mesterek - 1. inasok -> mester mellett szolgálnak - 2. legények -> mester műhelyében segítenek - 3. vándorút -> idegen városok mestereitől tanult - 4. mestermunka elkészítése – "remekmunka" -> nincs túlképzés -> magas szakmai színvonal többnyire a város vonzáskörzetében adták el termékeiket igyekeztek kiküszöbölni a céhek közötti versenyt - munkaidő szab. - felhasznált anyagok szab. Levante kereskedelmi útvonal price. - munkafolyamat szab. - árak szab. - szigorú minőségi előírások - a kontárokat üldözték (céhen kívüli iparűzők) fontos szerepük volt a város életében Élet a városban fallal vették körül -> védelmi célok emeletes házak sikátorok nincs csatornázás -> járványok IX. sz.
Az invesztitúra jelentős hatalom volt. A császár elutasította a pápaság követeléseit. Az összecsapások első szakasza (1075-1122) IV. Henrik 1076-ban megfosztotta méltóságától a pápát. Gergely kiátkozta IV. Henriket. A császár 1077 telén Canossa várának kapujában könyörgött bocsánatáért a pápától. Henrik először leszámolt németországi ellenfeleivel, majd haddal indult Itáliába a pápa ellen. A császár sem győzött, IV. Henrik, a pápával Wormsban konkordátumot kötött. Különválasztotta az invesztitúrában az egyházi és világi méltóságban való beiktatást. A legfontosabb középkori kereskedelmi útvonalak by Csaba Ujhelyi. A második nagy összecsapás I. Frigyes elrendelte a gazdag itáliai városok adóztatását, s beleszólt a pápaválasztásba is. III. Sándor pápa és a lombardiai városok 1176-ban Legnanonál legyőzte a császár lovagjait. I. Frigyes kénytelen volt elismerni a lombardiai városok függetlenségét. A pápaság kísérlete az európai hegemóniára III. Ince uralkodása idején a pápaság hatalma kiteljesedett. II. Frigyes Szicíliában mintaállamot hozott létre. A német területeken szabad kezet adott nagyhűbéreseinek, s halála után a Német-római Birodalom teljes anarchiába süllyedt.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Egy nemrég megjelent baloldali kampányklipre reagált a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója. A politikus-író sötét jövőt jósolt a sajátjaitól fenyegetett balliberális elitnek. Kultúrharcról, elitváltásról, neomarxista térhódítási szándékról is beszélt Demeter Szilárd a Demokratának adott interjújában. Demeter Szilárd meglátása alapján Magyarországon ma nem kultúrharc folyik, hanem elitek pozícióharca. A baloldali klipben szereplők annak idején az MSZP-SZDSZ-kormányok kiszolgálói voltak, mivel tőlük kaptak domináns pozíciókat. Ám e klipben szereplők, akik visszavágynak a 2010 előtti világba, nem értik, hogy oda már nincs visszaút; ha győz is a baloldal 2022-ben, akkor nem ők lesznek az új kulturális elit, hanem jön egy neomarxista új balliberális elit, amely egyszerűen félresöpri a régi öregeket. Demeter Szilárd író, publicista, filozófus, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója Forrás: MTI/Illyés Tibor Demeter Szilárd szerint a régi balliberális elit pozíciói még a Kádár-korszakban gyökereznek, ők a 70-es évek végétől már haszonélvezői voltak az akkori kultúrpolitikának, ezt mentették át későbbre.
Demeter Szilárd nem csak egy a tízmillió magyar állampolgár közül, hanem ő az a személy, aki nem csak feltétel nélkül végrehajtja a kulturális életre vonatkozó kormányzati döntéseket. Egy-egy mondatából arra lehet következtetni, hogy nem mozog otthonosan a kultúra minden szegmensében. De Orbán Viktornak sem filozófusokra van szüksége, hanem hű és engedelmes alattvalókra. A magyar kultúrpolitika alakítói és/vagy végrehajtói időnként meglepik a társadalom jelentős részét, vagy jobb esetben a teljes értelmiségi szcénát valami botrányos kijelentéssel és/vagy cselekedettel. 2020-ban Vidnyánszky Attila borzolta a kedélyeket, 2021-ben pedig Demeter Szilárd. A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója, aki egyben miniszteri biztos – filozófus és író – az elmúlt év őszén szokásához híven ismét belefújt a nullás lisztbe. Mondott valamit, ami úgy nyúlt – s bővült minden héten újabb fejezettel – mint a rétestészta. Nyújtotta maga is, hisz hétről hétre magyarázta a megmagyarázhatatlant, közben a kritikákra is reflektált.
Miután Demeter Szilárd PIM főigazgató, akit mostanában a magyar irodalom és kultúra fölött lebegő óvó tekintetként tudok elképzelni (némi Szauron-áthallással) megadta a maga definícióját a "magyar író" nevezetű természeti képződményről (ti. : " az a magyar író, aki magyar olvasónak, magyarul ír művet és azt szeretné, hogy száz év múlva magyarul olvassák ugyanazt a művet, az az én számomra nemzeti kultúrában gondolkodik. Tehát nem exportban"), eszembe is jutott, hogy én biza (székely műszó) már olvastam Demeter-regényt. (Egyet. A jót nem érdemes túlzásba vinni. A rosszat meg végképp. ) Talán nem felesleges – gondoltam magamban – elővenni akkori értékelésem, csak hogy lássuk, maga Demeter, az író megfelel-e a Demeter, a bürokrata által felállított magyarságkritériumoknak. Demeter Szilárd – Koszticsák Szilárd felvétele (Az egyszerűség kedvéért tekintsünk el attól, hogy Demeter nem simán magyar író, hanem – saját bevallása szerint – székely, következésképpen székely író. Ennek azért lehet jelentősége, mert a székelyek – ismét Demeter szavaira hivatkoznék – szervileg különböznek a magyaroktól, hisz nem tudnak se kommunisták, se nácik lenni.
Főmenü Aktuális Archívum Kapcsolat Keresés Szerző írásai A haladók tízparancsolata 2020. február 24. Demeter Szilárd további cikkei író, rockzenész, a PIM főigazgatója Az utolsó kapcsolja le a villanyt.
A szám (80-20) nem véletlen: ma a Nyugatba írók kb. húsz százalékát olvassuk még, nyolcvan százalékát kirostálta az idő. Ilyen az irodalom természete. Ahhoz, amit Parti Nagyról mondott még kiegészítette annyival, hogy: nem az a bajom Parti Nagy Lajossal, amiket a vagy bárhová ír, szólás- és véleményszabadság van. Hanem az a bajom Parti Nagy Lajossal, hogy a legújabb szépirodalmi alkotásai nem ütik meg az írói, költői nagyságának szintjét, szerintem szarok. Önmagában ezzel sem lenne baj, mindenki azt és úgy ír, ahogy akar, vagy éppenséggel kiszakad belőle. Csakhogy Parti Nagy Lajos a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) tagja. Életműve okán kap jelentős havi apanázst. A magyar adófizetőknek eddig közel 90 millió forintjába került az, hogy Parti Nagy Lajos eddigi irodalmi munkásságát jelentős magyar szerzőként másolásvédetten közzétesszük. Ezt az összeget hasonlításképpen úgy magyarázta, hogy egy elhunyt kortárs magyar szerző életművéért az örökösök 2 millió forintot szoktak kapni, a DIA-tagok által választott élő szerzők pedig évente ennek a dupláját kapják, közpénzből.